29/08/2026
MOHÁCS 500
Ma 500 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a magyar történelem meghatározó fordulópontjaként számon tartott, a magyar történelmi tudatban szimbolikus jelentőséggel bíró mohácsi csata, ahol a hatalmas emberveszteséggel járó ütközetben a 20 éves magyar király, (Jagelló) II. Lajos is elhunyt.
TUDTAD? 5+1 ÉRDEKESSÉG
1. A mohácsi csatában valószínűleg részt vett Essegvári Ferenc volt pápai várnagy is, a szarvaskői (Döbrönte) vár akkori birtokosa. Essegvári a csata helyszínére tartott, ez kiderül a feleségének, Himfy Orsolyának írott leveléből is. Bár konkrét forrásunk nincs arra nézve, hogy tényleg ott volt az ütközetben, de ha igen, azt túlélte, hiszen neve több helyütt is feltűnik később a forrásokban, többek között egy 1527-es, tihanyi apáttal kötött adás-vételi szerződésben is. A szarvaskői vár ura egyébként néhány héttel a sorsfordító esemény előtt kapott adományként egy házat a pápai Piac utcában a város urától, Szapolyai Györgytől, aki aztán Mohácsnál elesett.
2. A pápai Református Kollégium volt diákja, Petőfi unokatestvére, Orlai Petrich Soma festőművész 1851-ben állított emléket a mohácsi csatának, amikor megfestette "A Mohácsnál elesett II. Lajos király holttestének megtalálása" címet viselő művét. A festmény jelenleg a debreceni Református Kollégium Múzeumának tulajdonában van.
3. A mohácsi csatáról ,Brodarics István korai, 1527-ben megjelent beszámolója mellett, Istvánffy Miklós (1538-1615) humanista történetíró, politikus is részletesen ír Regni Hungarici Historia című művében, amely a magyar történelem 1490-1606 közötti időszakát tekinti át. A mű 1622-ben, Mainzban jelent meg először, a csata elsőrangú történeti forrása. Könyvtárunk egy 1685-ös, kölni kiadást őriz (ld. kép).
4. Könyvtárunk régi könyves állományában megtalálható Nádasdy Ferenc latin és német nyelvű, 1664-ben megjelent "Mausoleum... regni apostolici regum et primorum militantis Ungariae ducum" című, a magyar fejedelmeket és királyokat bemutató műve, 59 db egész oldalas rézmetszetettel illusztrálva a bemutatott uralkodókat, többek között II. Lajos királyt is (ld. kép).
5. A magyar történeti emlékezetben mai napig fontos szerepet tölt be a mohácsi csata emléke, toposszá vált irodalmi nagyjainknak köszönhetően is. Arany János a "Népdalok" (1856) című költeményében örökíti meg a szájhagyományban gyakran megjelenő "...hiszen több is veszett Mohácsnál" kifejezést. Kisfaludy Károly Mohács című művében utal az ütközet sorsfordító jellegére: "Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!". Ady Endre pedig "Nekünk Mohács kell!" című versében szinte szükségszerűnek tartja a Mohácshoz hasonló tragédiákat, sorscsapásokat a magyar nemzet sorsában.
+1. A MOHÁCS500 emlékévre készülve a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem „Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet” című projektjével a méltó megemlékezés mellett egy nem titkolt célt is kitűzött: "...azt szeretnénk, ha munkánk eredményeként a mohácsi csatához tapadó negatívum (nagy nemzeti tragédia) identitásfejlesztő eszközként pozitívra változnék (helytállás), és mindez beépülne a magyar történelmi közgondolkodásba. A rengeteg sztereotípia hátrahagyása megszabadíthatna bennünket a múlt eme terhétől, és egyben közép-európai világunk sajátosságainak és egymásrautaltságának jobb megértését is szolgálná."
