Sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár

01/06/2026

2026 június 5-én újra ÚJHELYI KÖNYVÜNNEP!

A Kazinczy Ferenc Társaság kezdeményezésére több esztendeje, immár hagyományosan kerül sor a közgyűjtemények, könyves műhelyek bemutatkozására egy irodalmi programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, kézműves foglalkozásokkal színesített nyáreleji napon.
A kiállítók standjainál ismerkedhetünk a könyves kötődésű intézményekkel, betekintést nyerhetünk munkájukba, és vásárlási lehetőséget is biztosítanak egyes kiállítók.

Könyvtárunk pavilonjánál az éven ingyenesen elvihető könyvek, folyóiratok és legújabb könyveinkből kölcsönzési lehetőség lesz biztosított.
Az olvasni szeretők standunknál ezen a napon az ingyenes beiratkozás lehetőségével élhetnek!

01/06/2026

Zolcer János felvidéki származású magyar újságíró, televíziós producer, dokumentumfilmes és író. Ipolyságon született, pályáját újságíróként kezdte, majd az 1980-as években Németországba emigrált, ahol sikeres nemzetközi filmprodukciós vállalkozást épített fel.
Dokumentumfilmjeiben és könyveiben a XX. század meghatározó történelmi alakjaival foglalkozik.
Cége elkészített egy egyedülálló filmsorozatot: 100-szor 10 perces filmben mutatták be a XX. század legfontosabb történelmi, politikai, gazdasági, tudományos és sport eseményeit. A filmek azóta 60 országban kerültek bemutatásra. A sikerből és a technológia fejlődéséből kiindulva álmodott meg egy hibridkönyvet, amely a 100 film tömör leírását tartalmazza a filmek QR-kódjaival együtt, így közel 16 órás anyagot hozott létre.
A könyv bemutatójára érkezik június 4-én, 17 órától könyvtárunkba, ahová igazán érdemes lesz ellátogatni, hiszen könyvbemutatói nemcsak irodalmi események, hanem történelmi és személyes visszaemlékezések is, sok ritkán hallott történettel és kulisszatitkokkal.

29/05/2026

Heti kedvenceink címmel indítottunk könyvajánló sorozatot.
Minden héten bemutatunk egy-két olyan művet kölcsönözhető könyveink közül, amelyek valahol/valakinek/valamiért tetszettek, kellemes olvasmányélményt okoztak.
Kedvenceink voltak ezen a héten:

FREIDA MCFADDEN : A TANÁR

Az írónő neve a Téboly otthonával robbant be a köztudatba, különösen a 2025-ös moziadaptáció után. Freida azonban nemcsak Millie történetét vetette papírra, bőven lehet még csemegézni a könyvei közül. Ilyen az egykötetes regénye, A Tanár is, ahol egyrészt megismerjük Eve-t, a középiskolai matematikatanárt, aki látszólagos boldog házasságban él férjével, Nate-tel, aki ugyan abban az iskolában tanít irodalmat, ahol ő is dolgozik. A másik oldalról pedig látjuk Addie-t, a problémás diáklányt, akit az előző tanévben megvádoltak azzal, hogy összeszűrte a levet egy korábbi tanárjával, akinek el is kellett hagynia a tanári pályát e végett. A lányt folyamatosan zaklatják osztálytársai, egyetlen menedéke Nate, az új irodalomtanárja, akivel közös szenvedélyük a költészet.
Eve fenntartásokkal kezeli Addie-t, hiszen tavaly már tönkretette egy kollégája életét, házasságában sem boldog, így más karjaiban keresi a szeretetet.
A történet lassan bontakozik ki, rövid fejezeteken keresztül, mindig csak annyi információt csöpögtet az írónő, hogy figyelmünket fenntartsa, de nem árul el sokat: ezt meghagyja a történet végére, ahol az események elkezdenek összeérni, régi és új titkok derülnek ki, olykor meseszerű fordulatokat szőve ebbe az izgalmas történetbe. Ha valaki aludni szeretne az éjjel olvasás helyett, annak nem ajánlott.

