1881-ben határozott úgy a városi tanács, hogy szervezett tűzoltóságot létesít, melynek megalakulását 1883. szeptember 23-án jelentette be Krasznay Gábor polgármester. Az 1884. március 9-én tartott alakuló közgyűlésen mondták ki ténylegesen a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet működését 126 alapító, 16 pártoló és 66 működő taggal. A főparancsnok Sztárek Ferencz lett.
1884. június 29-én töltötték be a parancsnoki tisztségeket is. Az önkéntes tűzoltók 1884. augusztus 16-án kezdték meg a rendszeres éjjeli tűzőrséget.
1885. decemberére telefonvonallal kötötték össze az őrtanyát és az evangélikus templom tornyát, ahol a tűzjelző toronyőrök teljesítettek szolgálatot. Ugyanebben az évben a Nyíregyházi ÖTE is tagja lett a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek.
1891-ben sikerült elérniük, hogy az őrtanyát telefonvonallal kapcsolják össze az év végén átadott nagy lovassági laktanya (62őrszobájával, valamint a városmajorral.
1898. december 6-án nagy veszteség érte az egyletet: 64 éves korában szívszélhűdésben elhunyt a főparancsnok, Sztárek Ferenc.
Betegség és haláleset miatt a sorozatos főparancsnoki váltások károsan hatottak az egyesület életére. 1899 decemberében Bencs László polgármester, egyesületi elnök, a jelenlegi egyletet feloszlatta.
1900. február 25-ike a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egylet második születésnapja! Az egyesület újra megalakult, a tisztújítás eredményeként az elnök Bencs László, alelnök Bogár Lajos, az új főparancsnok dr. Konthy Gyula lett. Neve nem volt ismeretlen a tűzoltók körében, hiszen 1886-tól ő volt az ÖTE orvosa.
Az 1903. március 22-én tartott közgyűlésen módosították az eredeti alapszabályt is, és az ÖTE elnevezését is Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesületre.
A június 30-i választmányi ülésen jelentette be dr. Konthy Gyula parancsnok, hogy az országos tűzoltó szövetség a soron következő kongresszusát és versenyét Szegeden tartja augusztus közepén. Ezen a napon a négykerekű billenő fecskendő szerelésében az I. díjat, Szeged városa által felajánlott ezüstözött Szent Flórián szobrot a nyíregyháziak nyerték el. A nyíregyháziak azonban nemcsak a Szent Flórián szobrot hozták el Szegedről. A kongresszuson megtartott értékelésen derült ki, hogy “az összes versenyekben elért legsikeresebb eredmény, szabályszerű munkásság és kiváló ügyességért az országos tűzoltó szövetség nagydíját, egy kürt alakú értékes ezüst kelyhet” is a Nyíregyházi ÖTE csapata nyerte el.
E fényes eredményekkel a Nyíregyházi ÖTE egy csapásra az ország legelső tűzoltó egyletei közé emelkedett.
A szegedi diadal eredményként 1906-ban újabb nagy kitüntetés érte a nyíregyháziakat, mert mint egyetlen magyar egyesületet az országos szövetség felkérte a Milánóban tartott nemzetközi kongresszuson és versenyen való részvételre. A bemutatott gyakorlatért a maximális 30 pontból a zsűri 24.5 ponttal jutalmazta a nyíregyháziakat, amely számukra az aranyérmet jelentette.
1906. június 5-én érkeztek vissza a győztesek Nyíregyházára. A közönség olyan lelkes üdvözlésben részesítette őket, melyben eddig még egyetlenegy városi egyesületnek sem volt része.
A város képviselőtestülete az ÖTE parancsnokságának javaslatára 1908. tavaszán megvásárolta az addig a csendőrség bérletében volt házas belsőséget az akkori Szentmihályi (ma Bethlen Gábor) utca és a Dessewffy (ma Bessenyei) tér sarkán, melyet úgy kívánt átalakítani, hogy abban mind az önkéntesek, mind pedig a fizetéses tűzoltók helyiségei elférjenek.
1913-ban tovább bővült az egyesület tevékenysége, 1913. október 1-én a mentőszolgálatot is megkezdhették a városban.
1919-től hivatásos tűzoltótiszt vette át az irányítást. 1919. március 22-én dr. Walter Géza városi aljegyzőt jelölték ki a hivatásos tűzoltók parancsnokául.
1928. nyarán Konthy Gyula kitartó érvelése után a város hivatásos tűzoltó parancsnoki állásról döntött. Az 1929. április 13-án megtartott választáson a testület közfelkiáltással vitéz László Árpád mellett döntött, s így ő lett Nyíregyháza első képesített tűzoltó parancsnoka.
