12/09/2026
A társadalmasítást még tanulni kell ..
Az elmúlt években mindenki számára észrevehető volt az európai uniós pályázati források fájó hiánya. Tavaly egy kis elmozdulás következett be, aminek köszönhetően egyre több pályázat nyílt meg közvetlenül az önkormányzatok előtt. Az örvendetes trend új kihívásokkal is jár, ugyanis a pályázati struktúra egészen más az Eu-ban, mint az itthon megszokott.
Például elvárják, hogy a pályázó ne csak a két éven belül megvalósuló projekt építésében legyen érdekelt, hanem az illeszkedjen a hosszabb távú 10-20 éves települési koncepcióba (elkerülendő a felesleges betonba öntéseket és kihasználatlanul maradt épületeket). Igen ám, de ehhez koncepció is kell. Így születnek sorra városunkban is a különböző stratégiák (fenntartható város, környezet, közlekedés, kék-zöld, stb).
Az unióban ráadásul ahhoz is ragaszkodnak, hogy a város életét meghatározó tervek társadalmasítva legyenek, azaz vitassuk meg széles körben a lakókkal is.
Ennek a folyamatnak részeként került nyáron a lakók elé a ZIFFA (Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv) kérdőív, ahol a város parkjairól és ehhez kapcsolódó dolgokról kérdeznek. A kérdőív szerzője az akcióterv készítését közbeszerzésen elnyerő cég, aki több millió forintért (de a második helyezetthez képest nagyon olcsón) vállalta a feladatot. Remélem, a projekt többi részét szakszerűbben végezték, mert maga a kérdőív száz sebből vérzik, abból érdemi információ nagyon nehezen olvasható ki.
A kérdőív szakmai kiértékelésében Dr. Neulinger Ágnes oldala kutató, és Budapest XXII ker. külső bizottsági tag segített.
A kérdőív a “település zöld- és kékinfrastruktúra-hálózatáról” szól, releváns kérdésekkel, amelyekhez, ha több a magyarázat, ha az átlag lakosság nyelvén lennének a kérdések, ha a kitöltő véleménye pontosabban érthető lenne, és a kérdések fogalomhasználata pontos és következetes lenne, akkor egész jó lenne. És még a gyengeségekkel együtt is nagyjából elfogadható lenne, nagyjából hasznos eredménnyel – ha lenne demográfiai blokk a végén.
Sajnos anélkül, hogy tudnánk mi jellemző a kitöltőkre, az egész nem ér semmit. Nagyon nem mindegy, hogy csak 40-60 év közötti nők töltik ki az Öreg-hegyről, vagy vannak idősebbek és fiatalabbak, a város különböző részein lakók a válaszadók között. Ha erre nem kérdezünk rá, akkor nem tudjuk értelmezni a válaszokat! Pedig milyen érdekes lenne tudni, hogy mennyiben más a családi házas részen és a lakótelepeken élők véleménye, a kisgyerekes családoké vagy épp a nyugdíjasoké.
“Milyen gyakran használja Székesfehérvár közparkjait?” kérdés elvileg jó, de gyakorlatilag a felelet attól függ majd, hogy a válaszadó mire gondol, hogyan értelmezi. Nincs megadva a kontextus, pl. hogy tavasztól őszig vagy a nyári szünetben. Mert a közparklátogatás idényfüggő, így átlagot vonni adott esetben a téli soha (a kérdőívben “ritkábban”) és a kora nyári “naponta” között, nem könnyű.
A “milyen közlekedési eszközzel közelíti meg a gyakran látogatott zöldfelületeket” kérdésen vagy gyorsan átsiklik az ember vagy felnevet (ha érti, mit jelent a zöldfelület). Mert zöldfelület a ház előtt álló fa is és ezt elég gyakran látogatjuk. Persze lehet, hogy itt zöldfelületek alatt másra gondolt a költő..
“A Mennyire tartja könnyen megközelíthetőnek és akadálymentesnek a városi parkokat és játszótereket?” kérdésre lehetetlen jó választ adni, hiszen Fehérváron nem egy park vagy játszótér van. Vélhetően ezek között van ilyen is és olyan is. Az csak hab a tortán, hogy az egyik válaszlehetőség “jól megközelíthetők a park főbb részei” – mi történt a játszóterekkel, a kérdésben még ott voltak a játszóterek is.
Ugyanez a baj a 7. Kérdéssel: “Mennyire elégedett a székesfehérvári vízfelületek (Sóstó, Palotavárosi tavak, Csónakázó-tó, Bregyó-tó, patakparti területek) állapotával és használhatóságával?” – miért gondolja bárki, hogy ezek mind egyformák vagy hogy átlagolni lehet a véleményt? Abba bele se megyek, hogy az átlaggal mit lehet kezdeni praktikusan…. nagyjából semmit. És ugyanez a gond a 12., 13. és 15. kérdéssel is (“Mennyire elégedett a közparkok és játszóterek felszereltségével, árnyékoltságával és általános fenntartásával?” és “Mennyire érzi komfortosnak Székesfehérvár sétálóutcáit és főbb közlekedési útvonalait a nyári kánikulában?” és “Mennyire érzi tisztának és biztonságosnak Székesfehérvár közparkjait és zöldfelületeit?”). Nem egyforma minden és ha nagyjából (úgy érzésre mégis milyen? módon) ad valaki választ, az annyit is ér.
Végül: Ha már megkérdezzük “20. Részt venne-e a városi zöldfelületek fejlesztését érintő lakossági egyeztetéseken, és szívesen megosztaná-e véleményét a tervezés során?” – akkor kérjük el az emailcímét legalább vagy adjuk meg, hol tud regisztrálni, mert így komolytalan az egész.
Összegezve:
-ha már rákényszerül a város, hogy elgondolkodjon a zöld infrastruktúra hosszútávú fejlesztésén, és a lakók ezzel kapcsolatos igényein..
-ha már pénzt költünk rá..
akkor csinálhatnánk hasznosan, értelmesen is. Ez nem az a fajta magyar virtus, amire büszkék lehetnénk.
