https://www.facebook.com/100947329142538/

Nyúl régen

Kezdolap
Magyarország
Nyúl
Nyúl régen

Kedves Látogató! Nyúl község fényképeit, történeteit, anyakönyvi bejegyzéseit láthatod a posztokban.

26/03/2026

Kedves Nyúl régen olvasók! Szűcs Mihály tanár úrtól jött egy felkérés, amelyben szíves közreműködésünket kéri.

A Nemzeti Művelődési Intézet olvasás-népszerűsítő céllal országos meseíró programot hirdetett a településeknek, hogy megírják saját lakóhelyük közösségi meséjét.
2025-ben 75 településről érkeztek be mesék, ezek közül a lakosság internetes szavazása és szakmai zsűri döntése alapján a legjobb 26-ból Közösségi mesék címmel mesekönyvet jelent***ek meg. A programot az idén is meghirdették, melyre ez évben 70 település küldött be meséket. A nyúli művelődésszervező biztatására mi is beneveztünk ebben az évben. E meséket megyénkénti csoportosításban a következő linken lehet elolvasni, megnézni és rájuk ott lehet szavazni is: https://www.feherliliomnepfo.hu/mese?evad=2026
E linkre kattintva a megyék nevét látjuk ABC sorrendben. Ha Győr-Moson-Sopron nevére kattintunk, láthatjuk, hogy megyénkből 3 falu nevezett. Rajtunk kívül Tényő és Püski is. Itt mindhárom község meséje elolvasható. A mesék címe melletti szívecskére kattintva a számláló jelzi, hogy az illető mesére pillanatnyilag hány szavazat érkezett. Egy személy maximum 5 szavazatot adhat. Hármunk meséje közül valószínűleg az kerül majd be az új mesekönyvbe, amelyikre a küldő falujából több szavazat érkezik. Ezért arra kérünk Benneteket, hogy amennyiben a mi mesénk elnyerte tetszéseteket, akkor a szívecskére kattintva növeljétek a rá adott szavazatok számát, amit előre tisztelettel megköszönünk. A munka egyébként több személyes vállalkozás. A mesét ugyan én írtam, de a nyúli közönség (iskolai osztályok, nyugdíjas klubtagok) előtti előadásban Saruné Albertné Ilonka és Esztergomi Józsefné Gizi nyugdíjas társunk is részt vettek. A mesékhez általános iskolások készít***ek rajzokat, ezek is szerepelni fognak a könyvben. Eredetileg ezt a mesét két változatban is elkészít***em. Sajnos a verses változatot nem engedték szerepeltetni, így csak itt Nyúlon került bemutatásra a nyugdíjasok körében. A hivatalosan elfogadott nem verses változatot a fent említett link alatt és Nyúl község facebook oldalán találjátok meg. Én most viszont a verses változatot is elküldöm Nektek, melyet képekkel is kiegészít***em. Néhány képnél a mesterséges intelligencia is segítségemre volt. Szavazni április 13-án 10 óráig lehet.
Támogatásotokat remélve a Nyúlról szóló mese stábja nevében tisztelettel köszönt Benneteket: Szűcs Mihály

26/09/2025

Ezen a képen az egykori iskolaigazgató Szigeti István, felesége, négy gyermeke, Szűcs Alajos és Stefanovits Bea látható
Képkészítés ideje: 1956
Képforrás: Szabó Imre

25/09/2025

A fényképen, ami az 1940-es évek végén vagy az 50-es évek elején készülhetett, az akkori nyúli futball csapatról. Balról fekvő: Ábrahám György (kántor), álló sor jobb szélén: Ács Imre, későbbi MgTSz elnök
Képkészítés ideje: 1940-es évek vége vagy az 50-es évek eleje
Képforrás: Szabó Imre
Adatközlők: Szabó Imre, Kozicz László