1937. novemberében örökre eltávozott dr. Konthy Gyula, a Ferenc József Rend lovagja.
Az 1939. év újabb változást hozott a tűzoltóság élén, ugyanis László Árpádot Kassa szabad királyi város hivatásos tűzoltóságának tűzoltó főparancsnokává nevezték ki. Helyére Bíró Áron debreceni tűzoltótisztet alkalmazta a város 1939. november 1-jétől.
A háborúval igazán 1944. szeptember 6-án ismerkedett meg Nyíregyháza. 10 óra 50 perckor szólaltak meg a város szirénái és az első hullám (58 gép) már bombázott is. A tűzoltók már a harmadik hullám távozása közben munkához láttak.
1944. november elején a szovjet városparancsnokság által kinevezett Fazekas János polgármester Rajtik Pál borbélymestert, önkéntes tűzoltó szakaszparancsnokot bízta meg a város tűzvédelmének megszervezésével.
1952. nyarán fontos belügyminiszteri rendelet látott napvilágot, mely lényeges változásokat hozott az ország tűzvédelmi szervezetében. Ez a rendelet visszaadta a tűzrendészeti parancsnokságoknak a hatósági jogkört.
1956. október 26-án a nyíregyházi nagy tüntetésen a tűzoltóság nem vett részt, a szolgálat a laktanyában tartózkodott.
1958. nyarán új helyre, a mai Erdő sor 5. szám alá költözött a tűzoltóság, s ide helyezték az ekkor már Tűzrendészeti Osztályparancsnokságnak nevezett megyei parancsnokságot is.
Az 1960-as években a korábbi sűrű parancsnokcserék után stabilizálódott a helyzet. Az alosztály-parancsnokságon: Kuizs András áthelyezése után Simon Péter lett a parancsnok, aki 1961. október 1. és 1971. február 28. között töltötte be e tisztet, s innen vonult nyugdíjba. Utódja Jaroscsák János szds., aki szintén majdnem egy évtizedet töltött a városi tűzoltóság élén, alezredesként 1979. július 31-én került nyugállományba. Őt helyettese, Pócsi József szds. követte, igaz csak két évre, 1979. augusztus 1-jétől 1981. április 30-áig, mert innen a megyéhez helyezték parancsnokhelyettesnek. Beosztását Humicskó István őrgy. vette át, s ő is nyugdíjazásáig, 1989. május 31-éig volt városi parancsnok. Pócsi Józseffel együtt nevezték ki városi parancsnokhelyettessé Pólistyák Miklóst főhadnagyot.
1970. nyár elején a nyíregyházi tűzoltók nélkülözhető állománya a rohamcsónak és kismotorfecskendők igénybevételével részt vett a felső-Tiszavidéki árvíz mentési- és kárelhárítási munkáiban, egyrészt önálló mentő alegységként, másrészt a községi önkéntes csapatok segítője- és támogatójaként.
1976. fontos éve volt a tűzoltóságnak, ebben az évben június 1-jén tértek át a 24/48 órás szolgálati rendszerre. Ez természetesen átszervezéseket is jelentett, ki kellett alakítani a 3 szolgálati csoportot (A., B. és C.), ami a létszám jelentős emelésével járt.
1983. május 31-én nyugállományba vonult Juhász Lajos tű. ezds., megyei parancsnok, helyét Márton Lajos őrnaggyal töltötték be.
1984. január 1-jével megszűnt a nyíregyházi járás, szerepkörét a város vette át, az elnevezés megváltozott Nyíregyházi Tűzoltó parancsnokságra.
Ünnepi eseménysorozattal emlékezett meg 1984. november 22-én a nyíregyházi tűzoltóság fennállásának 100. évfordulójáról.
1985-ben megoldódott a tízemeletes házakból való mentés, abban az évben szolgálatba állt egy RÁBA-SIMON SS 300-as emelőkosaras gépjármű. Ebben az időben épült ki a baktalórántházi gyakorlópálya, melyben a nyíregyházi tűzoltók sok száz órát dolgoztak.
Változás történt a parancsnoki poszton is, 1989. június 1-jén nyugállományba vonult Humicskó István tűzoltó alez., helyére egy évre megbízott, majd kinevezett parancsnokként Pernyák Sándor tűzoltó szds. került.
