11/11/2025
JÁSZOK EGYESÜLETE BUDAPESTEN 1921–1946.
Jeles tagjai:
Dr. czétényi CZETTLER JENŐ
(1879−1953)
A Jászok Egyesületének alapító elnöke, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az országgyűlés alelnöke, felsőházi tag
Apja, Czettler Ferenc, Tápióságról származott, a Jászkerület földmérője, majd Jászberény város tiszteletbeli mérnöke. Édesanyja Böthös Anna. Czettler Jenő Jászárokszálláson született 1879. április 2-án. Gyermekkorát Jászberényben töltötte, itt érettségizett 1897-ben. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta. Jogtudományból 1901-ben Budapesten doktorált.
Ezután a Földművelésügyi Minisztériumba került, ahol főleg mezőgazdasági szociálpolitikával foglalkozott. 1906-tól bekapcsolódott a törvényelőkészítő munkába is, részt vett a cselédtörvény és a munkásháztörvény kodifikációs munkálataiban. 1905-től a budapesti Állatorvosi Főiskolán a közgazdaságtan és a szociálpolitika megbízott előadója volt. Ezt a pozíciót egészen 1918-ig betöltötte.
1908-ban Berlinben járt, ahol a mezőgazdasági szociálpolitikát tanulmányozta, majd a skandináv államokban a mezőgazdasági szövetkezetek működéséről tájékozódott.
A kormány 1909-ben a Magyar Gazdaszövetséghez osztotta be, ő foglalkozott a mezőgazdaság, a szövetkezetek, a terményértékesítés, a szakiskoláztatás stb. kérdéseivel is.
A szociálpolitika és közgazdaságtan, 1917-től pedig meghívott előadóként, a bevezetés a nemzetgazdaságtan és a szociálpolitika ismeretébe című tárgyakat oktatta. Minisztériumi osztálytanácsosként lépett ki a minisztériumból, és a Magyar Gazdaszövetség elnökeként működött tovább.
1919 márciusától, a proletárdiktatúra idején eltiltották a tanítástól, és Budapest elhagyására kényszerítették.
A húszas évekre Czettler egyre inkább megerülhetetlen személyisége lett a hazai tudományos és politikai életnek. Lényegében a közigazgatás, a tudomány és a politikai élet szinte minden területén nélkülözhetetlennek bizonyult, a szerepe egyre jelentékenyebbé vált.
1919. december 30-tól a Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karán a szövetkezeti politika és szövetkezeti ügyvitel, az agrárpolitika, majd a gazdaságtörténet rendes tanára (1919–1925), emellett a kar Mezőgazdaságpolitikai Intézetének igazgatója is lett (1925–1934).
Az 1924/25. tanévben dékán, egy évtizeddel később, az 1935/36. tanévben a rektori tisztséget is betöltötte az ekkor már József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) néven működő intézményben, amelynek a mezőgazdasági és állatorvosi karán 1934-ben kinevezték nyilvános rendes tanárnak. Czettler e sokrétű tevékenységével párhuzamosan a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán a mezőgazdasági szociálpolitika magántanáraként is tevékenykedett.
1922-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1933-ban a Szent István Akadémia II. szakosztályának tagja lett. Részt vett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaság munkájában is.
1920-ban és 1922-ben nemzetgyűlési képviselővé választották, 1927-ben és 1931-ben a jákóhalmi kerületet képviselte. 1927 és 1935 között egyik alelnöke volt a képviselőháznak. 1935-ben nem került be a parlamentbe, de a keresztény konzervatív szárny azután is számított tanácsaira, tanácsadói tevékenységére.
Szakmai, tudományos tevékenységéhez kötődően addig is sokféle társadalmi megbízatása volt, de egyre nyilvánvalóbb lett, hogy nem volt a gazdaságnak, oktatásnak, tudományos életnek olyan területe, ahol ne számítottak volna tanácsaira, segítségére, munkájára.
Tagja volt a Felsőkereskedelmi Iskolai Tanárvizsgáló Bizottságnak, az Országos Közlekedési Bizottságnak, az Országos Pénzügyi Tanácsnak, az Országos Szőlészeti és Borászati Tanácsnak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának.
Ellátta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöki tisztségét, és tevékenykedett az Országos Felsőoktatási Tanács és a Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanács munkájában is. A Tanulmányi Bizottság tagjaként részt vett a Soproni Nyári Egyetem munkájában. Mindezek mellett a Katolikus Népszövetség és az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga alelnöki tisztségét is ellátta.
Számos civil szervezet tiszteletbeli elnökének vagy tagjának is megválasztotta. A nem túl előkelő, nem igazán exponált felkéréseknek is ugyanolyan elhivatottsággal tett eleget, mint a magasabb társadalmi megbízatásoknak. Nem utasította vissza az orvoskari Csaba Bajtársi Egyesület felkérését sem, így lett a „Jász Kun” törzs patrónusa, ami további egyértelmű bizonyítéka jászsági kötődésének.
Számos társadalmi tisztsége közül szívéhez legközelebb az általa alapított „Jászok Egyesülete Budapesten” elnöki pozíciója állt. A jász gyökereit, indulását, felnevelődését nem felejtette el, képviselőként is ennek a területnek a boldogulásáért (is) dolgozott, kereste a Jászsághoz kötődő eseményeket, feladatokat stb. Így vált egyre természetesebbé számára, hogy összetartsa, nem ritkán segítse a Jászságból elszármazottakat, szorgalmazza és megszervezze a kapcsolattartó rendezvényeket az itthon maradottak és az elszármazottak között. A Jászok Egyesülete hálából 1929-ben elnökük tiszteletére Czettler Jenő-serleget készíttetett, melyet az egyesület alapításának 8. évfordulóján díszközgyűlésen avattak fel. Az egyesület 1930-ban felkérte Gecse Árpád festőművészt elnökük arcképének megfestésére.
