DK Fejér 2

25/09/2026

TARJÁNYI PÉTER: MIÉRT LETT ENNYIRE JÓ ÉRZÉS POLITIKAILAG GYŰLÖLNI?

Talán azért, mert a gyűlölet kényelmes. Akit gyűlölnek, azt nem kell megérteni. Nem kell meghallgatni, végiggondolni, hogy esetleg valamiben igaza van. És főleg nem kell szembenézni azzal a kellemetlen lehetőséggel, hogy talán a saját álláspont sem hibátlan.

A gyűlölet egyszerű világot épít. Vannak a jók és vannak a rosszak. Vannak a sajátok, és vannak az ellenségek. Ha a saját ember hibázik, sokan magyarázatot keresnek. Ha viszont a másik hibázik, abban már annak bizonyítékát látják, hogy mindig is ilyen volt.
És bizony gondolkodni nehéz. Kételkedni még nehezebb. Kimondani pedig azt, hogy „ebben tévedtem”, különösen nehéz egy olyan politikai világban, ahol a bizonyosságot erénynek, a kételyt pedig gyakran gyengeségnek tekintik.

DE VAN ENNÉL ERŐSEBB: A GYŰLÖLET JUTALMAZ…

Közösséget ad. Összeköt olyan embereket is, akik egyébként szinte semmiben nem értenének egyet. Elég, ha ugyanazt az embert, politikai közösséget vagy jelképet gyűlölik, és máris úgy érzik, hogy egy oldalon állnak. Ehhez pedig nem kell közös jövőkép.

Sokszor elég a közös ellenség.

A politika régen felismerte, milyen erős üzemanyag a harag. A félelem könnyen mozgósíthatóvá teszi az embereket. A dühnek elég egy célpont. A gyűlölethez pedig sokszor már program sem kell.
És itt kezdődik az igazi baj.

Egy idő után már nem az lesz az első kérdés, hogy igaz-e, amit valaki mond. Hanem az, hogy ki mondta. Ha a saját táborból érkezik, ugyanarra a mondatra könnyebb magyarázatot találni. Ha a másik oldalról, könnyebb felháborodni rajta. Ugyanaz a mondat. Ugyanaz a hiba.

EZ NEM POLITIKA, EZ TÖRZSI MŰKÖDÉS…

És ezt sajnos nem lehet kizárólag a politikusokra kenni. A politika használja és erősíti ezt a rendszert, mert működik.
De működni csak akkor tud, ha van rá társadalmi kereslet.

Valaki rákattint egy ilyen bejegyzésre, megosztja, majd odaírja egy soha nem látott embernek, hogy hazaáruló, féreg, idióta vagy söpredék, pusztán azért, mert mást gondol egy politikai kérdésről.
Aztán hazamegy, megsimogatja a kutyáját, megöleli a gyerekét, segít a szomszédjának, és teljesen normális emberként éli tovább az életét.

EZ BENNE A LEGIJESZTŐBB…

Nem gonosz emberek országáról van szó. Hanem egy olyan politikai kultúráról, amelyben túl sok ember tanulta meg, hogy a másik megvetése elfogadható, ha előtte megfelelő politikai címkét ragasztanak rá.

Pedig egy ország nem attól erős, hogy mindenki ugyanazt gondolja.
Attól erős, hogy az emberek képesek úgy nem egyetérteni egymással, hogy közben nem akarják megsemmisíteni egymást.

Lehet vitatkozni, dühösnek lenni, sőt a politikusokat leváltani.
Lehet egy döntést ostobának, károsnak vagy elfogadhatatlannak tartani.
A demokrácia erre is való.

De amikor már nem a döntést támadják, hanem az embert gyűlölik, megváltozik valami.

Onnantól már nem megoldást keresnek. Hanem ellenséget.
És ha egy országnak fontosabb lesz, kit gyűlöljön, mint az, hogy merre menjen tovább, akkor már nem a politika irányítja a gyűlöletet.
A gyűlölet kezdi irányítani a politikát.
ÉN EZT ÉRTEM. ÉS TI?

