04/05/2026
Varga Lajosné Székvölgyi Julianna (1937–2026)
Mély fájdalommal, de hálás szívvel búcsúzik Karancsság közössége egy felejthetetlen pedagógustól, a mindenki által tisztelt és szeretett Juci tanító nénitől, aki 2026. április 23-án csendesen távozott közülünk.
Varga Lajosné 1937. június 5-én született Mátranovákon. Gyermekéveit a világháború árnyéka és a család szerény anyagi körülményei határozták meg, ő mégis megőrizte azt a derűt, nyitottságot és életszeretetet, amely későbbi hivatását is áthatotta. Kivételes szorgalmát és tudásvágyát bizonyítja, hogy a Balassagyarmati Állami Tanító- és Tanítóképzőben tanulmányait jeles eredménnyel végezte el.
Pedagógusi pályáját Mátranovákon kezdte meg, majd megismerkedésük után egy évvel, 1958-ban kötött házasságot Varga Lajossal. Karancsságon kedtek közösen családot majd élepályát építeni. Egy éven át Ságújfaluban tanított, majd üresedés történt és 1959-től Karancsságon folytatta hivatását, ahol neve örökre összeforrt az iskola és a község életével.
Harminchét éven át nem csupán tanított, hanem generációkat nevelt fel szeretettel, türelemmel és következetességgel. A gyermekek iránti szeretete, hivatástudata és embersége példaadó volt. Számára a pedagógusi pálya szolgálat volt, amelyet teljes szívvel végzett. Egykori tanítványai közül ma többen maguk is pedagógusként dolgoznak, továbbadva azt a szellemiséget, amelyet tőle kaptak.
Kimagasló munkáját számos alkalommal elismerték:
1988-ban a Magyar Népköztársaság Kiváló Munkáért kitüntetését vehette át.
1997-ben – akkor már elhunyt férjével közösen – az iskola és a község elismeréseként I. István-díjban részesült.
2022-ben megkapta a Karancsságért elismerést a kulturális és szellemi közösségi munka fejlesztéséért, valamint egész életén át végzett pedagógusi szolgálatáért.
1992-es nyugdíjba vonulása után is aktív maradt. Csendes, de tartalmas életet élt szeretett családja körében. Az élet nehéz feladatait kihívásként fogadta, emberségéből és tartásából soha nem engedett. Nem tett különbséget ember és ember között; kedvességével, tiszteletével és bölcsességével vívta ki a közösség osztatlan megbecsülését.
Sok szép emléket, tanítást és szeretetet hagyott maga után. Egy tőle idézett gondolata híven tükrözi életének legfőbb üzenetét:
„Mindig azt tedd a másikkal, ami neked is jó; ami számodra rossz lenne, azt mással se cselekedd.”
Juci néni távozásával egy gazdag életmű zárult le, de szellemi öröksége tanítványaiban, családjában és falunk közösségében tovább él. Olyan pedagógus volt, aki nemcsak írni és olvasni tanított, hanem emberségre, tisztességre és egymás tiszteletére is.
Élete példa volt, emléke áldás.
Nyugodjék békében! 🖤