KRISTIN HANNAH: A NŐK

Nők is lehetnek hősök-ez a mondat megvilágosodásként hat az ápolónőnek készülő Frances „Frankie” McGrathra. A fiatal lány az idilli, napfényes Dél-Kaliforniában nőtt fel, konzervatív gondolkodású szülei védőszárnyai alatt, és büszke rá, hogy mindig helyesen cselekszik. Amikor 1965-ben bátyja a vietnámi háborúba indul, Frankie a nyomdokába lép, és önként jelentkezik az amerikai hadsereg Tábori Ápolóhadtestébe.
Kristin Hannah új regénye a nők vietnámi háborúban tanúsított hősiességét mutatja be, 1965-ben kezdődik, és 1982-ig tart, a Vietnámi Veteránok Emlékművének felavatásáig.
A történet egy ápolónő szemszögén át mutatja be az első részben a háború borzalmait, a második részben pedig azt, amilyen fogadtatásban részesültek a hazatértek és milyen hatásokkal voltak további életükre az átéltek.
Frankie fiatal idealistaként úgy gondolja, hogy a legtöbbet azzal tehet, ha ápolónő lesz a fronton. Ezzel bizonyít a családjának is, hiszen nemcsak a férfi családtagokból lehet hős, fénykép a családi dicsőségfalon. Csakhogy a tábori kórház Vietnámban egyáltalán nem olyan, amire készült-zöldfülűként hamar mélyvízbe kerül, a frontkórház őrült tempóját kell felvennie, ahol nincs elég személyzet, de áradnak a súlyos sebesültek. Frankie Vietnámban sosem képzelt dolgokat lát, szakmailag rengeteget fejlődik, megtapasztalja a szerelmet, ugyanakkor rengeteg veszteség is éri.
A vietnámi háborúban ápolónők ezrei szolgáltak a hadseregben, a frontvonalon és a tábori kórházakban is, ahol elképesztő körülmények között, élet-halál harcban mentették a katonák életét, de hősiességüket gyakran elfeledték, és hazatérésük után nehezen tudtak beilleszkedni a háborúellenes társadalomba. Visszatérésükkor szembesültek a megosztott Amerikával, dühös tüntetőkkel és a feledésbe merülő háború terhével, ami gyakran vezetett poszttraumás stressz szindrómához.
A nők című regény egy lány története, de ráirányítja a figyelmet mindazokra a nőkre, akiknek hősiessége, áldozata feledésbe merült.

TEREZA KOPECKÁ: TISZTA ŐRÜLET

A cseh írónő képregénye, ami valós eseményeken alapul, 2021-es megjelenésekor elnyerte a legjobb cseh képregényalkotóknak járó Muriel-díjat, valamint szerepelt a Legjobb Cseh Gyermekkönyvek listáján is. Az illusztrátor Tomás Kopecky gyerekkorától rajzol, illusztrált már könyvet és társasjátékot is, a Tiszta őrület pedig az első képregény, amit megrajzolt.
A történet főszereplője, Anna szorongással küzd, hónapokig nem hagyja el a házat, a lehető leghétköznapig dolgok zaklatják fel és ijesztik meg őt. Habár tudja, hogy ez nem normális és változtatni szeretne rajra, de hosszú út áll még mögötte. Az iskolában egy Max nevű fiú gyakran keresi a társaságát, noha szoros kapcsolat nem igazán alakul ki köztük, mégis mindig egymás mellett kötnek ki.
A nyáriszünet kezdetével, mikor Anna azt hiszi, nem fogja egy ideig látni a fiút, Max megáll a házuk előtt egy lakókocsival, Anna pedig arra az elhatározásra jut, hogy vele tart egy nagy utazásra. Innen kísérhetjük végig a lány útját, miként küzd meg a szorongásával a legnehezebb pillanatokban és hogyan kezeli viszonylag egyre könnyebben a kihívásokat az út során. A képkockák színezése pedig remekül visszaadja az érzelmek hangulatát. A türkizzel festett képeken Anna nyugodt, a lilákon ideges, a pirosokon pedig kiborul.
Habár a könyv elsősorban az ifjúságnak szól, könnyed olvasmány lehet a felnőttek számára is.