25/09/2026

Palotás János: A RENDSZERVÁLTÁSRÓL AKKOR BESZÉLÜNK, ha a társadalmi többség nem csak, és itt a csak idézőjelben van, mert nagyon fontos a csak tartalma is, TEHÁT NEM CSAK A KORMÁNYZÁS HATÉKONYSÁGÁVAL VAN PROBLÉMÁJA, HANEM A KORMÁNYZÓ POLITIKAI ERŐ ÁLTAL KIALAKÍTOTT OLYAN TÁRSADALMI MŰKÖDÉSSEL, amit a társadalom nem időlegesen szeretne leváltani, hanem amely a politikai csoportosulást soha többé, és itt akkor a lényeg, soha többé nem szeretné beengedni a magyar nemzetközéletébe.

Őket örökre szeretné kizárni a közéletből. És itt még nincs vége. A rendszerváltáshoz tartozik az is, hogy a korábbi t***eiket, A KORMÁNYZÓ ERŐKÉNT TETT TETTEIKET, A TÁRSADALOMMAL SZEMBEN BŰNCSELEKMÉNYKÉNT ÉLIK MEG AZOK, AKIK RENDSZERVÁLTÁST AKARNAK.

Olyanként, amire a megválasztásuk során nem kapott az a politika a korábbi politikai erő felhatalmazást és ezért a társadalom azt várja el az új politikai mozgalomtól, működtetőktől, hogy NE AZ ELLENZÉKI PADSOROKBA KERÜLJENEK A KORÁBBI KORMÁNYZÓ ERŐNEK A KÉPVISELŐI KÉSZÜLVE EGY 4 ÉV MÚLVAI VISSZATÉRÉSRE, hanem élve a társadalom büntetőjogi igényével, eszközeivel egy BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS KÖVETŐEN BÖRTÖNBE KÍVÁNJÁK A KORÁBBI RENDSZER VEZETŐIT BEZÁRVA LÁTNI, és ez nem bosszú. Ez a nemzettel szembeni elkövetett bűneik miatti jogszerű büntetés.

Ez az elvárás, tehát nem egy bosszúállás, hanem egy jogszerű elvárás, egy igazi társadalmi elvárás, ahol a társadalomnak van-na büntetőjogi igényei a vele szemben valakit, vagy valakik vagy nagyon sokan nagyon súlyos bűncselekmények sokaságát követték el.

25/09/2026

Kedves nézőink! A THE MAN abszolút FILMSZÍNHÁZ 126. része következik.

Címe: MINDENÜNK LEMOND a MENTELMI JOGÁRÓL.
Műfaját tekintve tragikomédia.

Mit ne mondjak! Emelje fel a kezét, aki olyan forgatókönyvet ismer, hogy a 140 kólásdoboz egyszer csak életre kel, öntudatra ébred.

Hogy a dicsőséges mennybemenetelük óta először megszólal bennük a tisztesség és a becsület.
Hogy lendületesen, bátran és dacosan Mindenünk, még daedalonnal (hányingercsillapító amúgy) sem fogyasztható ripacs, nyíltszíni hisztijét komolyan véve mégis kiadják a mentelmi jogát.

Mert hogy a telefonrablás és garázdaság senkinek, még magának a felkentnek sem elnézhető

Mondjuk, az elmondása szerinti 100 milliós korrupt bizniszelés sem egy matyóhímzés, de az egy másik büntetőügy.

Nos, ilyen forgatókönyv NINCS!

Aki mégis ilyet írna, arról az ÁVH három másodperc alatt kiderítené, hogy az anyja egy malomtulajdonos kulák szeretője volt.

Az egész egy végtelenül szánalmas, primitív, ócska mozi, ahol életünk amúgy pitiáner főszereplője szerint a telefonrablás szabadságharc, akit megvert az provokátor, ő meg maga a Brad Pittbe oltott George Clooney.

