A Pintér-kert Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta. A kertben álló Pintér-villa, melyben jelenleg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja működik, a 19. század végén épült. A villa egykori tulajdonosa Pintér János botanikai érdeklődésű ember volt, 1926-ban kezdte el növények telepít
ését az épület körül. A terület kedvező klímaadottságait kihasználva örökzöld gyűjteményes kertet hozott létre. Pintér János halála után a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, növelve ezzel az arborétum fajgazdagságát. Így napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. A szépen gondozott kertben számos védett növényfaj is előfordul, többek között csodabogyók, pirítógyökér, sőt megcsodálható itt a fokozottan védett bánáti bazsarózsa is. A kert növénytani értékei miatt 1977-től országos jelentőségű Természetvédelmi Terület, majd 2009 óta a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Az arborétum részei
Az alsó rész a tulajdonképpeni gyűjteményes kert. A 2013-ban lezajlott rekonstrukciót megelőzően a közel száz évvel ezelőtt létrehozott arborétumnak csupán ez a része volt megtekinthető. Kanyargós utakon, lépcsőkön haladva barangolhatjuk be a kertet, megcsodálva a fás- és lágyszárú növényeket, a kis tavat és a díszmedencét, valamint a Nagyharsányi Szoborparkban készült műalkotásokat. A kert bejárati részén található a főként vakok és gyengénlátók számára kialakított illatösvény. Az alsó kertrész felső határát a filagória jelzi, ahonnan átlátás nyílik a Havi-hegyi kápolnára és Rétfalvi Sándor alkotására a Corpusra. A felső rész, mely 2013 őszétől látogatható, a jellegzetes mecseki karsztbokorerdő látványát kínálja a vendégeknek. Rekonstrukcióját és megnyitását követően a kert ezen parkerdő jelleget kapott részének első számú attrakciója a csaknem természetes vegetáció és a városi panoráma. A parkerdő és természetszerű bokorerdő jelleg megőrzése mellett a gyűjteményes karaktert mértéktartó telepítésekkel fokozatosan itt is kialakítjuk. A kertnek ez a része igen meredek, a szintkülönbség néhány száz méteren belül több mint 70 méter. Jól megfigyelhető, hogy a meredek lejtő vékony talajában megkapaszkodó fák (pl. tölgyek) magas koruk ellenére igen kis méretűek. A hegyoldalra felkúszó kőrakások látványa a régmúlt korok szőlőművelésének nyomai - a gazdák a szőlőskertjüket határoló mezsgyék mellé hordták egykor a kapálás közben felszínre került köveket. A hegyoldalon több kilátópont található, ahonnan a Tettye és a környező területek látványát céltudatosan elhelyezett padokról élvezhetjük. A kert felső részének meglátogatásához strapabíró lábbeli (túracipő, túraszandál, sportcipő) viselése ajánlott. Látnivalók az arborétumban
A gyűjteményes jelleggel telepített lombos fák, örökzöldek, cserjék és évelők mellett a kertben több mint harminc védett növényfaj él. A legnagyobb természetvédelmi értéket az orchideafajok képviselik, de megtalálható a Mecsek déli oldalainak számos hazai, őshonos növényfaja, szubmediterrán és mediterrán jellegű növények társaságában. A területen két védendő növénytársulás is megtalálható. Ezen adottságok együttese nagyban segíti az itt folyó természetvédelmi oktatást, szemléletformálást: a Pintér-kert a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tettye Oktatási Központjában zajló foglalkozások, táborok állandó helyszíne. Az arborétum változatosságát és esztétikai értékét tovább fokozza a kerti tó mesterségesen kialakított, de természetközeli növényegyüttese, és az aranyhalas medence a vízköpő puttóval. A kertben elhelyezett kőszobrokat a Villányi Alkotótelepen készítették hazai és külföldi szobrászművészek az 1960-as, 1970-es években.
