Városunk Nyíregyházától 10 km-re, a 38-as főközlekedési út mentén, Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében, a Nyírség nyugati részén helyezkedik el. A központi belterület kétcentrikus, az egykori Királytelekpuszta és Királytelekiszőlő területén jött létre, mely egyre inkább összeépül. A belterülethez 15 külterületi településrész tartozik: Alsósóskút, Belegrád, Felsősóskút, Jakusbokor, Szekeresbokor, Dan
kóbokor, Bedőbokor, Ferenctanya, Görögszállás, Varjúlapos, Gyulatanya, Pallagpuszta, Horváthbokor, Kispúpos, Veres Péter-lakótelep. Az eddigi ismereteink szerint mintegy 6000 évvel ezelőtt telepedtek le itt először az emberek, annak a fontos útvonalnak a mentén, amely Kárpátaljáról és Erdélyből vezetett a tokaji rév felé. A tatárjárás után elpusztult, ekkor járult hozzá a „telek“ szó, így lett Királytelek. végén a Báthory-család ősei királyi adományként kapták birtokba. Földrajzi fekvésénél fogva, hol pusztulás, hol felvirágzás jellemezte. Az 1540 körüli összeírásokban a falu a feudális fejlődése csúcsára jutott. Ekkor Szabolcs megye jelentős településének számított. Portaszáma például jóval meghaladta a szomszédos Nyíregyházáét. A reményteljes fejlődést (1571-ben) a török terjeszkedés, az ország három részre szakadása megállította. Később a hajdúk is megtelepedtek itt. elejétől a Lónyayak, majd a Csákyak tulajdonába kerül. első felében örökösödés útján előbb a Palocsayakra, majd a Dessewffyekre szállt, mely család aztán döntő szerepet vállalt a település felvirágoztatásában. Trianon után a családoknak csak a szabolcsi birtok maradt meg. Nyíregyházához tartozott közigazgatásilag, csak 1952-ben lett önálló, először Sőrekút, majd Nyírtelek néven anyakönyvezték. A folyamatos fejlődés eredménye, hogy 1971-ben nagyközséggé nyilvánítják, s 2005-ben megkapta a városi rangot. Kiemelkedő emlékei közé tartoznak az 1860 körül épített ferenctanyai kápolna, az 1880-ban felszentelt királyteleki Szent Anna- templom az 1935-ben átadott királytelekszőlői templom, a XVIII. közepén készült Szentháromság szobor (barokk kőoltár), a munkácsi vasöntödében készült Szent Vendel- szobor, valamintaz 1942-ben avatott I. világháborús Hősi emlékmű, a II. világháborús emlékmű, a Varjúlaposi emlékhely, valamint az evangélikus templom és a református imaház. Afejlődés napjainkban is töretlen, a településen a közművek döntően kiépültek. Az Alsó-Szabolcsi Vízközmű Beruházási Társulás keretében még három településsel közösen megkezdte - az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával - a hiányzó szennyvízrendszer kiépítését. Emellett egy új városközpont kialakítása is elindult, melynek fontos része az új lakótelepi telkek értékesítése. Nyírtelek megfelelő intézményhálózattal rendelkezik. A kistérség egyik mikrokörzetének központja.