Mondjuk, tegyék a Mindenünkért dobogó kis szívükre a kezünket!
Ezt a mondatot, minden rutinunk ellenére sem láttuk jönni!

“Ma sem tennék másképp, ma is megpróbálnám megakadályozni, hogy egy a hatalom által felbérelt provokátor fiatal lányokat és fiúkat zaklasson egy nyilvános szórakozóhelyen".

Jó röhögést az új, egészestés múvihoz! Popcorn-kóla legyen. Kurv@sok.
Szükségük lesz rá.
Áraggggyon.
✍️Varga Zoltán

24/09/2026

https://www.facebook.com/share/p/1Lr1dWoyJW/

HA A FIDESZNEK FELRÓTTUK, A TISZÁNÁL MIÉRT LENNE RENDBEN❓

Kormányváltás volt. A politikusok lecserélődtek. A drága képviselői lakások és irodák viszont maradtak.

Az Országgyűlés Hivatalának adatai szerint 72 képviselő lakhatására havonta 30,6 millió forint közpénz megy el. Miközben egy budapesti albérlet átlagosan körülbelül 270 ezer forint, több tiszás képviselőnek havi félmillió forint feletti lakást bérelnek.

☝️ Bugya László: 523 797 Ft/hó.
☝️ Balogh Mihály: 522 334 Ft/hó.
☝️ Pásztor Anett: 521 000 Ft/hó.

És ott vannak az irodák. Velkey György László külügyi parlamenti államtitkár 104 négyzetméteres Róna utcai irodájának bérleti díja havi 1 millió 40 ezer forint.

Amikor ilyen összegek a 🍊Fidesznél kerültek elő, az ellenzék joggal kérdezte: miért az adófizetők fizetik ezt? A kérdés 2026-ban sem változott meg csak azért, mert mások vannak kormányon.

A közpénz akkor is közpénz, ha már a Tisza költi. Ha a 🍊 Fidesznél számonkértük, a Tiszánál se nézzünk félre.

Mert ha csak a nevek változnak, de a politikusi kiváltságok maradnak, akkor érdemes megkérdezni: mi változott valójában?

24/09/2026

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként egyszer táncolt a dolgozószobájában. Egy esküvői ajándéknak készült videó volt, az Igazából szerelem híres jelenetének utánzata.

Amikor nyilvánosságra került, a jobboldalon sokan felháborodtak.
Hogy viselkedhet így egy miniszterelnök?

Eltelt húsz év.

Magyar Péter egy szórakozóhelyen bulizott, és az este nem egyszerűen tánccal végződött: dulakodás lett belőle, elvette egy férfi telefonját, kivezették a klubból, a telefon pedig később a Dunából került elő.
Hegedűs Zsolt a választási győzelmet látványos tánccal ünnepelte, majd később újra előadta. Most az Evita bemutatóján a Madách táncosaival pózolt.
És önmagában egyik politikus tánca sem érdekelne.

Táncoljanak.

Ami érdekel, az a közönség.

Mert húsz éve sokak számára egy miniszterelnök tánca önmagában bizonyíték volt arra, hogy méltatlan a tisztségéhez.
Ma pedig ugyanazok vagy más politikai táborok saját emberük hasonló vagy ennél jóval problémásabb viselkedésére könnyen találnak magyarázatot.

És ebből nekem egy kellemetlen következtetés adódik: a mérce túl gyakran nem erkölcsi,hanem törzsi.

Nem azt kérdezzük: mit tett?
Hanem előbb azt: ki t***e?
Ha az ellenfelünk, felháborodunk.
Ha a miénk, megmagyarázzuk.

Pedig az erkölcsi mércének éppen az volna a lényege, hogy akkor sem változik meg, amikor a saját emberünket kell vele megmérni.
✍️ Boldizsár Judit

23/09/2026

Nagy Richárd György: TOVÁBB AZ ORBÁNI ÚTON? – MAGYAR PÉTER EGYRE KEMÉNYEBB UKRAJNÁVAL.