24/09/2025

A Nyúlhegyen lakó Zotter Hermina cselédkönyve 1933-ból
Képforrás: Szántó Mónika

15/01/2025

Szabó Imre: Volt egyszer egy sípályánk

Régi videó felvételeim rendezése során akadtam 1993.01.01-én készített felvételekre a nyúli sípályáról. Kellemes idő, napsütés és a napokkal előbb esett, megviselt de még sportolásra alkalmas hóval borított sípálya fogadott bennünket 32 évvel ezelőtt. Mivel nem voltam jó síző, ezért nagyon ritkán jártam a "Pintér Domb" felé, és nem nagyon ismertem a sípálya kialakításának körülményeit. Utána néztem hát, mikor és hogyan készült el a korábbi "havas" időkben nagyon népszerű és sokak által látogatott sportlétesítmény. Megkérdeztem Szűcs Alajos egykori iskola igazgatót, aki a létesítéskor a sportkör elnöke is volt, Bellovits Emilt a közismert festő szakembert, aki hosszú időn keresztül üzemelt***e a sípályát és maga is kitűnően síelt.
Utána néztem az interneten is, és ugyancsak nagyon fontos információkhoz jutottam a 2014.12.26.-án a Kisalföldben megjelent "Elsorvadt a nyúli sípálya" címmel megjelent újságcikkből. Megtudtam azt, hogy a Győr Sopron Megyei Síszövetség elnöke Domonkos László kezdeményezte a pálya építését. Ő szervezte és fogta össze a létesítés különböző fázisait, melyek Józsa Károly a megyei sportszövetség elnöke, a Széchenyi Főiskola, a nyúli Mgtsz és a Nyúl Községi Tanács támogatásával valósultak meg.. A földrendezési munkák nagy részét a Győrben állomásozó orosz katonák végezték. A pálya építése 1969-ben kezdődött és 1970-ben már felvonóval működött a sípálya. A létesítmény felügyeletét a községi tanács megbízásából Pintér Józsefné tanácstag látta el, aki emellett nagyon lelkesen és odaadóan képviselte a hegyben lakók érdekeit is. Pintérné magas kora miatt később már nem tudta vállalni ezt a feladatot, s azt utána Bellovits Emil látta el. Ő mesélte el, hogy megfelelő hó esetén volt olyan nap, amikor 112 síző állt sorban a felvonónál és esti kivilágítás mellett 22 óráig üzemelt a pálya. A sípályát akkor 100 Ft-os belépőjeggyel egész nap használhatták a látogatók. Főleg az időjárás kedvezőtlen alakulása és Bellovits Emil felügyelete utáni egyéb nem ismert okok vezettek az említett Kisalföld újságcikk megállapításaihoz. Domonkos László 2012-ben még üzemképes állapotban találta a pályát, viszont 2014-re már eltűntek a felvonó szerelvényei és erősen megrongált állapotba került a szerviz épület is. Fájó, hogy míg ő még a pálya Tényő felé való bővítéséről álmodott, addig a rongálók tönkretették azt a berendezést, ami megfelelő ötletek által, hóhiány esetére is hasznosíthatóvá tenné volt sípályánkat. A sípálya létrehozása akkor nagy teljesítmény volt és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Nyúlról Győr a 82-es úti autóbuszok mellett, a Győrújbarát felé közlekedő járatokkal is elérhetővé vált.
Valószínű, hogy az itt leírtakhoz több hozzászólás, információ érkezik, melyekkel a sípálya története kerekebb lesz.

Forrás: Szabó Imre hívta fel a figyelmemet a Nyúlinformon megjelent cikkére

11/11/2024

Nyúlihegyi erdőrészlet - vajon hol készülhetett a kép?

Képeslap nyomtatás ideje: 1930-as évek
Képforrás: Kozma Endre

10/11/2024

Nyúlhegyi strandfürdő

Hálásan köszönöm Kozma Endrének, a Régi Győr szerkesztőjének, hogy megosztotta velünk gyűjteményének legújabb darabját, a képeslap egyik részletét láthatják.

Képeslap nyomtatás ideje: 1930-as évek
Képforrás: Kozma Endre

08/11/2024

Hány portája volt Nyúlnak (Nywl) 1531-ben

A dikális összeírás alapján Nyúl községnek 1531-ben két nagy birtokosa volt, a lövöldi karthauziak és a győri káptalan.

1. Lövöldi karthauziak: 27,5 porta
bíró - 1 porta
szegény - 28 porta
2. Győri káptalan: 4 porta
szegény: 6 porta

A lövöldi karthauzi kolostor Városlőd mellett működött több mint kétszáz évig, mint a legjelentősebb magyar karthauzi monostor. Másik neve Paradicsomvölgy, latinul: Vallis Paradisii. A kolostor védőszentje Szent Mihály. 1342 és 1364 között, feltehetőleg 1346-ban Nagy Lajos király alapította az erdővel borított Szent Mihály-völgyben, s később is a főnemesség jóindulata kísérte. Támogatói közt találjuk Kinizsi Pált, Szilágyi Erzsébetet és Mátyás királyt is.
A lövöldi krónika bejegyzése szerint jeles esemény lehetett a kolostor életében Mátyás és Beatrix 1480. esztendőben, Lövöldön tett látogatása. Az uralkodó – egy váratlan betegségből felépülve hálából – pénzt adományozott cellák, könyvtár és halastó építésére. Forrásaink 1531-ben a kolostor erődítési munkáiról, pontosabban annak befejezéséről tudósítanak bennünket. Ez a dátum valószínűleg egyúttal a kolostor egyes objektumainak teljes kiépítését is jelzik. Jól kapcsolódik ehhez a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum gyűjteményében őrzött táblakép, amely az európai karthauzi rendtartományok kolostorait ábrázolja, köztük a lövöldit is. A kolostort itt már teljesen kiépülve, fallal, külső sövénykerítéssel és kettős kaputoronnyal láthatjuk. Kevéssel később, 1548-ban Lövöldöt a dunántúli végvári vonal sorában találjuk. Az oszmán-török terjeszkedés és a mohácsi csata híre a lövöldi kolostorban is riadalmat keltett. Ennek hatására Lukács testvér a perjel megbízásából Sopronba menekít***e a kolostor értékeit. A konvent azonban ekkor még nem költözött el, sőt két hónap elteltével, hivatkozva a veszély elmúltára, a perjel visszakérte az elmenekített kegytárgyakat.

