Okány Községi Könyvtár

28/09/2026

209 éve 1817. szeptember 28-án született Tompa Mihály költő.
https://tompamihaly.tirek.hu/iskolank-nevadoja

24/09/2026

129 éve 1897. szeptember 24-én született Sinka István Kossuth-díjas költő, író.

A költő legjelentősebb prózai műve, a Fekete Bojtár vallomásai új kiadását sokan vártuk. A ritka, mégis a gyűjtők, érdeklődők által szívesen olvasott könyv újbóli megjelentetésére elsőként Tóbiás Áron gondolt.

23/09/2026

112 éve 1914. szeptember 23-án született Csépe Imre költő, író, a vajdasági irodalom egyik kiemelkedő alakja.

23/09/2026

161 éve 1865. szeptember 23-án született Orczy Emma magyar bárónő, magyar származású angol dráma- és regényírónő.

Ő minden idők legismertebb magyar regényírója, volt olyan könyve, amelyből 17 milliónál is többet adtak el világszerte. Mégis alig ismerjük. Következzék Orczy Emma bárónő kalandos élete, aki festőművésznek készült, de végül íróként lett halhatatlan – jobbára külföld...

23/09/2026

2506 éve -480 szeptember 23-án született Euripidész görög tragédiaköltő.
"Bajban mutatkozik meg, hogy ki jó barát, hisz jó körülmények közt van barát elég."

22/09/2026

125 éve 1901. szeptember 22-én született Csuka Zoltán, József Attila-díjas költő, műfordító.
Csuka Zoltán (Zichyfalva, 1901. szept. 22. – Érd, 1984. márc. 23.): költő, műfordító, József Attila-díjas (1965). 1906-tól Szabadkán élt, 1915-ben került családjával Pécsre. Gimn.-i tanulmányait Pécsett végezte, itt indult írói, szerkesztői pályája, 1919-ben a Diák, 1920-ban a Krónika c. lapot szerk. 1920-ban jelent meg első verseskötete (Mese az Orgonakirályfiról). Mikor Horthy Miklós csapatai bevonultak Pécsre, a jugoszláviai Vajdaságba emigrált. Újvidéken fakereskedésben dolgozott, majd konzervgyári munkás volt. 1922-ben került Vajdaság c. napilaphoz, ezzel egyidőben megindította az Út c. aktivista folyóiratot. Az 1920-as évek végén a vajdasági m. szépirodalom szervezésébe fogott. Folyóirat szerkesztéseivel a vajdasági m. írók felnevelésén munkálkodott: Vajdasági Írás (Szenteleky Kornéllal, 1928-29), Képes Vasárnap (1929-1930). Megalapította Szenteleky Kornéllal a Kalangya c. folyóiratot 1931-ben, mely a két világháború közötti jugoszláviai m. irodalom legfontosabb orgánuma volt. Vajdasági Galéria néven Balázs G. Árpád festővel kiállításokat és előadásokat szervezett. 1933. aug.-ban tért vissza Mo.-ra és Érden telepedett le. Megindította a Láthatár c. folyóiratot, szerk. megszűnéséig (1944 ősze). Jugoslavensko-Madarska Revija néven negyedéves délszláv-m. tudományos folyóiratot hozott létre (1940, Bp.- Belgrád), első számában jelent meg Németh László Híd a Dráván c. esszéje. 1945-től szerb, horvát, szlovén regényeket fordított. 1950-től 1955-ig a Rajk-per kapcsán koholt vádak miatt börtönbüntetést szenvedett. Rehabilitálása után (1955) munkásságát költészetének és a jugoszláviai irodalom közvetítésének szentelte. A jugoszláv népek irodalmának története c. kézikönyvében hazánkban első ízben tekintette át a szerb, a horvát, a szlovén irodalom fejlődését az V-VI. századtól 1945-ig. Az 1928-ban a Kéve című vajdasági költők antológiáját ő gyűjtötte egybe és írja a következőket:” A vajdasági kultúra annyiszor elsiratott szíkes talajáról gyűjtöttem össze egy kévére való termést, kötöttem őket együvé és nyújtom át azoknak, akik nemcsak a nyelvükön, hanem a szívükben is viselik egy nép kultúrájának ügyét.” Az Ady-Társaság kiadásában, 1936-ban Debrecenben jelenik meg Életív című kötete Juhász Géza bevezetőjével, aki így ír:” A Délvidéken semmiből kellett magyar irodalmat teremteni. Szenteleky Kornél, mikor 1931-ben visszatekint küzdelmeikre, Csuka Zoltán magatartását emeli ki legnagyobb dicsérettel:”… ami itt tíz év alatt a magyar irodalom megteremtése, összefogása, kévébe kötése és talpra állítása körül történt, az sohasem történt Csuka Zoltán nélkül.” Aztán így folytatja Juhász Géza: „A debreceni Ady-Társaság örömmel vállalta, hogy egybefűzze ennek a költői múltnak legmaradandóbb alkotásait.” Czine Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész a következőket mondta Csuka Zoltánról:”Három lélek lobogott benne: a költőé, a műfordítóé, és az irodalomszervezőé. Méltatlan lenne, ha valamelyiket is elhallgatnánk, vagy csonkítanánk, hiszen egyként lombosodott az irodalom teremtő fájává.” Aki ismerte életét és munkásságát az Harmat Béla aki így emlékszik rá: „Az ellentmondásokat nehezen dolgozta föl, elsősorban idealisztikus világlátása miatt. Reformátusságával (legfőképp az érdligeti gyülekezetben) kereste a találkozást az ő Istenével, s bizony sokszor vitába keveredett vele.” 1976-ban könyvtárának felajánlásával alapította meg Érden a Jószomszédság Könyvtárat.