🍊Orbán Viktor kormányzása alatt Magyarország és Ukrajna kapcsolata éveken át konfliktusokkal volt terhelt. Az április 12-i választás után sokan arra számítottak, hogy ezen a területen is jelentős változás következik.

Ehhez képest most újabb komoly vita alakult ki. A MOL és az ukrán Naftohaz memorandumot írt alá arról, hogy kőolajtermékek tárolására szolgáló létesítmények jöhetnének létre Magyarországon, az ukrán határ közelében. Magyar Péter miniszterelnök azonban közölte, hogy a kormány ehhez nem járult hozzá, és amíg a Tisza kormányoz, ilyen tároló nem épül.

A vita ezután diplomáciai szintre emelkedett. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint 🇭🇺 Magyarország Orbán távozása után is folytatja az elszigetelődés politikáját. Magyar Péter erre közösségi médiás kommentben válaszolt, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországot a beleegyezése nélkül a Kárpáti Nyolcak tagjaként kezeljék.

Közben egy fontos tényről sem érdemes megfeledkezni, hogy
Magyarország továbbra is kap orosz kőolajat a Barátság vezetéken keresztül, amelynek déli ága Ukrajnán halad át. Vagyis az ukrán energetikai infrastruktúra stabilitása 🇭🇺Magyarország számára is közvetlen gazdasági kérdés.

A kérdés ezért már nem pusztán egy tárolóról szól.

Hanem arról, hogy az április 12-i választás után Magyarország külpolitikájában valóban irányváltás történik-e, vagy 🇺🇦Ukrajnával kapcsolatban egyre több elemében folytatódik az előző kormány politikája.

Hatalomváltás történt. A rendszerváltás kérdése továbbra is nyitva van.

22/09/2026

https://www.facebook.com/share/r/187SfzxzLr/

22/09/2026

Tarjányi Péter: A MANIPULÁCIÓ LEGMAGASABB SZINTJE, AMIKOR MÁR NEM KELL HAZUDNI

A politikai manipulációról sokan azt gondolják, hogy hazugságot jelent. Pedig a korszerű politikai kommunikáció ennél jóval kifinomultabb.
Nem kell feltétlenül valótlant állítani.

Elég eldönteni, a valóság melyik részét mutatják meg neked.

Aztán azt, hogy milyen sorrendben.

Majd: mit ismételnek el tízszer.

Mit mondanak el egyszer. És miről hallgatnak.

Ezután következik a keretezés. Ugyanaz a gazdasági adat lehet siker vagy kudarc. Ugyanaz a katonai esemény lehet győzelem vagy vereség. Ugyanaz a diplomáciai kompromisszum lehet bölcs megállapodás vagy kapituláció. A tény közben akár változatlan is maradhat. Az értelmezési környezet változik meg.

De van ennél is magasabb szint.

Amikor már nem azt akarják meghatározni, mit gondolj, hanem azt, mit érezz.

Félj. Haragudj. Légy büszke. Érezd magad fenyegetve.

Érezd úgy, hogy valaki elvesz tőled valamit.

És végül hidd el, hogy csak egyetlen politikai közösség képes megvédeni.

Ez azért hatékony, mert ha az érzelmi keretet sikerült felépíteni, utána már minden új információ ebbe érkezik meg.

Én ezért három szintre bontom a politikai manipulációt.

VALÓSÁG. ÉRTELMEZÉS. ÉRZELEM…

Az elsőnél azt próbálják megmondani, mit tudj.
A másodiknál azt, hogyan értelmezd.
A harmadiknál pedig azt, mit érezz.

És van egy negyedik, amely már az információs hadviselés területe:

A VISELKEDÉS…
Mert végül ez az egész célja.

Hogy kattints, megoszd, gyűlölj, félj, hallgass.

Hogy menj el szavazni. Vagy éppen maradj otthon.

Ezért az információs műveletek egyik legfontosabb célpontja nem egyszerűen az információ. Hanem az ember döntési környezete.

