05/06/2026
Ilyen volt a Zöld OT. Ráfeküdtünk a Tófenékre, hol szó szerint, hol képletesen :) Bejárás, standolás, éjszakai lepkészés!
Zöld civilek és sok más érdeklődő szerte az országból ismerte meg a Szentendre-Pomázi-sík egyedülálló szépségét és különleges élővilágát. 🌍
A múlt héten Szentendrén rendezték a Zöld Civil Országos Találkozót (Zöld OT), melynek társszervezőjeként több programban is részt vett egyesületünk. Elsőként csütörtökön a fenékküszöb-építésben, amelyről már egy korábbi posztban beszámoltunk.
A résztvevők bemutatkozását követően három fenékküszöböt építettünk homokzsákokból körülbelül 4 órás munkánk során, amelyek a következő esőzés során a Tófenék csatornáiban fogják tartani a vizet, élőhelyet biztosítva azon állat- és növényfajok számára, amelyeknek most a szárazság miatt jelentősen leszűkült az életterük. 💧
Reményeink szerint a békák és mocsári teknősök mellett olyan fajok számára is kedvezőbb életfeltételeket és szaporodási esélyeket fog nyújtani a vízmegtartás, mint például a védett és Natura 2000 jelölő faj, a nagy tűzlepke, amelyből idén sajnos jóval kevesebb peldanyt tudtunk eddig megfigyelni, mint az utóbbi években. 🐸
A jó hír, hogy akár három nemzedéke is lehet egy évben, így ha sikerül legalább a csapadékvíz egy részét a Tőfenéken tartani, idén is tudnak nagyobb számban túlélni és szaporodni a következő hetekben. 🐢
Pénteken este 🌱 Zöld Kvíz – Szentendre | Zöld OT tartottunk – jól sikerült, úgyhogy fogunk ilyen Zöldkvízt rendszeresen szervezni.
Szombat délután a Zöld OT talán legjobban várt programjaként lehetőségünk nyílt az ország más civil szervezeteinek tagjaival ötleteket és tapasztalatokat cserélnünk a, mindezt remek hangulatban a szentendrei Korzón. 🦎 Bemutattuk egyesületünk erőfeszítéseit a Szentendre-Pomázi-sík élővilágának megismerésében és megismertetésében városaink lakóival. 🦕
A beszélgetések mellett az érdeklődőknek minden korosztályból lehetőségük nyílt egyesületünk és munkánk megismerésére. Többek között készültünk egy, a Tófenék élővilágával kapcsolatos kvízzel, a 📚 Zöld Könyvtár jóvoltából sok érdekes könyvvel, miközben Linder Eszter kiállított fotóiban is gyönyörködhettek a sátrunkhoz érkezők. Érdekes és rendkívül értékes tapasztalatokat cseréltünk más civil szervezetek képviselőivel, legyen szó más vízőrző tevékenységet végző szervezetekről, a Dunakeszi repülőtér élővilágáért dolgozó civilekről vagy a Gyöngybagolyvédelmi Alapítványról. ⛺
Vasárnap délelőtt a Tófenék bejárásával folytatódott a programsorozat. A WWF Hungary munkatársai és egyesületünk tagjai, Ádám Szilvia és Malatinszky Ákos által vezetett sétán körülbelül 20-an vettünk részt, köztük környékbeli érdeklődők minden korosztályból, civilek például a Pomázi Ökokör ből, és szakértők rovarász, illetve madarász végzettséggel. 🗺️ A túra elején fotókon és térképeken keresztül bemutattuk a Tófenék, a Duna egykori árterének történetét. Mindezt egy olyan csatornában állva, ahol még tavaly ilyenkor is víz csordogált.
A néhány órás bejárás során sok védett állatfajt sikerült megfigyelnünk, 🦅 köztük a barna gyalogcincért, a szürke gémet, az egerészölyvet és kiemelt értékünket, a fokozottan védett, őshonos magyar tarszát, amelynek mindösszesen néhány elszigetelt előfordulási helye ismert, és az egész világon egyedül a Kárpát-medencében található meg. 🐦Külön kiemeljük a Vörös listán is szereplő, Sebezhető (VU) státuszú kék vércse megfigyelését, amely ragadozómadár élőhelyeinek megismerése elengedhetetlen a megóvásához.
Sikerült megpillantanunk két nagy 🦋 tűzlepkét is, sajnos jóval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Sajnos a növények tekintetében is egyértelmű az idei szárazság hatása a Tófenékre: szinte kizárólag 🌾 szárazságtűrő növényeket találtunk, még a csatorna belsejében is, ahol ritkább, vízigényes növényeket reméltünk.
A Kis-Petina-tó immáron hónapok óta száraz, azonban a környéken sikerült a védett fátyolos nőszirmot és a majd nyár végén virágzó réti 🥀őszirózsát megfigyelnünk.
A séta folytatásaként megnéztük egy korábbi fenékküszöb-építés eredményeit, ahol több vizet találtunk, mint a csatorna más részein. 💦 A csütörtöki további fenékküszöbök létrehozásától azt reméljük, hogy a következő esőzés során vizet tartanak majd meg a csatornákban, ahol így újra, szó szerint, virágozhat majd az élet, és megjelenhetnek a hüllők, kétéltűek, valamint a virágokkal együtt a lepkék is.
Végezetül elhaladtunk a Rózsa utcai fehér gólya fészek mellett. A vízmegtartásért ők is hálásak lesznek, jelenleg ugyanis nagyon korlátozott a táplálékmennyiségük.
Vasárnap este 🦋éjszakai lepkézésben🦋 volt részünk Sulyán Péter Gábor entomológus vezetésével. A speciális lámpára rengeteg éjszakai lepke érkezett, köztük molylepkék, araszolólepkék és szenderek. 🌙 Megtudtuk, hogy hazánk 3550 ismert lepkefaja közül 3400 éjszakai, ami a hazai fauna 95%-a. A megvédésükhöz először a fajok megismerése szükséges, ami ilyen éjszakai lepkézések során lehetséges, így amellett, hogy sokat tanultunk a környék lepkéiről, ez egy fontos lépés volt a megóvásuk felé is.
Előkerült például a védett 💡 törpeszender. A szintén védett szarvasbogár már a lámpázás elején előkerült, és remek lehetőséget biztosított eme gyönyörű bogarunk fotózására is. Összesen több tucat éjszakai ízeltlábút azonosítottunk Péter segítségével és elképesztő tudásának köszönhetően. 🐞 🐝 🐜 Az éjszaka során a háttérből szinte végig fülemüle éneklését hallgathattuk, amely a közel teliholddal együtt különleges élménnyé varázsolta ezt az estét a résztvevők számára. 🌝🌙
Holnap egy másik bejegyzésben egy fotós beszámolót is találkozhattok Facebook-oldalunkon!
Köszönjük, hogy jöttetek! 💚