26/05/2026

Következő rendezvényünk Zolcer János könyvbemutató estje.

Zolcer János felvidéki származású magyar újságíró, televíziós producer, dokumentumfilmes és író. Ipolyságon született, pályáját újságíróként kezdte, majd az 1980-as években Németországba emigrált, ahol sikeres nemzetközi filmprodukciós vállalkozást épített fel.
Dokumentumfilmjeiben és könyveiben a XX. század meghatározó történelmi alakjaival foglalkozik.
Cége elkészített egy egyedülálló filmsorozatot: 100-szor 10 perces filmben mutatták be a XX. század legfontosabb történelmi, politikai, gazdasági, tudományos és sport eseményeit. A filmek azóta 60 országban kerültek bemutatásra. A sikerből és a technológia fejlődéséből kiindulva álmodott meg egy hibridkönyvet, amely a 100 film tömör leírását tartalmazza a filmek QR-kódjaival együtt, így közel 16 órás anyagot hozott létre.

A könyv bemutatójára érkezik június 4-én, 17 órától könyvtárunkba, ahová igazán érdemes lesz ellátogatni, hiszen könyvbemutatói nemcsak irodalmi események, hanem történelmi és személyes visszaemlékezések is, sok ritkán hallott történettel és kulisszatitkokkal.

22/05/2026

Heti kedvenceink címmel indítottunk könyvajánló sorozatot.
Minden héten bemutatunk egy-két olyan művet kölcsönözhető könyveink közül, amelyek valahol/valakinek/valamiért tetszettek, kellemes olvasmányélményt okoztak.
Kedvenceink voltak ezen a héten:

MIKA WALTARI: MIKAEL HAKIM

Mika Waltari 1908-ban született Helsinkiben. Újságíróként kezdte, később pedig a történelmi regényeivel lett világhírű. Azért érdekes író, mert a könyvei nem egyszerűen „történelmi kalandok”, hanem nagyon emberi történetek arról, hogy mit csinál az emberrel a hatalom, a hit vagy éppen a túlélési kényszer. A Mikael Hakim szerintem pont ezért ennyire erős könyv.
A regény a 16. században játszódik, amikor Európa és a Török Birodalom folyamatosan egymásnak feszült. A főszereplő, Mikael, egyik helyről sodródik a másikra, míg végül az oszmán világban köt ki, ahol Hakimként, vagyis orvosként próbál boldogulni. Elsőre akár egy klasszikus történelmi kalandregénynek is tűnhetne, de valójában sokkal komorabb ennél.
Waltari nagyon jól mutatja meg, hogy ebben a világban senki sem igazán hős. Mindenki alkalmazkodik, túlélni próbál, néha megalkuszik, néha elárulja önmagát is. És ettől lesz a könyv nyugtalanítóan mai. Hiába évszázadokkal ezelőtt játszódik, ugyanazokról a dolgokról beszél, mint most: identitásról, fanatizmusról, hatalomról és arról, hogy az ember meddig hajlandó elmenni a saját biztonságáért.
Waltari egyik oldalt sem idealizálja. Sem a keresztény Európát, sem az Oszmán Birodalmat. Mindenhol ugyanúgy jelen van a kapzsiság, a politika, a vallási képmutatás és a félelem. Emiatt a könyvnek van egy folyamatos keserűsége, ami végig ott marad az emberben olvasás közben.
Nem könnyű regény. Néha lassú, tele van hosszú gondolatokkal és belső vívódással, de pont ettől működik. Nem akar folyamatosan szórakoztatni, inkább lassan húzza be az olvasót. És mire az ember a végére ér, már nem is maga a történet a legfontosabb, hanem az a furcsa érzés, hogy Mikael tulajdonképpen folyamatosan önmagát próbálja keresni egy teljesen szétesett világban.