Nem az a legveszélyesebb propaganda, amelyik ordítva hazudik. Azt viszonylag könnyű felismerni.
A veszélyesebb az, amelyik valódi tényeket válogat össze, megfelelő sorrendbe rakja őket, kihagyja azt, ami zavarná a történetet, érzelmet kapcsol hozzájuk, majd hagyja, hogy te magad vond le a következtetést.

Öt kérdés ezért sokat segíthet, hogy „tiszta” legyen a fej:

Mi a bizonyított tény?
Mi maradt ki?
Ki választotta ki ezt az információt?
Milyen érzelmet akar kiváltani belőlem?
És milyen döntés felé akar terelni?

Nem kell mindent elhinni, és mindent tagadni sem kell.

ELLENŐRIZNI KELL. MINDIG.

Mert a manipuláció csúcsa nem az, amikor megmondják, mit gondolj. Hanem amikor elérik, hogy magadtól gondold azt, amit ők akartak.
Sok éve folyik ez itthon, érdemes figyelni rá.
Kérlek, add tovább

22/09/2026

Boldizsár Judit: AZ ÁRULÁS TERMÉSZETRAJZA

Olvasgatom a net népének megnyilvánulásait, és érdekes jelenségre lettem figyelmes. Azok között, akik korábban a Fideszből ábrándultak ki, vagy nem kötődtek szorosan egyik párthoz sem, sokszor látok kritikát Magyar Péterrel és a kormányával szemben. Felvetik a hibákat, számon kérik az ígéreteket, vitatják a döntéseket.

Azok közül viszont, AKIK VALAMELYIK KORÁBBI DEMOKRATIKUS ELLENZÉKI KÖZÖSSÉGET HAGYTÁK OTT MAGYARÉRT, FELTŰNŐEN SOKAN KÖRÖMSZAKADTÁIG VÉDIK.

Persze ez csak benyomás, nem statisztika. De van rá egy lehetséges magyarázat.
MINÉL NAGYOBB ÁRAT FIZETTÜNK EGY DÖNTÉSÜNKÉRT, ANNÁL NEHEZEBB BEISMERNÜNK, HOGY ESETLEG ROSSZUL DÖNTÖTTÜNK.
Mert akkor nem egyszerűen azt kellene mondani: Tévedtem. Hanem azt is: Otthagytam egy közösséget, amelyhez tartoztam. Elhittem valakiről, hogy ő hozza el azt a változást, amelyre vártam. És most olyan dolgokat látok tőle, amelyeket korábban másoktól elítéltem.

Ezzel már nehezebb szembenézni.

Mi lesz az önazonossággal?
A saját ítélőképességünkbe vetett hittel? És főleg azzal a kellemes bizonyossággal, hogy „mi vagyunk a különbek”?

SOKKAL KÖNNYEBB MEGVÉDENI A DÖNTÉST. Megmagyarázni, hogy most más a helyzet.
Hogy idő kell.
Hogy nincs pénz.
Hogy ezt csak taktikai okból teszi.
Hogy előbb győzni kellett.

És ha VALAKI MÉGIS RÁMUTAT AZ ELLENTMONDÁSOKRA, KÖNNYEBB ŐT TÁMADNI, MINT FELTENNI MAGUNKNAK A KELLEMETLEN KÉRDÉST:

ugyanazzal a mércével mérem-e a saját politikusomat, amellyel tegnap a másikét mértem?
Mert ha nem, akkor ugyanabba a csapdába kerülünk, amelybe annyi politikai közösség előttünk.

Nem a tett számít többé, hanem hogy ki teszi.
Nem a hazugság számít, hanem hogy ki hazudik.
Nem a hatalomgyakorlás módja számít, hanem hogy a mi emberünk gyakorolja-e a hatalmat.

És ezzel újra lehetőséget adunk arra, hogy valaki elhiggye: hazugságokra is lehet építeni. Lehet. Hatalmat. Demokráciát biztosan nem.