századi épületben megtekinthetjük az évszázadok során stílusban változó püspöki dolgozószobákat és szalonokat. A termekben egyedi díszítésű barokk, biedermeier, neoreneszánsz és neobarokk bútorok, festmények, berendezési tárgyak segítségével különböző korok püspökeinek élete tárul elénk. század végi, Mária Terézia által adományozott falikárpitok mellett 18. századi, nagyméretű olajfestmények, püsp
öki portrék gazdagítják a látogatás élményét. A Püspöki Palota kertjét a Pincével és Magtárral összekötő alagút története a középkorig nyúlik vissza, de egészen különleges szerepet kapott a 20. század második felében, az egyházzal ellenséges államszocializmus idején. Az pincealagút nyugati szárnyát ekkor nem csupán bor tárolására használták. Biztonságos, földalatti ösvényként is igénybe vették azokban az időkben, amikor a püspöki rezidenciába és kertjébe számtalan lehallgató-készüléket telepítettek. A nagy múltú alagút kivételes környezetet biztosít a kommunista egyházüldözés vészterhes mindennapjainak bemutatásához. A kiállítás csak a Palotával együtt, vezetett túra keretében látogatható.