1990-ben Pólistyák Miklós tűzoltó őrgy. nyugdíjba vonul, helyére Nyíregyháza Város Képviselő Testülete Dombrády László tűzoltó szds. nevezi ki parancsnokhelyettesnek. Az év során a parancsnokság újabb IFA gépjárműfecskendővel gyarapodott. 1990-91-ben a megyei parancsnokság beruházásában megépült a laktanya tetőtere.
1990. január 8.-án a városi parancsnokságon 73 fővel megalakult a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének alapszervezete és elfogadták a Gyulán kidolgozott alapszabályt. Titkárnak Móré Sándort választották meg.
A tűzoltóság életében az 1991. évi XX. törvény újabb döntő változást hozott, ismét az önkormányzatok hatáskörébe utalta a testületet.
1992-ben alakult meg a Megyei Tűzoltó Szövetség is melyhez a parancsnokságunk is csatlakozott.
A parancsnokság illetékességi területe ebben az időben: 43 község, 7 város, több mint 270 ezer lakosának biztonságára kell ügyelnie a Nyíregyháza Megyei Város Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokságának.
1993-ban a központi szakmai irányító szerv az abban az évben összevont Belügyminisztérium Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága lett. A területi feladatok ellátása pedig a megyei parancsnokságra hárultak, ugyanakkor az általános irányítást a város látta el.
1994-es évben, mind a tűzoltásban, mind pedig a mentésben kiemelkedő szerep jutott a nyíregyháziaknak: 728 vonulásuk volt, s ezzel a negatív rekorddal országosan is az elsők közé kerültek egy országos felmérés, a vonulások száma alapján.
1995. július 1-jén jött létre a Nyíregyházi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, mint a város önálló költségvetési intézménye.
1997. májusától a laktanya az első főparancsnok Sztárek Ferenc nevét viseli, tiszteletére emléktábla lett a tűzoltóság falán elhelyezve.
1998-ban a parancsnokság új telefonközpontot épített, mintegy 1 millió forint értékben.
Szintén 1998-ban pályázat és a nyíregyházi önkormányzat segítségével sikerült beszerezni egy Rosenbauer TLF 4000-es gépjárműfecskendőt.
1999. május 3-án, Szent Flórián napján, a laktanya udvarán ünnepélyes keretek között került átadásra az új 2000 literes Mercedes gépjárműfecskendő. Itt mutatták be az újabb nagyteljesítményű WEBER motoros vágó-feszítő berendezést, amelyet a megnövekedett közúti balesetek miatt kényszerült a parancsnokság beszerezni.
1999-ben a tűzoltóság 115. éves évfordulójának ünnepén került átadásra a tűzoltó szertárát bővítése az új fecskendő számára.
2001-ben az évszázad árvizeként emlegetett beregi eseményeknél 24/24 órás váltásban vettünk részt, naponta 18-20 fővel. A Nyíregyházi Képviselő Testület Pernyák Sándor tű. alezredest — korábbi parancsnokot — magasabb beosztásba kerülése miatt beosztásából felmentette és 2001. 01. 01-i hatállyal Dombrády László tű. alezredest bízta meg, majd április 01-től nevezte ki a város tűzoltóparancsnokának. Átadásra került a Rakamazi Vízi Kiképző bázis, és a számítástechnika területén is nagy lépést tettünk, informatikai hálózatot építettünk ki és megteremtettük az internetes elérhetőséget is.
2002. év több tekintetben kiemelkedő jelentőségű, mivel a riasztások száma 1483 volt. Átadásra került egy TADANO FAUN ATF-60 típusú tűzoltó autódaru, melynek értéke 207 millió forint.
A 120 éves tűzoltóság történetének vonulási számát tekintve legkiemelkedőbb éve 2003 volt. Az országban — a fővárost nem számítva — a legtöbb esetet, 1889-et regisztráltunk. Létszámunk 107 fő, melyből 101 hivatásos, 5 fő közalkalmazott és 1 fő önkormányzati finanszírozású. Munkánkat 3 fő polgári szolgálatos is segítette. Rekordot értünk el a szakhatósági ügyek számában is 3015 ügy elintézésével. Nagyot léptünk előre az elhelyezési és szociális körülmények tekintetében is. Bővítettük a daru szertárát, klímatizáltuk a legénységi hálókat és irodákat, felújítottuk a reggelizőt, a konyhát és új vendégszobát alakítottunk ki.
2017. december 04.-én a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület újra megalakult. A tisztújítás eredményeként a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke Vass Gábor, parancsnoka Dombrády László lett. Ugyanebben az évben a Nyíregyházi ÖTE is tagja lett a Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek.