Katolikus hitét is intenzíven élte meg. Jelen volt mindenhol, ahol keresztény katolikus szervezkedések folytak, ahol a katolikus demonstrációval emelni lehetett a keresztény öntudatot.
Tevékenysége legmagasabb szintű elismeréseként Horthy Miklós kormányzó 1931 júliusában az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. 1936 júliusában pedig a haza szolgálatában szerzett kiváló érdemei elismeréséül magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot adományozott neki. 1938 decemberétől a kétkamarás magyar országgyűlés felsőházának – a kormányzó által életfogytiglan kinevezett – tagja lett. Ennek az 1945-ös társadalmi változásokkal lett vége.
Gazdasági és jogi cikkeket már egyetemi hallgató korában is írt különböző folyóiratokba. (Hazánk, a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny, a Szövetkezés és a Magyar Gazdák Szemléje.) Szakmai tevékenységének szerves része volt a Magyar Gazdák Szemléjének szerkesztése. Értekezései, tanulmányai, írásai sokasága maradt az utókorra, szakmai megállapításai ma is helytállóak, ugyanakkor a kor lenyomatának hű tükrei.
A második világháború után igazoló bizottságok előtt kellett számot adniuk a közszereplőknek. Az igazoló bizottság előtti meghallgatáson a két világháború közötti tevékenysége alapján nem marasztalhatták el, de az 1945 utáni új hatalmi-politikai berendezkedés a Horthy-korszak tagadására épült, így annak politikai reprezentánsai nem kaphattak szerepet az új szervezetekben. Czettlert idő előtt nyugdíjazták.
Ettől kezdve minden idejét az addig némileg háttérben hagyott tudományos munkának szentelte.
Az akadémiai tagsággal járó feladatait mindaddig ellátta, amíg azt hagyták, de a szovjet mintára történő átalakítás után, 1949. november 29-én, tanácskozói taggá minősítették vissza.
Az ÁVH 1950 őszétől figyelte meg, majd ugyanezen év december 18-án letartóztatták. 1951. augusztus 10-én Jónás Béla tanácsa a Grősz-perben zárt tárgyaláson tíz társával együtt a „népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése” vádjával 1952 februárjában másodfokon 12 évi börtönre, vagyonelkobzásra, valamint a közügyektől 10 évre való eltiltásra ítélte. 1953. április 23-án hunyt el börtönkórházban. Jeltelenül, a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában „temették” el. A Magyar Tudományos Akadémia 1989-ben rehabilitálta. 1992. május 23-án fia, dr. Czettler Antal, Svájcban élő történész Tápióságon, a Szent Mihály római katolikus plébániatemplom alatti családi kriptába helyeztette örök nyugalomba édesapját.
Az újjáalakult Jászok Egyesülete Czettler Jenő egykori lakóháza falán – Budapest VI. ker., Andrássy út 83−85. – emléktáblát helyezett el.
Az egyesület minden évben megemlékezik első és alapító elnökéről május 6-án, a Jászok napján (a Redemptio napján), és koszorút helyez el az emléktáblánál.
Utólagos történelmi igazságtétel, hogy 2009-ben a budapesti Corvinus Egyetem Könyvtára Történeti Kutató Könyvtárában elhelyezett mellszobránál is tartottak munkásságát méltató megemlékezést.
A Jászok Egyesülete dr. Czettler Jenő jogi diplomáját 2015-ben restauráltatta. „A kalandos úton megmenekült becses okmány a Jász Múzeum gyűjteményébe került megőrzésre.”
„A Jászságért” Alapítvány megjelentette 7. kiadványaként Czettler Jenő: Mezőgazdaság és szociális kérdés (Tanulmányok és parlamenti beszédek) c. könyvét. (1995. Századvég Kiadó, Akadémiai Kiadó, „A Jászságért” Alapítvány, Püski Kiadó.)
Munkái közül néhány:
Jász gazdák, szász gazdák Bp. 1912., Magyar mezőgazdasági szociálpolitika Bp. 1914., Agrárpolitika Bp. 1932., Az emberi gazdálkodás története Bp. 1939., Agrárpolitika I-III. Bp. 1946−47.
Czettler Jenőnek a hálás utókor a szülővárosában 1997-ben emlékoszlopot állított.
„Az utókor, ha későn is, de elégtételt próbált adni nagyformátumú fiának, a sokoldalúan képzett jogtudósnak, közgazdásznak, az egyetemi tanárnak és politikusnak. Akadémiai tagságát 1989-ben visszaállították, az 1990. március 14-én elfogadott törvény alapján a politikai perben hozott ítéletét megsemmisítették, és ezzel együtt pertörléssel rehabilitálták. A legnagyobb és a 25 évvel ezelőtt újraalapított Jászok Egyesülete által folyamatosan kommunikált elégtétel azonban az, hogy az új egyesület azokat a célokat és elveket, amelyeket Czettler követett, illetve azt az elhivatottságot és odaadást, elkötelezettséget, ami Czettlert jellemezte, egy új korszakban, a XXI. században is példának tekinti.”
Forrás: Dr. Suba Györgyné: Jászok Egyesülete Budapesten 1921–1946. 155–159. o.
Életéről bővebben:
chrome-extensio://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://jaszhelytortenet.hu/uploads/files/Czettler_Jeno.pdf
Jászberény, 2017. Dr. Suba Györgyné
