03/07/2026
Válasz az Ezer pince TISZA-sziget Monor nyílt levelére
Tisztelt Ezer pince TISZA-sziget Monor!
Monor Város Önkormányzata több, mint 10 éve végeztet a kora nyári időszakban szúnyoggyérítést. Az elmúlt napokban a Facebookon többen bírálták az intézkedést, Önök részéről pedig „nyílt levél” fogalmazódott meg ebben kérdésben, melyre a kérésüknek megfelelően, pontonként adom meg a választ:
Miért nem történt több csatornán, minden lakos számára elérhető tájékoztatás egy olyan intézkedés előtt, amely az egész várost érintette?
Monor Város területén több, mint 10 éve minden évben történik szúnyoggyérítés, jellemzően a tavaszi és nyár eleji csapadékosabb időszakokat követően, a szúnyog populáció (várható) életciklusát figyelembe véve, a Képviselő-testület által a város költségvetésében erre a célra biztosított összegből. Az idei évben az erre vonatkozó szerződés megkötése 2026. június 09-én történt. A megrendelt szolgáltatás elvégzése a szerződött partner oldaláról a saját kapacitásuk és az adott, szakmailag előre látható (várható) időjárási körülmények függvényében lehetséges, elsődlegesen ezektől függ, hogy egyáltalán mikor lesz elvégezhető– de még akkor sem biztos – a földi gyérítés. Azaz mind a lebonyolítás, mind pedig az erről kiadható konkrét időpont kommunikálása tekintetében a Város legalább két külső tényezőhöz és emiatt egy nagyon szűk időszakhoz van kötve. Mindezek következtében a hagyományos, minden lakos számára elérhető – egyéb esetekben rendelkezésünkre álló – tájékoztatási lehetőségeink a gyérítés kapcsán behatároltak.
Mi indokolta ugyanazon utcák többszöri kezelését? Ilyen esetben mikortól számít az egyórás szellőztetési idő? Hogyan készülhetett volna fel erre a lakosság, amikor erről előzetesen nem kaptak tájékoztatást? Mi volt a szakmai indoka annak, hogy kedden olyan utcákban is ismét permeteztek, ahol az előző éjszaka már megtörtént a kezelés? Ezt előre miért nem jelezték a lakosságnak?
A kezelést végző cég illetve a teljesítésüket segítő, azt igazoló munkatársunk tájékoztatása alapján sehol nem történt többszöri kezelés. Véleményük szerint a lakosság által tapasztaltakat a kijuttatott szer gyors és hatékony terülése, valamint a gépjármű – szomszédos utcákból áthallatszódó – hanghatása együttesen eredményezhette.
Hogyan mérlegelte az önkormányzat ennek egészségügyi következményeit? Ki viseli a felelősséget azért, hogy idősek, kisgyermekes családok, krónikus betegek vagy légkondicionáló nélküli otthonokban élők órákon keresztül nem tudtak szellőztetni az év legforróbb éjszakáin?
A kiadott tájékoztatás és a korábbi évek gyakorlata szerint is a kezelést a csillagászati napnyugtát követően kb. 21 órától, hajnali 4 óráig végzik, a gyakorlatban mindkét este 21 órától hajnali 2 óráig végezték.
A napi, órára lebontott időjárás-előrejelzés alapján látható volt, a gyérítés időszaka a lakások belső hőmérsékletében nem hozhatott frissülést. A lakástulajdonosok jellemzően hajnalban, a 25 fok alatti kinti hőmérséklet idején szellőztetik át a lakást, és napközben redőnyök lehúzásával, nyílászárók csukva tartásával próbálják megtartani a hőmérsékletet. Tudjuk, hogy vannak olyan lakások, melyek így is felmelegednek akár 30 fok fölé, de az előrejelzés szerint a levegő-hőmérséklet 23-24 órára érte el a 28-29 fokot, mely azt jelenti, hogy épületek környezete ilyenkor még mindig 30 fok fölötti, azaz a szellőztetés nem vezet eredményre.
A kérdéses néhány órás gyérítési időtartam alatt a külső hőmérséklet önmagában még nem eredményezhetett olyan mértékű lehűlést, amely valóban hatékonyan csökkenthette volna a lakások belső hőmérsékletét, a valódi „hűvösebb” időszak már a hajnali-reggeli órákra esett, amikorra a kezelés és az azt követő kb. 1 óra is letelt.
Felhívom a figyelmet, hogy 1, maximum 1,5 órás időszakról beszélünk, amikor javasolt volt a szellőztetés mellőzése, nem „órákon keresztül” kellett ezt elviselni. A napközben esetlegesen elhasználódott levegő átszellőztetéssel történő kicserélése lehetséges volt a kezelési időszakot megelőzően, illetve 1 órával utána.
