Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 09:00 - 20:00 Kedd 09:00 - 20:00 Szerda 09:00 - 20:00 Csütörtök 09:00 - 20:00 Péntek 09:00 - 20:00

http://www.mozgasmindenkiert.hu/

Mozgás Mindenkiért Nonprofit Kft., Május 1 Utca 9, Szeged (2026)

29/09/2025

Mediterrán kertek hatásai Algyő térségére vonatkozó klimatikus tényezőket figyelembe véve

A mediterrán hangulatú kertek egyre népszerűbbek hazánkban: levendulás ágyások, díszfüvek, borókák és kavicsos felületek idézik a dél-európai tájakat. Algyő térségében, ahol a kontinentális éghajlat száraz, forró nyarakkal és hideg telekkel jellemezhető, érdemes megvizsgálni, hogy ezek a kertek milyen hatással vannak a talajra, a vízháztartásra és ezáltal a mikroklímára.
A növények vízfelhasználását a szakirodalomban az evapotranszspiráció (ET) mutatóval jellemzik. Ez a párolgás és a növényi párologtatás együttes mértéke. A viszonyítási alap a referencia evapotranszspiráció (ET₀), amely Magyarország dél-alföldi térségében – így Algyőn is – éves szinten kb. 800–900 mm/év.
A tényleges vízigény a növény típusától függ, amit az ún. kultúra-koefficiens (Kc) fejez ki. Például gyep esetében ez az érték: Kc ≈ 0,8 → ETc ≈ 680 mm/év, a mediterrán jellegű fajok (levendula, zsálya, kakukkfű, borókák, díszfüvek) esetében: Kc ≈ 0,3–0,6 → ETc ≈ 255–512 mm/év.
Ez azt jelenti, hogy egy mediterrán jellegű kert 25–50%-kal kevesebb vizet igényel, mint egy hagyományos pázsitos kert. Ez különösen fontos az Alföldön, ahol a nyári aszály gyakori.

Hatások a talajra
A mediterrán növények jellemzően mélyebb gyökérzetet fejlesztenek, ami:
• javítja a talaj szerkezetét,
• növeli a víz beszivárgását,
• csökkenti az eróziót.
A felszínt takaró mulcs, kavics vagy növénytakaró lassítja a párolgást, így a talaj több nedvességet őriz meg. Ugyanakkor, ha túl nagy a kavicsos burkolat aránya, a talaj felső rétege gyorsan kiszáradhat és felmelegedhet, ami hosszú távon rontja a talaj szerkezetét.

Mikroklimatikus hatások
• Pozitívumok: Az örökzöldek és díszcserjék szélfogóként működnek, mérséklik a hőmérséklet-ingadozásokat, és élőhelyet biztosítanak rovaroknak, madaraknak. Ez javítja a mikroklímát és a biodiverzitást.
• Hátrányok: A mediterrán növények kisebb levélfelületük miatt kevesebb párahűtést adnak, mint a gyep vagy a nagy lombú fák. A kavicsos burkolat pedig hőszigetként viselkedik: nappal felmelegszik, este pedig kisugározza a hőt.

Összeségében megállapítható, hogy a mediterrán jellegű kertek Algyő térségében
• víztakarékosabbak, mint a hagyományos gyepes kertek,
• talajbarátabbak, ha élő növénytakaróval és mulccsal kombináljuk őket, azonban
• mikroklimatikusan kevésbé hűtő hatásúak, ezért érdemes őket lombos fákkal kiegészíteni.

A legjobb megoldás tehát a kiegyensúlyozott kerttervezés: mediterrán jellegű, szárazságtűrő növények a napos részeken, lombos fák és árnyékot adó elemek a pihenőzónákban. Így a kert egyszerre lesz fenntartható, esztétikus és kellemes mikroklímájú. Ne feledkezzünk meg az élő növénytakarásról, a mulcsolás jelentőségéről és a köves felületek csökkentésének jelentéségéről sem az optimális mikroklimatikus hatás elérése érdekében.
Orsós-Berta Ildikó
Környezetvédelmi szakmérnök

25/09/2025

Milyen növényeket érdemes telepíteni a hagyományos kertekbe?