MICHAEL CRICHTON: A 13. HARCOS

Michael Crichton (1942-2008) regényei éveket át az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban készítették ezekből a kasszasikereket a legnagyobb sztárok főszereplésével. 1994 decemberében munkái egyszerre vezették az Egyesült Államokbeli mozis és televíziós nézettségi és a könyveladási listákat.
A 13. harcos egy kihívás eredményeképpen született 1974-ben. A szerző egy barátja felajánlotta, hogy tartsanak egy főiskolai kurzust azokról a régi szövegekről, amelyeket a nyugati civilizáció alapműveinek tekintenek, de amelyeket ma már senki sem olvas. A kezdés a híres óangol hőseposzra, a Beowulfra esett. Az olvasmányossá tétel miatt az a megoldás született, hogy szemtanú beszámoló kell. A szemtanú legyen kívülálló, aki nem részese annak a kultúrának, elfogulatlanul tud számot adni a megtörtént eseményekről. Egy ilyen személy létezett, akinek fennmaradtak írásai a Beowulf történetek korából, ő pedig Ahmad ibn Fadlán arab utazó, akinek kézirataiból több nyelven készültek fordítások, amelyek bekerültek a regénybe és így összefonódva a valóság a fiktív részekkel adja a könyv utánozhatatlan hangulatát.
A történet szerint Kr. u. 921 júniusában a kalifa egyik udvaroncát, Ahmad ibn Fadlánt követségbe küldi a bolgár királyhoz. Ibn Fadlán három évet tölt távol, mégsem tudja teljesíteni megbízatását, mert utazása elején, a Volga folyó mentén összetalálkozik egy csapat vikinggel, akiknek északi honát félelmetes kannibál törzs tartja rettegésben. A jóslat szerint csak úgy lehet legyőzni a „ködszörnyeket”, ha a tizenkét északi harcos mellé tizenharmadikként egy idegen áll. Ibn Fadlán számára nincs más választás, mint velük tartani. A zabolátlan, vad hajósok társaként útnak indul Északra, hogy szembenézzen a rejtélyes, ősi ellenséggel, amelytől még ezek a rettenthetetlen harcosok is félnek.
A Jurassic Park, Az Androméda-törzs, A gömb és a Zaklatás szerzőjének hátborzongató regényéből 1999-ben Antonio Banderas főszereplésével készült film azonos címmel.

JULES VERNE: GRANT KAPITÁNY GYERMEKEI

Jules Verne a modern kalandregény egyik úttörője, művei pedig ma is könnyen megszólítják a fiatal olvasókat.
A Grant kapitány gyermekei klasszikus ifjúsági kalandregény, amely ma is lebilincselő. A történet egy palackpostával indul: a kifogott üzenet nyomán Glenarvan lord útra kel társaival — köztük Grant kapitány gyermekeivel és a szórakozott tudós Jacques Paganellel —, hogy megkeressék az eltűnt kapitányt. Utazásuk Dél-Amerikán, Ausztrálián és Új-Zélandon vezet át, miközben veszélyek és izgalmas fordulatok kísérik őket.
A regény nagy erőssége a folyamatos kaland. Az olvasó egzotikus tájakkal, különleges népekkel és váratlan helyzetekkel találkozik, miközben a szereplők sorra küzdik le az akadályokat. Verne lendületes leírásai miatt a könyv egyszerre izgalmas történet és képzeletbeli világutazás. A fiatal olvasók számára különösen vonzó, hogy a bátorság, a kíváncsiság és a találékonyság éppoly fontos benne, mint az erő vagy a szerencse.
A regény az izgalmas kaland mellett a kitartásról, az összefogásról és a kíváncsiság erejéről is szól. Egyszerre szórakoztat, és kedvet ébreszt az utazáshoz, a felfedezéshez és az olvasáshoz. Aki szereti a fordulatos kalandtörténeteket, annak ez a regény ma is remek választás.