Miért tartották ezt olyan sürgetőnek, hogy még az extrém hőség sem indokolta a halasztást? Vizsgálták-e egyáltalán annak lehetőségét, hogy néhány napos késéssel, kedvezőbb időjárási körülmények között végezzék el a gyérítést?
A rendkívüli hőség befolyásolja-e a kijuttatott szer hatékonyságát? Milyen szakmai indokok támasztják alá, hogy ilyen időjárási körülmények között is eredményes a kémiai szúnyoggyérítés?
Az első kérdésre kifejtetteket megismételve, a kezelési időpontot részben a cég kapacitása, részben a megfelelő időjárási viszonyok határozzák meg. A mostani időpont – a szerződés aláírását követő második hét – volt az első olyan várható időszak, amely álláspontjuk szerint szakmailag is indokolhatónak tűnt a gyérítésre. Esős időszakban, valamint amennyiben a szélsebesség a 2 m/s értéket meghaladja a településen, a szúnyoggyérítés eleve nem végezhető el, és ennek elhalasztásáról akár aznap is születhet döntés a pillanatnyi körülmények ismeretében.
A szer kijuttatása szempontjából az időjárási körülmények most megfelelőek voltak, az előző évekbeli tapasztalatokat figyelembe véve pedig szerettük volna elkerülni a későbbi lakossági panaszokat, amelyek éppen a halasztás miatt érkeztek a képviselő-testület tagjai felé. Július 1-2 napokra esőt prognosztizált az időjárás-előrejelzés, azaz az eddigi szárazságot követően pocsolyákkal, vízzel telt helyekkel kellett később számolni, melyek a további szaporulat bölcsői, azaz ideális volt az időzítés a kifejlett szúnyogok gyérítésére.
Az elmúlt napokban tapasztalt, illetve az előrejelzések szerinti időjárás alapján a kezelés elhalasztása esetén nem volt látható, hogy mikor kerülhetett volna sor annak pótlólagos végrehajtására.
A kijuttatott szer hatékonysága kapcsán: az előre jelzett, és valós éjszakai hőmérséklet minden esetben megfelelő volt ahhoz, hogy a szer hatékonyságát ne befolyásolja.
Miért nem tartották fontosnak kikérni a monoriak véleményét egy olyan ügyben, amely közvetlenül érinti az egész várost? Miért nem vonták be a lakosságot a lehetséges megoldások megvitatásába, miközben évek óta ismert, hogy sokan elégedetlenek a jelenlegi gyakorlattal?
A jelenlegi – ahogy az elmúlt években összes lefolytatott – kezelés kémiai és biológiai védekezést egyaránt tartalmaz, utóbbi a Kistó kapcsán, valamint a Maggyár kertben található vizes élőhely esetén alkalmazható hatékonyan. Az Országos Katasztrófavédelem honlapján található tájékoztató szerint „a biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi, azonban erre nincs mindig lehetőség. /.../ esőzéskor milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetőek meg. Ilyen erdős, fás területen a biológiai készítmény légi kijuttatása sem vezetne eredményre, hiszen a készítmény nem jutna el a fák lombjai alatt lévő vízfelületig, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. Mindezeken túl a szúnyogok élőhelyeinek jelentős része magántelkeken található. Nem lehetséges tehát kizárólag biológiai eljárással védekezni a szúnyogok ellen, mivel lehetetlen felkutatni és kezelni minden egyes pocsolyát, kerti vízzel teli hordót, vagy vödröt.” Azaz, a lárvák kifejlődésének megelőzése, valamint azok biológiai gyérítése valóban a tenyésztőhelyek kezelése és a lakosság aktív bevonása esetén lehetséges – de önmagában ez nem elegendő, illetve nem kellően hatékony. Az Önkormányzat által a gyérítések során minden évben kibocsátott (tehát az idén is közzétett) tájékoztatóban foglaltak szerint is „a szúnyogirtó kezelés kiegészítéseként ajánlott, hogy az ingatlantulajdonosok szüntessék meg, rendszeresen ürítsék vagy takarják le az épületek körüli kisebb, pangó vizeket.” Ennek ellenőrzése vagy végrehajtatása, kikényszerítése azonban nem áll módunkban.
Az elmúlt években rendszeresen, visszatérő módon végrehajtott kezeléseket követően eddig sem a Képviselő-testület, sem a Polgármesteri Hivatal felé nem érkeztek olyan jelzések, amelyek alapján a lakosság többsége elégedetlen lenne a jelenlegi gyakorlattal, éppen ellenkezőleg: ismereteink szerint a lakosság sokkal inkább a gyérítést szorgalmazta.
Az idei jelzések alapján talán van arra irányuló széles körű igény, hogy a továbbiakban a gyérítés ne, vagy ne így történjen, ezért természetesen (most már sajnos csak a jövő évre vonatkozóan) az Önkormányzat párbeszédet fog kezdeményezni a lakosság felé.