Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 10:00 - 16:00 Kedd 10:00 - 16:00 Szerda 10:00 - 16:00 Csütörtök 10:00 - 16:00 Péntek 10:00 - 16:00 Szombat 10:00 - 16:00

Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár

Kezdolap
Magyarország
Kalocsa
Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény művekkel gyarapodik a gyűjtemény.

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár nyilvános könyvtárként működő tudományos intézmény, amely a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye központi könyvtára. Fenntartója a Kalocsa-Kecskeméti Érsekség, képviselője a mindenkori kalocsa-kecskeméti érsek. A Főszékesegyházi Könyvtárat Patachich Ádám érsek 1784-ben, az érseki és főkáptalani könyvtárak egyesítésével alapította. Az elmúlt évszázadok során érseki, kanonoki hagyatékokból folyamatosan bővült az állomány, nagysága ma már meghaladja a 150.000 kötetet. Jelenleg elsősorban teológiai, filozófiai, történelmi, művelődéstörténeti, – és az olvasók igényeihez igazodva – társadalomtudományi (pedagógia, szociológia, jog stb.)

09/09/2026

Az emberi test 16. századi anatómiája

Andreas Vesalius (1514–1564) németalföldi orvos 1543-ban Bázelben, Johannes Oporinus nyomdájában megjelent De Humani Corporis Fabrica című műve igazi orvostörténeti mérföldkő.

Gyűjteményünkben az 1555-ben napvilágot látott, jelentősen átdolgozott és kibővített második kiadást őrizzük, mely az akkor épp százéves könyvnyomtatás igazi csúcsterméke volt. Ez a könyv az emberi test anatómiáját addig soha nem látott részletességű ábrákkal és magyarázatokkal mutatta be.

A szerző a kora újkori orvoslás és anatómia egyik legfontosabb úttörője. Nagymúltú orvoscsaládból származott, és a tradíciókat követve 1533-ban kezdte meg tanulmányait a párizsi egyetemen.

Már hallgatóként is kiemelt érdeklődést mutatott az anatómia iránt; rendszeresen járt temetőkbe és a városfalon túli kivégzőhelyekre csontokat gyűjteni, tanulmányozni. A doktori cím megszerzése után "teltházas" boncolásokat tartott, előadásai során főként kivégzett elítéltek holttesteit tárta fel részletes anatómiai magyarázatokkal kísérve.

Jacob Karrer von Geweiler, egy lefejezéssel kivégzett bűnöző holttestéből kiszedett csontokat Vesalius saját kezűleg preparálta, ez a világ legrégibb mai napig is fennmaradt csontváz-preparátuma, melyet a Bázeli Egyetem Anatómiai Múzeumában őriznek.[1]

Vesalius a csontok "kinyerésére" és összeillesztésére szolgáló módszerét a művében ismerteti. A régebbi, "hagyományos" eljárás a holttest mészben történő áztatása, majd gyors sodrású folyóvízben való megtisztítása volt. Vesalius leírása szerint ez a módszer „piszkos és nehézkes” volt, ráadásul nem t***e láthatóvá a csontok jellegzetes részleteit. Ehelyett ő a kifőzés eljárását és a csontok drótokkal való összeillesztést javasolta.

A bizarr kísérleteiről szerencsére nem kell többet olvasnunk ahhoz, hogy belássuk a könyv nagyszerűségét. A szisztematikus boncolások útján Vesaliusnak sikerült megdöntenie a Galénosz-féle ókori orvoslás tévhiteit és ezzel lefekt***e a modern anatómia alapjait.

[1] Norman, J. M. (é. n.). The oldest surviving articulated human skeleton in Europe, articulated by Andreas Vesalius. History of Information. Letöltve: 2026. szeptember 9.: https://www.historyofinformation.com/detail.php?id=3708

04/09/2026

Gyűjteményünk könyvfestészeti szempontból legkiemelkedőbb darabja ez a kis középkori zsoltároskönyv.

