SÓSHARTYÁN
Sóshartyán a Cserhát északi lábánál található, Salgótarjántól 15 km-re délnyugatra fekvő kistelepülés. (Megközelíthető a 22-es számú műútról személygépkocsival - a 22-es műútról Nógrádmegyer felé kanyarodva - , autóbusszal. Salgótarjánból illetve Szécsényből a Nógrádmegyeren át közlekedő, menetrend szerinti járatokkal juthatunk el a községbe.) A község középkori eredetű, a terület azo
nban lényegesen régebbről lakott. Régészeti feltárások során már a neolit korból találtak itt tárgyi emlékeket („parlagi ková”-nak nevezett kis kovapenge), de feltártak egy bronzkori urnatemetőt, továbbá vaskori leletre is bukkantak. Honfoglalás kori temetőt hármat is feltártak, közülük a legjelentősebb leletanyaggal a Hosszú-tetői szolgált (ezüstből készült varkocskorongpárját a Nemzeti Múzeum őrzi). A XIII-XIV. században Sóshartyán nagy része királyi bírtok volt, illetve várföld, amely lassan került át teljes egészében a gazdag nógrádi nagyurak birtokába. Az 1227-ben íródott, a váci káptalan előtti örökbevallásról szóló okmány említi először a települést, Harkyan néven. A mai nevén, Sóshartyánként egy 1592-es irat említi miután a falu Pászthóy Gergely földesúr birtokába került a Balassa családtól. A török hódoltság alatt annak részévé lett, a váci nahije községeként, 10 adóköteles házzal. A római katolikus plébánia anyakönyvei 1697-ben veszik újra kezdetüket. A falu a Rákóczi szabadságharchoz is kötődik, mert 1706. november 15-én II. Rákóczi Ferenc Sóshartyánban tartott díszszemlét a szavára hadba indult nógrádi nemesség fölött, akik innen vonultak tovább Hatvan irányába. A ’sós’ előtag a falu nevében, a település területén található jódtartalmú, sós forrásra utal. A gyógyhatású jódaqua forrás vize európai szinten is unikumnak számít, a Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepel. A kútról szóló első ismert írások az 1700-as évekből valók. Mocsáry Antal 1826-ban íródott monográfiájában megemlíti, hogy „a helybeli lakosok azelőtt, midőn kenyeret sütöttek ezen vízzel, akkor azt meg nem sózták”. A kutat azonban a Habsburg udvar betömette. Az 1900-as években a gyógyvíz újra hozzáférhetővé vált. Palackozása az 1950-es években vált megoldottá, amikor is 600 méter mély kutat fúrtak forráshoz amire szivattyúházat és palackozót építettek. Később évtizedekig szünetelt a jótékony hatású víz kivétele, illetve helyi palackozása. Az 1990-es évek második felében magánosítás útján ismét megoldódott a helybéli palackozás és a forgalmazás. Sóshartyán területén található a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó védett természeti terület, a Hencse-hegy. A több mint 100 hektáros területen, a homokkő alapkőzetű hegyen, országos szinten ritkaságnak mondható növény- és állatfajokkal találkozhatunk. A XIX. század közepétől Sóshartyánt már palóc faluként emlegetik. Reguly Antal a híres nyelvész és néprajztudós palóckutatásai során Sóshartyánba is eljutott, ahol 1857 szeptemberében többek között a következő adatokat gyűjtötte össze: A község Krakkó pusztával, Kökényessel, Nyárjas-völggyel és Kisfaluddal együtt 2573 hold, lakók száma 788 fő. A falu lakosságának buzgó vallásosságát mi sem mutatja jobban, mint az 1906-ban, festői környezetben épült neogótikus templom. A század elején azért került sor új templom építésére, mert a korábbi, az 1700-as években épült, később klasszicista stílusban átépített templom pontosan a falu központjában, a jódaqua forrás közvetlen szomszédságában állt. A templom az évek során olyannyira elvizesedett, hogy a XX. század elején le kellett bontani. A ma is álló, új templom a falu