Herman Ottó Múzeum Néprajzi és Történeti Tár

21/09/2026

21/09/2026

21/09/2026

A moldvai csángó származású Petrás Mária kerámiaművész és barátai szólaltattak meg autentikus csángó dallamokat a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál keretében kedd este, a Herman Ottó Múzeum udvarán, amit az Ars Sacra műtárgya bemutatása követett a múzeum aulájában.

21/09/2026

A Herman Ottó Múzeum – Miskolci Galéria és az Éltető Lélek Alapítvány tisztelettel meghívja Önt és kedves családját

2026. szeptember 15-én (kedd) 15:30 órára

a Herman Ottó Múzeum Főépületébe
(3529 Miskolc, Görgey Artúr utca 28.)

A következő programokra:
15:30
Petrás Mária és Petrás Alina kerámikusművészek tárlatvezetése

16:00
Máger Ágnes festőművész tárlatvezetése

16:40
Napkelettől Napnyugatig
Petrás Mária és barátainak koncertje

17:45
Ars Sacra műtárgyának bemutatása
Viszóczky Ilona néprajzkutató rövid ismertetője

21/09/2026

A Kárpát-medencében a 18-19. század fordulójától figyelhető meg a háromosztatú parasztházakban a „tisztaszoba” kialakítása. Ez a három matyó településen, Mezőkövesden, Szentistvánon és Tardon is jellemző volt egészen a 20. század közepéig. A matyók hagyományos kultúráját meghatározta erős római katolikus vallásuk. Így a tisztaszoba fő ékességét jelentették a szakrális témájú „rezes szentkép”-ek. Ezeket a bekeretezéskor a széleken piros papír és aranyszínű vékony fémfólia kicsipkézett csíkjaival vették körbe az üveg alatt, sokszor a képek más részein is alkalmaztak aranyszínű kiegészítéseket. Az 1900-as évek elejére a nagyméretű színes olajnyomatok sajátos változatai, a „rezes kép”-ek váltak a matyó otthonok vallásos díszévé. A Szent Család ábrázolása mellett a Jézus és Mária szíve témájúak szinte minden háznál megtalálhatóak voltak.

18/09/2026

Az Ars Sacra műtárgya ismét a Néprajzi Tár gyűjteményének darabjai közül került ki.

15/09/2026

Már saját korában extrém történetek keringtek a tudósról. Vajon valós, amit Mikszáth Kálmán egy 1894-es parlamenti karcolatában írt?

A történet szerint egy hercegné arról kérdezősködött, hogy igaz-e, hogy Herman azért növeszti hosszúra a haját, mert különleges pókokat tenyészt benne. A történet nyilvánvalóan tréfa, viszont jól mutatja mennyire összeforrt Herman alakja a kortársak szemében a pókokkal és különc megjelenésével.

14/09/2026

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület konferenciáját ajánljuk figyelmükbe, ahol több kollégánk előadását is meghallgathatják a résztvevők.

Szerdán ismét honismereti konferencia lesz a levéltárunkban, amelyre ezúttal is szerettel invitálunk mindenkit.

11/09/2026

Ha Herman Ottó ma élne, vajon melyik foglalkozás szerepelne a Linkedin profiljában?

Figyelte a madarakat, kutatta a pókokat, gyűjtötte a halászat és az “ősfoglalkozások” tárgyait, emlékeit. Írt, rajzolt, vitázott, politizált. Érdekelte a természet és az ember, a múlt és saját korának legfontosabb kérdései.

Otthona sem volt mindennapi, például viperát és preparátumokat is tartott a lakásában. Lambrecht Kálmán, egykori tanítványa és életrajzírója így fogalmaz. “A falakon ősfoglalkozási gyűjteménye: balták, fokosok, karikások, cserepek, a tetőn hálók, nagy vitrinben ritka szép madárgyűjteménye, íróasztala fölött Kossuth arcképe és koporsójáról egy babérlevél.”