Az 1440 körül másolt latin nyelvű kézirat Dávid zsoltárait tartalmazza, a hálaadó énekekkel együtt. Szövege gótikus könyvírású. A liturgikus használatra készült kódexet számos festett-aranyozott, s több festett vörös-kék színnel készült ornamentális iniciálé díszíti. A psalteriumok, azaz zsoltároskönyvek díszítésrendszerét a középkori zsoltár-felosztási szokások határozták meg. A kalocsai példány azonban az ismert típusok egyikét sem követi pontosan. A kódex iniciáléi, az egy zsoltározó Dávidot ábrázoló kezdőbetűtől eltekintve alig sorolhatók a zsoltárillusztrációk körébe. A szöveg között sok festett kép, miniatúra gyönyörködteti a szemlélőt. Az emberalakok finom arcvonásai, kecses mozdulatai, a kanyargó arannyal rajzolt lapszéldísz a cseh kódexfestészet 1430 utáni emlékeivel rokoníthatók. A pergamenkódexet Patachich Ádám kalocsai érsek egy 1782-es bécsi aukción vásároltatta meg. Ugyanabban az évben, amikor a kalocsai káptalani könyvtárát egyesítve magánkönyvtárával megalapította a Főszékesegyházi Könyvtárat.

/ Psalterium cm canticis. Prága - Krumlov, 1440 k. /

02/09/2026

II. Lajos holttestestének megtalálása. Rézmetszet, 1694.

A metszet Johann Andreas Thelott rajza alapján készült. In: Paul Rycaut–Giovanni Sagredo: Die Neu-eröffnete Ottomanische Pforte. Augsburg, 1694, 121.

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményéből.

26/08/2026

Tomori Pál bölcs intelmei a magyar sereghez, Listi László művéből*, mai átiratban:

Ide azért gyűltünk, hogy vitézek legyünk, s hazánkat oltalmazzuk,
Egy szívvel-lélekkel, e pogány népekkel, viadalunkat tartsuk,
Hogy magyarok vagyunk, s vitézebbek vagyunk náloknál, megmutassuk.

Szükség a vitézség, de mértékletesség kívántatik ebben is,
Nem kell hanyatt-homlok, lévén mint egy vakok, mennünk ellenségre is,
Eleit, utóját, meg kell látni módját, dolgunknak először is.

*LISTIUS LÁSZLÓ: Magyar Márs, avagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete. Bécs: Cozmerovius Máté, 1653.

Listi László (1628-1662) magyar költő. Tanulmányairól nem maradtak fenn pontos adatok, feltehetőleg valamelyik külföldi katolikus egyetemen is tanult. Előszeret***el foglalkozott a tudományokkal, ismerte a görög és római klasszikusokat, a régibb magyar költőket. Kitűnően ismerte a magyar történelmet, tájékozott volt a kor politikai viszonyaiban is. 1651-ben jelent meg Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című munkája, amely felébreszt***e becsvágyát. Zrínyi példáját követve „csak mulatságul és idő megcsalásul” hozzáfogott a mohácsi veszedelemről szóló munkájának megírásához. Listi László zseniális módon fordította a maga hasznára a nép babonásságba vetett hitét. Ördögi könyveket másolt, éjszaka misét mondatott az akasztófa alatt, éjfélkor fazekakat ásott el a keresztúton, tele az ördög számára mindenféle étekkel, hogy ezért az ördög neki olyan erszényt adjon, amelyből soha nem fogy ki az arany – legalábbis ezt hitték. Így senkinek sem tűnt fel, hogy teli marokkal szórta az aranyat, ezért híresztelte a nép, hogy az ördöggel cimborál, s kerülték a várát. Elérte célját, nem fürkészte senki a titkos t***eit. Végül Bécs város tanácsa törvényszékké alakulva meghozta ellene az ítéletet: hamis pénz veréséért pallos általi halálra ítéltetett és összes javait elkobozták a király számára.

21/08/2026

"Legutóbb gyilkolva és mindent felégetve
A magyar király országába vonult be:
Nem kérdezte senki hitét
Csak oda pillantott, ahol magyar forintra lelt
És sok más egyébre, amit elragadhatott."
[részlet Mohács-kiadványunkból, Orsós Julianna fordítása. ]

Továbbra is megvásárolható!

Könyvtárunkban őrzött ismeretlen, korabeli röplapok hasonmás kiadása a török fenyegetésről és a mohácsi csatáról.⚔️
A két, 1526-ból és 1527-ből származó német nyelvű röplap a korabeli Európa félelmét és a csata borzalmait tükrözi. A kiadványunk címe – "…kérjük Istent, szabadítson meg az ilyen nyomorúságtól" – pontosan visszaadja azt a drámai kort, amelyet ezek a források megörökítenek. Amitől igazán páratlan: jelenlegi ismereteink szerint az eredeti röplapok a világ egyetlen más gyűjteményében sem lelhetők fel! Ár: 4500,- Megrendelés: [email protected]

19/08/2026

A négy vadállatról...