22/09/2026

116 éve 1910. szeptember 22-én született Faludy György, Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tanuld meg ezt a versemet
Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?
Ha a tied, kölcsönveszik,
a közkönyvtárban elveszik,
s ha nem: papírja oly vacak,
hogy sárgul, törik, elszakad,
kiszárad, foszlik, megdagad
vagy önmagától lángra kap,
kétszáznegyven fok már elég –
és mit gondolsz, milyen meleg
egy nagyváros, mikor leég?
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
mert nemsokára könyv se lesz,
költő se lesz és rím se lesz,
és autódhoz benzin se lesz,
és rum se, hogy leidd magad,
mivel a boltos ki se nyit,
s kivághatod a pénzedet,
mert közeleg a pillanat,
mikor képernyőd kép helyett
halálsugarat közvetít,
s mert nem lesz, aki megsegít,
ráébredsz, hogy csak az maradt
tiéd, mit homlokod megett
viselsz. Ott adj nekem helyet.
Tanuld meg ezt a versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
s mondd el, mikor kiöntenek
a lúgtól poshadt tengerek,
s az ipar hányadéka már
beborít minden talpalat
földet, akár a csiganyál,
ha megölték a tavakat,
s mankóval jön a pusztulás,
ha fáján rohad a levél,
a forrás dögvészt gurguláz
s ciánt hoz rád az esti szél:
ha a gázmaszkot felteszed,
elmondhatod e versemet.
Tanuld meg ezt a versemet,
hogy elkísérjelek. Lehet,
s túléled még az ezredet,
s pár kurta évre kiderül,
mert a bacillusok dühödt
revánsa mégse sikerül,
s a technológia mohó
hadosztályai több erőt
mozgatnak, mint a földgolyó –
memóriádból szedd elő
s dúdold el még egyszer velem
e sorokat: mert hova lett
a szépség és a szerelem?
Tanuld meg ezt a versemet,
hadd kísérlek, ha nem leszek,
mikor nyűgödre van a ház,
hol laksz, mert nincs se víz, se gáz,
s elindulsz, hogy odút keress,
rügyet, magot, barkát ehess,
vizet találj, bunkót szerezz,
s ha nincs szabad föld, elvegyed,
az embert leöld s megegyed –
hadd bandukoljak ott veled,
romok alatt, romok felett,
és súgjam néked: tetszhalott,
hová mégy? Lelked elfagyott,
mihelyst a várost elhagyod.
Tanuld meg ezt a versemet.
Az is lehet, hogy odafenn
már nincs világ, s te odalenn
a bunker mélyén kérdezed:
hány nap még, míg a mérgezett
levegő az ólomlapon
meg a betonon áthatol?
s mire való volt és mit ért
az ember, ha ily véget ért?
Hogyan küldjek néked vigaszt,
ha nincs vigasz, amely igaz?
Valljam meg, hogy mindig reád
gondoltam sok-sok éven át,
napfényen át és éjen át,
s bár rég meghaltam, most is rád
néz két szomorú, vén szemem?
Mi mást izenhetek neked?
Felejtsd el ezt a versemet.

