17/01/2020
Balásfalvi Kiss Endre
1886. január 17-én született Nagykőrösön. Az elemi és a reáliskolát Kecskeméten végezte. Jogot Münchenben és Budapesten tanult. Ügyvédi vizsgáját 1913-ban t***e le. 1914-ben a szerb hadszíntéren katonai szolgálatát teljesítve súlyos sérülést szenvedett. Felépülését követően harcolt az olasz és a román frontokon. 1919-ben tért vissza Kecskemétre, ahol augusztusban politikai napilapot alapított Kecskeméti Közlöny címmel. Politikai irányultságát követően a lap bulvárlappá alakult át.
1920-ban Kiss Endrét beválasztották Kecskemét közigazgatási tagjai közé. 1925. június 30-án városi tiszti főügyész lett. 1927-ben első országgyűlési pótképviselő lett. Ugyanebben az évben a Magyar Sakkszövetség alelnökeként döntő szereppel bírt az 1927.évi nemzetközi sakkverseny kecskeméti megrendezésében. 1929-től 1934-ig az Ipartestület, 1932-ben az Ügyvédi Kamara, 1933-ban a Katona József Társaság elnökévé választották. 1934-ben a Kecskeméti Kaszinó és a Frontharcos Szövetség kecskeméti főcsoportjának lett a vezetője. 1934 április 30-án a nép akaratának köszönhetően a hírös város (Kecskemét) polgármestere lett. A gazdasági válságot megélt város sokat várt új polgármesterétől. 1934-től rendszeressé váltak a gyümölcskiállítások, aminek köszönhetően létrejött a hírös hét elnevezésű programsorozat. Az 1935-ben bekövetkezett fagykár miatt a város lakói állami kárpótlást és hitelt is kaptak Kiss Endre közbenjárásának köszönhetően. Beindult a gazdasági fejlődés is, amelynek részeként 1938-ben megkezdték a fásítást Bugacon. Az ő polgármestersége alatt történt 1934-ben Kecskemét-Budapest nemzetközi autóút felavatása. 1935-ben Baromfikeltető Központ épült, 1936-ben repülőtér építésébe kezdett a város, 1938-ban megépült a Borközraktár.
Kiss Endre mindössze 4 évig volt polgármester. Ez idő alatt igyekezett Kecskemétet kiemelni az ismeretlenségből. Ehhez szükséges volt az idegenforgalom felelevenítése. Ennek érdekében 1935-ben a város idegenforgalmi előadót alkalmazott, majd 1936-ban létrejött az első idegenforgalmi iroda is. Kecskemét és Bugac ekkor lett igazi idegenforgalmi központ. A második világháborúnak ő is áldozatul esett, ugyanis a népbíróság börtönbüntetésre ítélte.