17/02/2026
Elindult a kampány.
Hivatalosan is regisztráltam a választásra Baranya 1-ben, és érdekes módon ezzel egy időben megsokasodtak a könyörgések, a jó tanácsok, a buzdítások meg a szitkozódások is.
A kedvencem, amikor ránézek a nagyhangú kommentelőre, aki 20–30 ismerősös, nulla valós tartalmas, viszont úgy ordít, mintha minimum ő vezényelné a hadsereget. Gondoltam, rendet teszek és törlök pár csúnyán káromkodó, gyanúsan friss profilt. Fura, ha törölsz ötöt, letiltasz pár álprofillal operáló trollt, és hirtelen mintha harminc másik, egyszerre Fideszt és Tiszát ajnározó kamuprofil is eltűnne a semmiben.
Persze lehet véletlen. Csak túl sok az ilyen véletlen. :)
Közben a terepen semmi hiszti. Az emberek kérdeznek, panaszkodnak, vitáznak, de emberként beszélnek. A nagy felhajtás valahogy mindig online jön, névtelenül, arctalanul, tömegben. Ez általában azt jelenti, hogy valaki fél, és inkább zajt csinál a munka helyett.
Aztán jönnek a számok is, amiket dobálnak: 1%, 2%, 5%, 10%… közvélemény-kutatások, amit ki-ki úgy csavargat, ahogy neki kényelmes. Van viszont egy szám, ami nem érzés, nem bemondás, hanem szavazólap! 52%.!!!!!!!!
Varju László ennyivel nyert az újpesti időközin.
Na, ez már valami.
És akkor beszéljünk tisztán a matekról (végül is valami ilyesmi egyetemen tanultam, PTE-KTK), mert itt csúszik el sok minden. Az orbáni rendszer tényleg torz, a győztest kompenzálja, az egyéni körzetek dominálnak, és a részvétel döntő. De a százalék nem attól függ, hogy hány párt indul, hanem attól, hányan mennek el szavazni.
Ha a DK nem indul, nem lesz automatikusan 1 az 1 ellen. Nem tűnik el a többi ellenzéki szereplő, nem lesz kétpártrendszer, nem szűnnek meg a kamupártok, nem párolog el a Mi Hazánk. Viszont egy csomó ember képviselet nélkül vagy otthon marad. Az a valódi kuka és az a Fidesznek a legnagyobb ajándék.
A probléma nem az, hogy több ellenzéki párt létezik. A probléma a rendszer:
– a levélszavazatok körüli visszaélésgyanús történetek,
– a határon túli egyoldalú mozgósítás és levélcsalás,
– a brutális médiatúlsúly,
– és az, hogy a Fidesz mindenkit elvisz szavazni. Néha már úgy tűnik, mintha még azokat is megtalálnák, akiknek semmi dolguk nem lenne ott, vagy már meg is haltak.
A választást nem a Facebookon nyerik meg. Hanem az urnáknál. Szervezéssel, adatbázissal, aktivistával, szavazatszámlálóval, terepmunkával. Ebben a DK-nak van rutinja. A Tiszának még tanulnia kell, és ezzel önmagában nincs is baj. Csak ne akarják a tanulás helyett eltakarítani azokat, akik évek óta dolgoznak.
Szóval mi ott leszünk. Nem sunnyogunk, nem hátralépünk, nem magyarázkodunk. Aki valódi rendszerváltást akar, garanciákkal, jogállammal, elszámoltatással, az olyan jelöltre szavaz, aki soha nem volt a rendszer része, és nem Orbánnak tapsolva ébredt rá hirtelen a demokráciára.
A végén úgyis az emberek döntenek. Nem a kommentmezőben, hanem a fülkében.