Algyő különleges helyzetben van: a Tisza egykori ártere alakította ki a település talajait. Ezek többsége kiválóan képes vizet tárolni, de előfordulnak olyan területek is, ahol szélsőséges a vízháztartás. Emiatt nem mindegy, hogy a lakosság a saját kertjében milyen növényeket választ. Ha a növényzet igazodik a talajhoz, akkor kevesebb gondot okoz az aszály, a belvíz és a gyenge terméshozam.
Algyő talajai kiváló lehetőséget adnak a változatos kertek kialakítására, de a növényválasztásnál mindig figyelembe kell venni a helyi talaj adottságait. Így a kertek nemcsak szépek és hasznosak lesznek, hanem segítik a víz megtartását is.

Tájékoztató jellegű útmutató a helyi talajokhoz igazodó kertek kialakításához (algyői talajféleségek és a hozzájuk illő növények):

1. Öntés réti talaj – a terület kb. fele
• Tulajdonság: jó vízgazdálkodású, közepesen érzékeny a szárazságra.
• Ajánlott növények: alma, körte, szilva, meggy, dió; paradicsom, paprika, burgonya, bab; rózsa, orgona, hortenziák.
• Kertfelosztás: itt a legváltozatosabb kert lehetséges – pázsit, konyhakert és gyümölcsös egyaránt jól érzi magát.

2. Réti talaj – kb. egyharmad rész
• Tulajdonság: gyakran vízállásos, majd gyorsan kiszárad.
• Ajánlott növények: szilva, meggy, kajszi; hagymafélék, cékla, tök, kukorica; nárcisz, írisz; vízállásos részeken fűz és nyár.
• Kertfelosztás: inkább gyümölcsfák és konyhakert, kisebb arányban gyep és dísznövények.

3. Szolonyeces (szikesedő) réti talaj – kb. egynegyed rész
• Tulajdonság: vízben gazdag, de a növények számára sokszor hasznosíthatatlan; nyáron repedezik.
• Ajánlott növények: birs, szilva, meggy (talajjavítás után); cékla, spenót, káposzta; varjúháj, levendula; fásításra akác, szil, nyár.
• Kertfelosztás: kevesebb konyhakert, inkább szárazság- és sótűrő növények, fásítás.

Ajánlott arány egy átlagos kertben

A talajféleségekhez igazodva érdemes a kertet így megosztani:
• 40–50% gyep és pihenőkert – hűsítő hatással bír, de nyáron öntözést igényel.
• 30–40% konyhakert és gyümölcsfák – a család ellátására és vízvisszatartásra is jó.
• 10–20% dísznövényzet és árnyékot adó fák – szépítik a környezetet, miközben hozzájárulnak a vízmegtartáshoz.

Miért fontos ez mindannyiunknak?

Ha a kertünkben a helyi adottságokhoz illő növényeket tartunk, akkor:
• kevesebb öntözés kell, mert a talaj természetes vízkészletét jobban hasznosítják,
• ellenállóbb a kert az aszállyal és a belvízzel szemben,
• hozzájárulunk a település vízvisszatartásához, ami közös érdek.

Orsós-Berta Ildikó
Környezetvédelmi szakmérnök

22/09/2025

Zöld oázis otthonunkban: hogyan javítják a lakóingatlanok növényei a mikroklímát és csökkentik az energiafelhasználást