Forrás: Dikaösszeírás 1531 - Registrum super dica unius floreni regie maiestatis oblata Comitatus Jauriensis in anno Domini 1531
https://kozepkoritemplom.hu/varoslod-szent-mihaly-karhauzi-templom/

07/11/2024

JÁNIK, azaz Győr, az égett város

Győr vármegye egész területét azonban csak rövid időre tudták a törökök a hódoltsági részhez csatolni, mert Győr vára csak negyedfél évig, a Győrön felül terjedő járás pedig még rövidebb ideig tartozott a hódoltsághoz. A vármegye egy részének a hosszabb idejű behódoltatástól való megmenekülése annak a körülménynek volt köszönhető, hogy a bécsi hadvezetőség Győrt igen erős várrá t***e, nem ugyan a győriek kedvéért, hanem Bécs megoltalmazása végett. Ez a körülmény másrészt alkalmul szolgált arra, hogy a vármegye, mint a hódoltsági rész és az önálló magyar terület határszélén fekvő véghely, folytonos katonajárásnak s vele együtt szakadatlan rablásnak és dúlásnak legyen kitéve. A vármegye népét éppúgy rabolták és sarcolták a fizetetlen császári zsoldosok, mint a szüntelen portyázó török csapatok. A vármegyének a török világból fennmaradt sérelmi jegyzőkönyvei elszomorító képet mutatnak e korszakról. (Győr vármegye sérelmi jegyzőkönyvét közli a Magyar Történelmi Tár VII. kötete.)
Győr vára, még mielőtt török kézbe került volna, már jóval előbb török nevet kapott, melyen ma is ismerik a törökök. Győr neve törökül Jónik kálá, a mi magyarul annyit jelent: Égett vár. Ez elnevezés eredetét és okát elmondja Pecsevi Ibráhim, XVI. századbeli török író, ki Győr elfoglalásánál jelen volt. Az említett író Szulejmán szultán 1529. évi hadjáratának leírásában a következőket mondja: „Győrt ma Jánik néven nevezik. Abból az okból mondják Jániknak, (égett), mivel ez időben (t. i. 1529-ben) épületei mind leégtek.” (Pecsevi Tárikh. I. 135. l.)
Győr vármegye területén a török hódítás 1543 után kezdődött, a midőn a törökök Székesfehérvárt elfoglalták s külön szandsáksági székhellyé tették. A székesfehérvári, vagy mint törökül nevezték, üsztülni-belgrádi török kormányzók folyton arra törekedtek, hogy uralmukat tovább terjesszék nyugat felé, s egyik falut a másik után hódoltatták be. A török hódítás így hamar eljutott Győr vármegyéig, a mely az önálló Magyarország határa, végvidéke lett. A török áramlatot nem lehetett a vármegye szélén feltartóztatni; csakhamar elterjedt az Győr vára faláig.
Győr vármegyéből a mai pusztai és sokorói járás falvai, vagyis a Dunáig és Rábáig terjedő rész került először török uralom alá s ez a rész a székesfehérvári szandsáksághoz csatoltatott.
Ez a behódoltatás azonban nem jelent***e mindjárt azt is, hogy a behódolt helységek talán török közigazgatás alá is kerültek volna. Rendszeres török közigazgatás a behódolt helyeken nem keletkezett, mert török hivatali személyzet a falvakban egyáltalán nem volt, még kevésbé voltak török települők. Külsőleg mi sem változott a behódolt falvakban; tovább is a régi törvények s a rendes megyei közigazgatás alatt maradtak. A behódoltatás csak az évi adózásban nyilvánult, melyet a törökök kérlelhetetlenül behajtottak, nemcsak a jobbágyokon, hanem a nemeseken is. A győrvármegyei behódolt községek lakosai leginkább jobbágyokból állottak, kiknek a török adózáson felül megmaradtak régi terheik is, melyekkel földesuraiknak tartoztak.

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
GYŐR VÁRMEGYE - Győr vármegye és város története. Írta: Reiszig Ede dr. a szerkesztő-bizottság tagja - II. rész. A mohácsi vésztől a kiegyezésig.
2. Török uralom Győr vármegyében és Győrött. A török hódoltság.

Képforrás: Győr a 16.században - Hufnagel, 1597

09/05/2024

Molnár Mihály (1914-1944) szabadságos katonaként, aki elesett a II. világháborúban.
Képkészítés ideje: 1942 körül
Képforrás: Fókás István

29/04/2024

Németh András (1922-1988)
Képkészítés ideje: II. világháború
Képforrás: Raff Jánosné Klára

28/04/2024

Raff János
Készít***e: Hargitay Bea, 2009-ben
Képforrás: Raff Jánosné Klári

Cím

Nyúl
9082

Weboldal

facebook.com

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Nyúl régen új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése Nyúl régen számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) szervezetod elsőként szerepeljen az Kormányzati Szolgálat tematikájú vállalkozások között Nyúl városában?

Megosztás

Kategória

Nevezetesség és történelmi hely