Segesd Község Önkormányzata
- Kezdolap
- Magyarország
- Segesd
- Segesd Község Önkormányzata
Segesd Község Önkormányzatának Hivatalos Facebook oldala
Cím
Szabadság Tér 1
Segesd
7562
Telefonszám
Weboldal
Értesítések
Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Segesd Község Önkormányzata új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.
A Szervezet Elérése
Üzenet küldése Segesd Község Önkormányzata számára:
Parancsikonok
Megosztás
BEMUTATKOZÁS
Segesd kivilágított temploma kiváló útjelzője a dél-somogyi tájra igyekvőknek. Belső-Somogy nagy történelmi hagyományokkal rendelkező központja maga is ilyen szerepet tölt be a térségben, miután meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be Nagyatád vonzáskörzetében. Böhönyét elhagyva változatos tájon vezet az út Segesdre, erre a több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközségre, amelynek környéke pazar látnivalókat rejteget a kíváncsi turisták számára. Elérnek ide a Rinya patakok völgyei, és itt ered a Drávát tápláló Segesdi Rinya. Segesd jelentős természetvédelmi értéke a kastélypark, a községet övező tájat pedig három lankás domb teszi változatossá.
Segesd történelme több ezer évre nyúlik vissza, a település környékén már a réz- és bronzkorban is éltek emberek, majd később a rómaiak fontos állomása volt a vidék. A következő századokban a honfoglaló magyarok vették birtokukba Segesdet, amely az államalapítást követően sokáig a királynék birtokának számított. A települést először 1193-ban említik írásos emlékek Sequest néven. Később Segest, Següsd, majd Segesd alakban is előfordult. A középkorban a mai mjegye területén két megye volt: Somogy és Següsd, utóbbit II. Endre feleségének, Jolántának adta hozományul, s a település kisebb megszakításoktól eltekintve egészen 1395-ig a királynékat szolgálta.
Segesd folyamatosan fejlődött, 1215-ben például már jelentős templom állt itt. A történelmi viharok azonban többször elérték, s gyakran vetették vissza a fejlődésben. A tatárjárás után sokat időzött e helyen IV. Béla király, aki a hordák elmenetele után mesterembereket hivatott az országba. 1242-1256 között a királyi kulcsár itt rendezkedett be és a kancellária is itt működött. A király innen irányította az ország újjáépítését, így valójában a település abban az időben az ország fővárosa volt. Többen közülük itt telepedtek le, s Segesd megint felvirágzott: a XIV. században városi címet kapott, s városi tanács irányította. Ekkortájt jelentős ipari tevékenység folyt itt.
Történelmi érdekesség, hogy a segesdi kastély falai között pihent egykor IV. László, s itt találkozott anyjával - Erzsébettel - Nagy Lajos király. A XVI. században azután elkezdődött az ispánság felszabdalása, így került a vidék Mezőlaki Zámbó Miklós tulajdonába, majd Marczali Miklós, aztán a Báthoriak, később pedig Török Bálint lett a terület birtokosa. A törökök a hódoltság alatt lerombolták a kolostort, s építőanyagából várat építettek. Ezt váltakozva foglalta vissza a magyar, majd a török sereg. 1591-ben a törökök felgyújtották a várat. Zrínyi György megint visszafoglalta, végül ismét török kézre került. 1601-ben ők uralkodtak itt, újból várat építettek, s imaházat emeltek.
