02/07/2026
Pénztörténeti kiállítás 5.
Könyvtárunkban hónapok óta látható a pénztörténeti kiállítássorozat, mely az 5. részéhez érkezett.
Témája:
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka – a Dualizmus virágkora (1792-1892)
I. Ferenc császár, Mária Terézia unokája, a napóleoni háborúk idején lett magyar és cseh király, német-római majd osztrák császár. A pénzrendszer szilárd, ezüst alapú konvenciós forintrendszer van érvényben. 1797-ig a pénz stabil, konvertibilis. A háború azonban egyre jobban megviseli a gazdaságot. 1800–1811 között beindul az infláció, majd az állam csődbe megy. A pénzek értéke devalválódik, a papírpénz inflálódik.
I. Ferenc, 1830-tól kezdődő utolsó időszakában madonnás éremképpel kezdik verni a magyar változatú értékpénzeket, a dukáttól a talléron át, a forintig.
Az 1835-től trónon lévő V. Ferdinánd alatt zajlott a reformkor legintenzívebb időszaka, melynek gazdasági reformjai megteremtették a polgári Magyarország alapjait.
Körmöcbányán szép kidolgozású madonnás veretű érmék és arany dukátok készültek még a császár nevével. Önálló magyar bank jött létre az önálló magyar papírpénz kibocsátásának hátteréül.
A magyar szabadságharc pénzügyminisztere Kossuth Lajos, aki világosan tudja: nemzeti önállóság = önálló pénzügy. Feladat tehát az állami kincstár feltöltése. Kossuth egyik első rendelete a magyar nyelvű fémpénzek veretése. E tettnek a gazdasági tényezőn túl érzelmi oldala is van: a szuverén magyar államiság egyik szimbóluma lett.
A köriratok mellett az új pénzeken a verdejel (KB = Körmöcbánya, NB = Nagybánya) is visszaváltozott a régire (még Mária Terézia változtatta meg a jelölést, birodalmi rendszerűre).
V. Ferdinánd-os dukát, később ezüst (nagyobb címletek) és réz (kisebb címletek) ’krajczár’ érmék voltak forgalomban.
A szabadságharc papírpénzeit Kossuth-bankóknak hívták, és Landerer Lajos pesti nyomdájában állították elő azokat. A bankó jellegzetes fekete színű és Kossuth portréjával vagy álló alakjával illusztrált. Ez a bankjegy a magyar függetlenség szimbólumává vált.
A szabadságharc vívmányai rövid életűek voltak. 1849. januárjában Alfred Windisch-Grätz, az osztrák katonai főparancsnok bevonul Budára és lefoglalja a Magyar Kereskedelmi Bank-ban, a szabadságharc finanszírozására összegyűjtött pénzt. A Magyarország kormányzójává kinevezett Haynau táborszernagy pedig elrendeli a magyar pénzek beszolgáltatását. A Kossuth-bankók sorsa a nyilvános elégetés lett, a magyar érmékre a beolvasztás várt. Bár a kegyetlenségéről ismert katonai kormányzó a szabadságharc pénzeit birtoklók számára rendkívül szigorú büntetést helyezett kilátásba, az emberek ezek egy jó részét nem szolgáltatták be, hanem évtizedeken át rejtegették őket. Így váltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc érméi a gyűjtemények érzelmileg sokat jelentő, ma is őrzött darabjaivá.
A dualizmus időszaka fejlődést és modernizációt hozott pénztörténeti szempontból is. A birodalom egységes pénz- és mértékrendszert kapott, melyet a központi bank szerepét betöltő Osztrák-Magyar Bank felügyelt. Feladata volt a bankjegyek kibocsátása és a pénz (korona) stabilitásának biztosítása. Ugyanakkor megjelentek és megerősödtek a modern budapesti nagybankok, mint például a Magyar Általános Hitelbank, amely finanszírozta az ország iparosodását és fejlődési pályára állítását.
A nyári hónapokban is találkozzunk az egyetemi könyvtárban!
Várjuk az érdeklődőket 2026. 07. 31-ig, minden hétköznap 09-12.00 óráig.
Jó olvasást, nézelődést, ismeretszerzést kíván a kiállítás szervező-tulajdonos Leskovics András nevében is:
Sz. Rendes Marianna
könyvtáros
