A falu elzártsága miatt a néptánc, a hiedelmek, a hagyományok talán Magyarország területén sehol nem éltek ilyen tisztán és elkülönülten, mint Pusztafaluban. Látnivalók: Múzeum Kávèzó, Iránytű kilátó, Kormos-Bába tanörvény, kopjafás temető, Szádeczky-Kardoss sírhely, I-II. Világháborús emlékmű, országhatárt átívelő kerékpárút, református parochia, református templom.Történelem:Pusztafalu a Hegyköz
ben található. A Zempléni-hegység legmagasabb pontjától, a Nagy-Milictől kb. 11 km-re fekszik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A magyar népi képzelet gazdag mesevilágot, hiedelmeket, népdalokat, virágoztatott ki ezen a tájon. A nép megélhetését az állatok, a termőföld, a falut körülvevő hegyekből származó faanyag biztosítja. Pusztafalu területéhez hozzá tartozik az Izra-tó is, melyet a Világháborúban elvesztettünk, és az akkori Csehszlovákiához csatolták.Pusztafalu neve maga is egy kis történelem. A településnév elhagyott vagy elpusztult majd újra betelepített falura utal. A házak a réges-régi időkben kinn a Pusztában épültek, ám azok összedőltek, így lejjebb kezdtek el építkezni. Pesty Frigyes szerint a községet Pázsitos Újfalunak is nevezték. A Hegyköz irtásfalvakból álló településhálózata az Árpád-korban alakult ki, de Pusztafalu csak viszonylag későn a XIV. században jött létre. Első okleveles előfordulása 1389-ben ”Pusztawyfalu” néven a füzéri vár tartozékaként és a Perényi család birtokát emlegeti. A falu a XIV. században a füzéri uradalom tartozékaként királyi birtok, majd a század végére átmenetileg elnéptelenedik, ezért 1389-ben Pusztaújfalu néven szerepelt Zsigmond adománylevelében. A füzéri Várispánság után sokáig a szalánci Forgács gróf birtoka volt a falu. A XVII. században a Szirmay, Szentiványi, Reviczky családok birtokában fordult meg, majd 1769-1848-ig ismét a Forgách család tulajdonában maradt. Pusztafalu híres szülöttei a Szádeczky család. Szádeczky Sámuelt az 1848/49-es szabadságharc alatt betöltött funkciója miatt Pusztafalura száműzték. 1855-1895 között ő volt a település lelkipásztora és tanítója. Mindhárom gyermeke országos hírű tudós lett. Szádeczky-Kardoss Lajos híres történész, Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, Szádeczky-Kardoss Elemér geológus. A XIX. századra a térségre jellemző szegénység, rossz termőterületi adottságok miatt sokan hagyták el a falut és Amerikába mentek szerencsét próbálni. A trianoni békeszerződés következtében elcsatolták a falu területének 60%-át, ezen terület nagy része erdős hegyvidék. 1969-ben bekövetkezett a körzetesítés. A központ Füzérkomlós lett. Felépül a szalagfűrész, a gatter-fafeldolgozó üzem. Megkezdődik az emberek foglalkoztatása, kezdetét veszi a fellendülés. Ez azonban nem tartott sokáig, a körzetesítés után minden fontosabb termelőeszközt a központi tanyába helyeztek át, s lassan megszűnt a fafeldolgozó üzem is.A falu elzártsága miatt a néptánc, a hiedelmek, a hagyományok talán Magyarország területén sehol nem éltek ilyen tisztán és elkülönülten, mint Pusztafaluban.Néphagyományok:A néptánc tanulása az 1848-as évektől kezdődött. Szádeczky Sámuel által tanított verbunkra épülő csárdást hamar megszerette és megtanulta a lakosság. Az 1920-30-as években az országos Gyöngyös-bokréta mozgalomban a falu néptáncosai hatalmas sikereket értek el, melynek köszönhetően Németországban és Bulgáriában is lehetőségük nyílt a település néptáncát népszerűsíteni.A szájhagyománynak és az írásos emlékeknek köszönhetően nagyon sok népdal maradt fenn. Több, mint 20 évvel ezelőtt sorozatszerűen vetítettek filmeket a településről. 1-2 múltán Mátyus Aliz néprajzkutató írta meg Faluregény című művében pusztafalui tapasztalatait. A település egyetlen parasztköltője Mester Ferenc, a 20. század elején élt.Látnivalók:A község elején található egykori iskola épület, az épületet 1938-ban emelték fel és egész az 1980-as évek végéig iskolaként üzemelt. Kormos bába tanösvény: A tanösvény induló táblái a pusztafalui Öreg Bence Vendégház előtt, illetve Pálházán találhatóak. Az állomáshelyeken az ott előforduló látnivalók megnevezését tartalmazó táblák vannak elhelyezve. Az állomásokhoz kapcsolódó ismereteket a kirándulásvezető-füzet tartalmazza, melyet az érintett községek polgármesteri hivatalaiban lehet megvásárolni. A Pusztafalu-Pálháza alapútvonal 15 km hosszú és 13 állomáshelyet tartalmaz, ezek megtekintéséhez kb. 5-6 óra szükséges. Lehetőség van un. Pusztafalu körútra is, melyet a Pusztafaluból induló jelzett ösvényen lehet megkezdeni. Ez az alapútvonalat követi egészen az Erzsébet-tanyai elágazásig, onnan pedig Füzérkajatát érintve visszatér a faluba. Fontos hogy a tanösvény télen -nyáron járható.Kopjafás temető: A református temetőben számos régi, XIX. századi kopjafa látható. Országhatárt átívelő kerépárút: Összességében csaknem 45 kilométernyi kerékpárút épült meg a térségben a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés keretében, uniós forrásból. A magyar és szlovák települések (a magyar oldalon Pusztafalu, Füzérkajata, a határ túl oldalán pedig Szalánchuta, Brezina és Bista) konzorciuma 2010. szeptemberében kezdte meg a meglévő erdei és mezőgazdaság utak kerékpárúttá történő fejlesztését. Az útnak köszönhetően a korábban egymástól elzárt települések közvetlenül is összekapcsolódhatnak, így a kerékpárosok kerülők nélkül tekerhetnek Zemplén tájain.