A Hans Lufft (1495–1584) német nyomdászmester és kiadó wittenbergi műhelyéből kikerült protestáns Bibliákat a legszebb és legprecízebb tipográfiájú 16. századi könyvek között tartjuk számon. Luther Márton bibliafordításának egy 1556-os, gazdagon illusztrált kiadásából[1] hoztuk el Dániel könyve 7. fejezetének különleges ábrázolását, melynek magyarázata a következő:

„Látomás a négy vadállatról.

Baltazárnak, Bábel királyának 1. esztendejében Dániel álmot látott fekvőhelyén; látomás jelent meg szeme előtt. Az álmot rögvest leírta. Így hangzik: Ezt jelenti Dániel: Éjszakai látomásomban azt láttam, hogy íme, az ég négy szele a nagy tenger ellen támadt. A tengerből négy hatalmas vadállat bukkant fel. Mindegyik különbözött a másiktól. Az első olyan volt, mint az oroszlán, de sasszárnyai voltak. Láttam, amint kitépték a szárnyait, de aztán fölemelték a földről, s mintha ember lett volna, két lábára állították, sőt emberi szívet is kapott. A második vadállat, lám, olyan volt, mint a medve; félig fölegyenesedett, s a szájában a fogai között három borda volt. Így biztatták: „Kelj fel, és egyél sok húst!” Majd ismét más vadállatot láttam. Ez párduchoz hasonlított. Hátán négy madárszárnya volt. E vadállatnak négy feje volt és hatalmat kapott. Ezután, íme, éjszakai látomásomban egy negyedik vadállatot is láttam. Félelmetes, rettenetes és szörnyű erős volt. Hatalmas vasfogai voltak: falt és rágott, a maradékot pedig széttiporta a lábával. Egészen más volt, mint a többi vadállat, tíz szarva volt. Amint a szarvakat figyeltem, lám, még egy kis szarv nőtt ki közöttük. De előbb az addigi szarvak közül hármat kitéptek. Lám, ezen a szarvon emberi szemhez hasonló szemek voltak, meg fennhéjázón beszélő száj. ”
(Szent István Társulati Bibliából)

[1] Biblia Das ist: Die gantze heilige Schrifft, Deudsch. [2]., Die Propheten alle Deudsch / Doct. Mart. Luth. - Wittemberg : Hans Lufft, 1556. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményéből.

13/08/2026

Ez a könyv egy 253 éve pusztító tűzvész nagy túlélője 🔥🔥📖🫣

A Magyar Könyvszemle aktuális számában olvasható Dóbék Ágnes nagyszerű tanulmánya[1], amely Patachich Ádám kalocsai érsek könyvtárának gyarapítói hálózatát tárja fel. Ágnes kitartó munkájának köszönhetően könyvtárunk 18. századi történetéből számos – ez idáig ismeretlen – mozaik került a helyére. 🧩

A tanulmányban feldolgozott korabeli levelezések említést tesznek egy olyan kötetről is, amely az 1773-as pusztító váradi tűzvészben szenvedett komoly károkat[2]. Ez a könyv Udalricus Weis művének[3] első része, amelyet most elő is kerestünk a polcról.

Patachich Ádám a kalocsai érsekké történő kinevezését megelőzően a váradi püspöki széket foglalta el, magával hozott püspöki könyvtára muzeális gyűjteményünk fontos részét képezi. Az 1773-as váradi tűzeset a régi püspöki rezidenciát sújtotta és bizonyos, hogy értékes könyvek is a lángok martalékává váltak. Ezt a szerencsés példányt azonban valaki az utolsó pillanatban kirántotta a tűzből, mielőtt végleg elenyészett volna. Micsoda túlélő!

--
1 Dóbék Ágnes: Patachich Ádám kalocsai érsek könyvtárának gyarapítói – Egy könyvgyűjtési hálózat működése Kalocsa, Pest, Bécs és Róma csomópontjai mentén (1776–1784). Magyar Könyvszemle, 142. évf. 1. sz., 21–52.
2 Uo. 31.
3 De emendatione intellectus humani / Udalricus Weis. - Kaufbeuren : Christiani Starck, 1747.

10/08/2026

Hogyan nézett ki az a keresztény haderő, amely még Nagy Szulejmánt is visszakozásra készt***e?

Miután I. Szulejmán szultán 1529-ben kudarcot vallott Bécs ostrománál, 1532-ben hatalmas sereggel indított újabb hadjáratot. Az oszmán veszedelem közeledte azonban nem érte felkészületlenül V. Károly német-római császárt és öccsét, I. Ferdinánd magyar királyt, akik tekintélyes keresztény sereget állítottak ki.