ékessége, nagyságával és impozánsságával kitűnik a környék templomai közül. már távolról látszik, támpontul szolgálva az idelátogatóknak. A templomban és a kápolnában található kézimunkák, zászlók a helyi asszonyok, lányok ügyes kezét dicsérik. Szintén a templomban található Adorján János, helyi szobrászművész két alkotása, a templom bejáratában lévő feszület és a Krisztusfej. A község vezetése napjainkban is számos módon próbálja a falu fejlődését előmozdítani. Széles körű közfoglalkoztatással igyekszik a munka világába be-, illetve visszaemelni a munkanélkülieket. Az utóbbi években felújításra került a községháza, jelentős bővítésen és fejlesztésen esett át a község óvodája, a Szivárvány Óvoda. Szintén felújították a falu orvosi rendelőjét, és bővült az időskorúak ellátását végző szolgálat is, amely a szintén új építésű Gondozási Központba költözött, ahol a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is működik. 2011 májusában került átadásra a falu központjában található „Szolgáltat-Lak”, a helyi integrált közösségi és szolgáltató tér mely a község kulturális és szolgáltató központja kíván lenni. A községben általános iskola is működik. A 2000-es évek derekán a községben játszótér és szabadidő park épült, valamint információs táblarendszert épített ki az önkormányzat a kedves látogatók számára. A falu vezetésének egyik fő missziója a helyi hagyományok, szokások megőrzése. Ennek érdekében aktív hagyományőrző csoport működik. Sóshartyán egyik büszkesége a Rezeda Gyermektánccsoport, mely a környékbeli falvakból származó gyermekekkel kiegészülve sikeresen képviseli a falut különféle néptánc gálákon és rendezvényeken. Községünkben gyűjteményes kiállítás állít emléket munkásságának, műveinek bemutatásával, a már korábban említett helyi születésű Adorján János naiv szobrászművésznek. A kiállításnak helyt adó épületet a falu legidősebb házai közt tartják számon. Az 1890-es években épült ház három helyiségében tematikusan lebontva tekinthetőek meg ’Jani bácsi’ művei. Kistelepülésünk másik büszkesége az 1976-ban közadakozásból létrejött és azóta folyamatosan bővített Palóc Értékeink Háza (Korábban 'Falumúzeum'. A kontytetős kétosztású parasztházban rendszerezve találhatók a tárgyi néprajz helyi emlékei, a háztartási eszközöktől a bútorokon keresztül a különféle ruhadarabokig. A múzeum a „Tájak, korok, múzeumok állomáshelye”, belépődíj nélkül látogatható (az Adorján János Emlékházhoz hasonlóan). Szintén őseink lakó- és életkörülményeit hivatott bemutatni a falu központjában található Nosztalgia Vendégház is. Érdekessége az, hogy a megszállni vágyók a múzeumban látott paraszt enteriőr megtekintése után ki is próbálhatják milyen lehetett ezekben a házakban élni, és megszállhatnak a házban. Akik modernebb körülmények között kívánnak megszállni, azok Park Vendégház szobáinak valamelyikében pihenhetnek meg. A falu és annak vezetése bizakodva tekint a jövőbe is, és továbbra is igyekszik az munkáját a lehető legmagasabb színvonalon végezni, hiszen ez a fejlődés záloga. Kitörési pontnak tekintjük csodálatos természeti környezetünket, értékeinket, hagyományainkat. Ezek segítségével szeretnénk visszaállítani a hagyományos falusi portákat, faluképet. (Az önkormányzat példát kíván mutatni a hagyományos gazdálkodásra, a számos közfoglalkoztatási program és pályázat keretén belül kialakított Ella-Farmmal, ahol a gyermekek megismerhetik, megetethetik, megsimogathatják a háziállatokat, a megtermelt javakat pedig a helyi főzőkonyhán tudjuk hasznosítani.) A falu videó csatornája:
https://www.youtube.com/channel/UCJOwqC99NPh1tjMnY2HudlQ