(Toronto, 1980)

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]

22/09/2026

141 éve 1885. szeptember 22-én született Benedek Marcell író, műfordító, Benedek Elek fia. Író, irodalomtörténész, műfordító. A budapesti egyetem magyar–német szakán végzett, 1907-ben doktorált. A Thália Társaság egyik alapítója. 1912-ben Párizsban a Sorbonne és az École des Hautes Études Sociales ösztöndíjas hallgatója. 1919-ben francia irodalmat tanított a budapesti egyetemen és szerepet vállalt az Országos Tanáregyesület valamint a Nevelőmunkások Országos Szövetségének munkájában. Emiatt a Tanácsköztársaság bukása után elveszítette tanári állását.

A Dante könyvkiadó lektora, 1939-től az Új Idők Irodalmi Intézetének munkatársa, majd igazgatója volt. A német megszállást Kisbaconban vészelte át.

1945-től a kolozsvári egyetemen tanított, emellett a Magyar Színház dramaturgja és rendezője, a Kamaraszínház vezetője volt.

1947-től 1962-ig az ELTE tanára, 1963-65-ig a Magyar irodalmi lexikon főszerkesztője volt. Közel kétszáz művet fordított a francia, az angol és a német irodalom jeles alkotóitól.

22/09/2026

163 éve 1863 szeptember 22-én született Herczeg Ferenc író.

Ki gondolná egy ma prosperáló magyar író-sztárról, a kánon lovagjáról, hogy Nobel-ajánlás ide, állami kitüntetések oda, vacsorák és villásreggelik a politikai elittel amoda, húsz év múlva törlődik a tudatból, a könyvtárak kiszórják remekműveit, a lapok nem írnak róla, ...

22/09/2026

Sebők Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi alakjait. Írói álnevei: Lőrinczy György, Öreg Medve. Középiskolai tanulmányait Esztergomban és a Berzsenyi Dániel Gimnázium Budapesten végezte. 1880-ban felvételt nyert a műegyetemre mint tanárjelölt és a természettudományi szakot végezte el;[1] vonzalma azonban a hírlapírói pályára vitte. Egyetemi tanulmányait abbahagyva 1882-ben a Pesti Hírlap tárcaírója lett. 1884-ben Szegedre ment és négy évig a Szegedi Napló munkatársa volt. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Szegeden barátkozott össze Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom akkor legnépszerűbb alakjával, legfontosabb ösztönzőjével. 1887-ben visszatért a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, 1892-ben pedig a Budapesti Hírlap kötelékébe lépett. Írt országgyűlési tárcákat, karcolatokat és mint a tárcarovat vezetője, elbeszéléseket, könyvismertetést; gyakran vezércikket is. Ezenkívül 1889-1909 között munkatársa volt Pósa Lajos az Az Én Újságom című gyermeklapjának, de az Új Időknek (többnyire Keve álnév alatt), az Esti Ujságnak és a Kakas Márton élclapnak is írt. 1909-től Benedek Elekkel szerkesztette a Jó Pajtást. Több mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackó úr-féle medvetörténetek (később Dörmögő Dömötör). Több irodalmi társaság is tagjául választotta (Petőfi Társaság, 1891; Dugonics Társaság, 1892; Kisfaludy Társaság, 1904). Elbeszélésein Jókai és Mikszáth hatása érződik. Az 1880-as évektől kezdett a gyermekirodalommal foglalkozni. Több mint harminc, az ifjúság számára írt könyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackó úr-történetek. Az ügyetlen és kissé bárdolatlan Mackó úr különböző tapasztalatokat szerez az emberek között, miközben jelleme változik, fejlődik. Később Dörmögő Dömötör néven folytatta tovább kalandjait. (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Seb%C5%91k_Zsigmond)

© VOIZ 2025