A szultán – érzékelve az ellenség erejét – körültekintően manőverezett, és mintegy „előételként” vette ostrom alá Kőszeg várát. Jurisics Miklós kapitány és a védők hősies ellenállása viszont huszonöt napig feltartotta a török fősereget, amivel alaposan meglepték a hódítókat és nem utolsósorban értékes időt nyertek a keresztény hadak felkészüléséhez. Szulejmán végül a kedvezőtlenre forduló időjárással is kalkulálva nem kockáztatta meg a nyílt összecsapást - egy kisebb kitérő után inkább lemondott Bécs újbóli ostromáról és elvonult.

A nagy ütközet tehát elmaradt, de a szultánt óvatosságra késztető keresztény sereg összetételébe és tábori életébe páratlan betekintést ad a Warhafftige Beschreibung des andern Zugs in Oesterreich wider den Türcken… c. mű, amely a 16. századi könyvművészet egyik fényes gyöngyszeme.

Az 1539-ben megjelent kötetben Michael Ostendorfer német festő és grafikus elképesztően részletgazdag, kihajtható fametszeteit művészi igénnyel színezték: ha nagyítóval vizsgáljuk ezeket, még a tábori szekereken ülő kakasok csőre is kivehető. Ezekből a lenyűgöző illusztrációkból hoztunk most egy apróbb válogatást.

-
Warhafftige Beschreibung des andern Zugs in Oesterreich wider den Türcken vergangens 1532ten jares beschehen - Nürnberg: Hieronymus Formschneider, 1539. A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjteményéből.

06/08/2026

Ha nyár, akkor könyvrestaurálás! 💪 Bár a strand és egy hűvös koktél csábítóbbnak tűnhet ilyenkor, az Archivart Könyvrestaurátor Műhely csapata idén is a kulturális örökség megmentését választotta. Gőzerővel folyik az állagmegóvás a Kollonich-gyűjteményben!

03/08/2026

Hűvösebb vizekre evezünk: kíváncsi jegesmedve kapaszkodik fel Willem Barents legénységének csónakjára .🐻‍❄️🛶🥶

1611-ben jelent meg a „Rerum et urbis Amstelodamensium historia”, mely az első részletes leírásokat tartalmazó mű volt Amszterdam történelméről és az 1602-ben megalapított Holland Kelet-indiai Társaság addigi expedícióiról.

A pazarul illusztrált kötet Willem Barents holland felfedező három híres útjáról is beszámol, melynek során a feltételezett északkeleti átjárót kereste. A könyvben gyönyörű metszetek segít***ek a leírtak elképzelésében, ami nem lehetett könnyű a korabeli olvasók számára, hiszen ekkoriban a jegesmedvék (fehér medvék - "ursi albi") még a legendák világába tartozó, mitikus teremtmények voltak.

Az egyik fejezet részletesen ecseteli a hajósok életveszélyes összecsapásait ezekkel a „sarkvidéki fenevadakkal”, beleértve azt is, hogyan sikerült végül legyűrniük őket. A könyv kiemelt figyelmet szentel Barents 1596-os, tragédiába torkolló utolsó útjának is, amely végül az életébe került.

Ekkor a legénység kénytelen volt a fagyos Novaja Zemlja szigetén átvészelni a zord sarki telet, miután a hajójukat összeroppantotta a jég.

Bár az északkeleti átjárót végül sosem találta meg, Barents neve kitörölhetetlenül beírta magát a földrajztudományba. Emlékét ma is számos földrajzi név őrzi, úgy, mint:

- Barents-tenger
- Barents-sziget
- Barentsburg
- Barents-self...

-
Rerum et urbis Amstelodamensium historia. / Johannes Isacius Pontanus. - Amsterodami : Jodocus Hondius, 1611.

Cím

Szentháromság Tér 1
Kalocsa
6300

Nyitvatartási idő

Hétfő	10:00 - 16:00
Kedd	10:00 - 16:00
Szerda	10:00 - 16:00
Csütörtök	10:00 - 16:00
Péntek	10:00 - 16:00
Szombat	10:00 - 16:00

Telefonszám

+3678465280

Weboldal

http://konyvtar.asztrik.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Szeretnéd, hogy a(z) szervezetod elsőként szerepeljen az Kormányzati Szolgálat tematikájú vállalkozások között Kalocsa városában?

Megosztás

Kategória

Könyvtár