20/05/2026

A könyvtári klub májusban is tartott összejövetelt:

Májusi klubfoglalkozásunk keretében Széphalomba kirándultunk. A mindig üde, szépen felújított és karbantartott Kazinczy-kertben sétálva felelevenítettük ismereteinket a nyelvújító Kazinczy Ferencről és családjáról. A rendezett sírkert, a restaurált Emlékcsarnok, a gyönyörű szökőkút, a Kováts Dániel és Fehér József tiszteletére elhelyezett emlékpad mind-mind a hely magasztos szellemét árasztotta. Jó volt kicsit megpihenni a sétányokon kihelyezett padokon a mindennapi rohanások közepette. Az országban egyedülálló Magyar Nyelv Múzeuma pedig 18 éve nyitotta meg kapuit. Megtekintettük a „Szokott ösvényen szokatlanul” című állandó kiállítást, mely Kazinczy Ferenc életútját mutatja be, valamint az „Egész uton haza felé”- Petőfi vándorlásai című időszaki kiállítást. Van, aki először járt a múzeumban és a kertben, van, aki sokadik alkalommal, de mindenkit elvarázsolt a környezet.
Köszönet a múzeum munkatársainak a segítőkész kalauzolásért, a szíves fogadtatásért!

20/05/2026

A pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve a görög pentekosztész-ötvenedik-szóból ered.

Eredetileg zsidó ünnep, előbb a befejezett aratást, később a Sínai-hegyi törvényhozást ünnepelték ekkor.

Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok is összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra, s az összegyűltek más-más nyelveken tudtak megszólalni és érteni egymást. ekkor Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték és így megalakultak az első keresztény gyülekezetek is. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, sok helyütt volt adománygyűjtő felvonulás, mátkálás, zöldág-járás, pünkösdikirály választás. Európa nagy részén is a középkor óta élő szokás, gyakoriak a különböző ügyességi próbák, küzdelmek.
A csíksomlyói búcsút is hagyományosan ekkor tartják.

Magyarországon a pünkösd munkaszüneti nap, tehát könyvtárunk is zárva tart pünkösdhétfőn.

18/05/2026

Tegye fel a kezét, aki szeret csomagot bontani!🙋🏻‍♀️
A legújabb videónkban a frissen érkezett könyveinket bontogathatjuk közösen.
Ki melyiket olvasná szívesen?

Sok új izgalmas könyv érkezett könyvtárunkba, amit most egy csomagb...

18/05/2026

Felnőtt részlegünkre új könyvek érkeztek!

15/05/2026

Heti kedvenceink címmel indítottunk könyvajánló sorozatot.
Minden héten bemutatunk egy-két olyan művet kölcsönözhető könyveink közül, amelyek valahol/valakinek/valamiért tetszettek, kellemes olvasmányélményt okoztak.
Kedvenceink voltak ezen a héten:

TIMUR VERMES: NÉZD KI VAN ITT

Timur Vermes 1967-ben született Nürnbergben. Mielőtt íróként ismert lett volna, hosszú ideig újságíróként és magazinszerkesztőként dolgozott, főleg bulvár- és politikai lapoknál. A Nézd, ki van itt egészén érződik, hogy pontosan ismeri a média működését: hogyan lesz valakiből celeb, hogyan gyárt a televízió figurákat, és mennyire fontosabb lett a szórakoztatás a tartalomnál.
A regény alapötlete elsőre teljesen abszurd: Adolf Hi**er felébred a mai Berlinben, mit sem tudva arról, hogy eltelt több mint hetven év. A körülötte lévők pedig nem felismerik benne a diktátort, hanem azt hiszik, hogy egy zseniális humorista vagy színész. Innen indul a könyv igazi ereje és egyben kellemetlensége is.
Vermes nagyon okosan írta meg ezt a történetet, mert nem egyszerű politikai szatíra lett belőle. Sokkal inkább görbe tükör a mai médiáról és társadalomról. Miközben az ember nevet a helyzeteken, egyre nyugtalanítóbb lesz az egész, mert rájön: nem a múltról van szó igazán, hanem rólunk. Arról, hogy a mai világ mennyire imádja az egyszerű válaszokat, a harsány figurákat és a könnyen fogyasztható véleményeket.
A legfurcsább az egészben, hogy Hi**er figurája sokszor szinte szerethetőnek tűnik — és pontosan ettől lesz ijesztő a könyv. Nem felmenteni akarja a történelmi alakot, hanem megmutatni, milyen könnyen normalizálódhat valami veszélyes, ha megfelelő csomagolást kap. Egy televíziós show-ban vagy közösségi médiás közegben pedig szinte bárkiből lehet sztár.
A könyv humora hideg és szarkasztikus. Nem az a fajta, amin felszabadultan nevet az ember, inkább az, amin nevetés közben kicsit rosszul is érzi magát. És talán pont ezért működik ennyire jól. Mert olvastatja magát, szórakoztató, közben mégis végig ott motoszkál az emberben a kérdés: tényleg ennyire könnyen manipulálható lenne ma is a tömeg?

PAPP NOÉMI: MIATTAD FELÉBREDNÉK

Papp Noémi író, újságíró, kommunikációs szakember. Pályáját a Nők Lapjánál kezdte, de számos női magazinnak írt. Legkedvesebb irodalmi műfaja a novella. Az egyik közeli barátja a kötet olvasása előtt mondta: „Két dologtól félek. Attól, hogy benne leszek valamelyik történetedben, és attól, hogy nem.”
Nem könnyű összefoglalni, mi mindenről szól ez a 38 írásnyi érzelmi hullámvasút. Igen változatos témákkal találkozunk a szerelmi történettől a hétköznapi tömegközlekedésig.
Papp Noémi történeteiben bármelyikünk magára ismerhet – ki-ki milyen szerepben –, hiszen az elénk táruló helyzetek a mindennapi életünk epizódjai, szóljanak akár családi kötelékek szorosabbra fonódásáról vagy meglazulásáról, szerelemről vagy szakításról, egészségről vagy betegségről, barátságról vagy csalódásról, felvirágzásról vagy veszteségről.
Egyszerű, mindennapi emberi sorsokat ismerhetünk meg, amik lehetnek boldogok vagy szomorúak, a történetek olvasása közben pedig akár magunkra, akár egy-egy családtagunkra, kollégánkra, a szomszédasszonyra is ismerhetünk és elgondolkodunk azon, valójában mit érezhetnek ezek az emberek.
Ízelítő a novellák témáiból: szerelem, szakítás, hűtlenség, veszteség, betegségek, generációs szakadék, a modern világ kihívásai, öregedés, munkahelyi problémák.
Ajánljuk a rövidebb, elgondolkodtató történetek kedvelőinek, és mindenkinek, aki őszinte, érzelmes alkotásokba feledkezne.

BÍRÓ ZSÓFIA: A MACSKA MONDJA MEG! : MIT EGYÉL ÉS MIT NE

Összetevők: macskák, gyerekek, palacsinta, szupernagyi, szupermarket, biomérnök, humort szabályozó anyag (E210), fűszerek (szeretet, izgalom)
Allergéninformáció: nagy mennyiségű macskaszőrt, nyomokban hasznos tudnivalókat és mozgalmas eseményeket tartalmaz. A termék tejet, tojást és zellert fel nem használó nyomdában készült.
Minőségét a világ végezetéig megőrzi. Kinyitás után elolvasandó, a könyvespolcon örök időkig tárolható.
A macska mondja meg! egy szerethető meseregény, ami a gyermekek számára is érthető és érdekes módon tartalmaz gasztronómiai ismereteket, valamint a különböző allergénekkel, az élelmiszeriparral, a termeléssel kapcsolatos tudnivalók tekintetében segíti eligazodni a gyermekeket, de még egy felnőtt számára is érdekes információkat nyújthat.
A könyv segíthet nekik jobban elfogadni az étel-és egyéb allergiákkal élők helyzetét is.
De ezenkívül vannak még a könyvben kalandok, izgalmak, magányos néni, kóbor macskák, macskarajongó üzletlánctulajdonos, állás nélküli biomérnök, elszökött macska, és sok-sok humor.