A városi környezetben egyre gyakrabban tapasztaljuk a hőhullámok és a nyári hőségek kellemetlen hatásait. Sokan automatikusan a légkondicionáló berendezésekhez nyúlnak, ám kevesen gondolnak arra, hogy a lakóingatlanok növényei – legyen szó erkélyi cserepesekről, tetőkertől vagy kerti növényekről – jelentős mértékben javíthatják az otthonunk mikroklímáját, miközben az energiafogyasztást is csökkenthetik.
Az egyik legfontosabb mechanizmus az evapotranszspiráció, amely során a növények a talajból és saját szöveteikből vizet párologtatnak a levegőbe. Ez a folyamat természetes hűtőhatást eredményez: a párolgás során a levegő hőmérséklete csökken, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy nedves felület száradni kezd a napon. Kutatások kimutatták, hogy egy sűrűn beültetett erkély vagy kert akár 2–5 °C-kal is mérsékelheti a környező levegő hőmérsékletét, ami közvetlenül érzékelhető komfortnövekedést eredményez a lakásban.
A növények ezen túl javítják a mikroklímát, ami nemcsak a hőmérsékletre, hanem a levegő páratartalmára és a légszennyező anyagok koncentrációjára is hatással van. A levelek felületén lerakódó por és szennyező anyagok csökkentik a levegőben keringő káros részecskék mennyiségét, míg a párolgás által növelt páratartalom kényelmesebb, “frissebb” beltéri klímát biztosít.
Ennek egyik közvetlen következménye, hogy a lakás hűtésére szolgáló berendezések, például a légkondicionálók, kevésbé intenzíven és rövidebb ideig kell, hogy működjenek. Ez nemcsak a villanyszámlán érzékelhető, hanem hozzájárul a környezetvédelmi célokhoz is: a kisebb energiafelhasználás kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár. Számítások szerint egy jól tervezett, zölddel borított erkély vagy homlokzat akár 10–15%-kal is csökkentheti egy lakóépület nyári energiaigényét, ami jelentős megtakarítást jelenthet hosszú távon. (Ez egy becsült érték, amely ideális körülmények között érhető el: sűrű, jól elhelyezett növényzet közvetlenül a homlokzat előtt vagy erkélyen.)
Összességében a lakóingatlanokon elhelyezett növények nemcsak esztétikai értéket adnak, hanem tudományosan is igazolt előnyöket biztosítanak: hűtik a környezetet, javítják a mikroklímát és csökkentik az energiafogyasztást. Egy-egy erkélyen, tetőkerten vagy kertben gondosan elhelyezett növény nemcsak kellemesebbé teszi a mindennapokat, hanem hozzájárul az energiatudatos és fenntartható életmódhoz is.
Orsós-Berta Ildikó
Környezetvédelmi szakmérnök

17/09/2025

A növények okozta árnyékolás szerepe a talajnedvesség megtartásában háztáji környezetben

A vízkészletek megőrzése és a talajnedvesség fenntartása a fenntartható kertgazdálkodás alapvető eleme. A háztáji kertekben a felső talajréteg csapadékhiányos időszakban gyorsan kiszárad, ezért a növények árnyékoló hatása különösen fontos szerepet játszik a mikroklíma szabályozásában és a vízháztartás optimalizálásában.
A növények lombkoronája azonban közvetlenül csökkenti a talajfelszínre jutó sugárzás intenzitását. Kísérleti vizsgálatok kimutatták, hogy a sűrű lombú növények alatt a talaj felső 5 cm-es rétegének hőmérséklete akár 4–6 °C-kal alacsonyabb lehet a napos, árnyékmentes területekhez képest. A hőmérsékletkülönbség azonban függ a lomb sűrűségétől, a napsugárzás intenzitásától és a talaj típusától. A hőmérséklet-csökkenés 20–35%-kal mérsékli a párolgási veszteséget, ami különösen a nyári hónapokban jelentős vízmegtakarítást eredményezhet. Természetesen ez a %-os arány is nagyban változhat a talajnedvesség, a szél és a mikroklíma függvényében. (A számokirodalmi adatokon alapuló hozzávetőleges, tájékoztató jellegű értékek, melyeket a fentiek függvényében változhatnak.)
A növények árnyékolása a levegő páratartalmát is befolyásolja: a csökkentett napenergia-bevitel és a mérsékelt légáramlás miatt a talajfelszín közelében a relatív páratartalom akár 10–15%-kal magasabb lehet, mint nyílt területen. Ez a jelenség lassítja a talaj nedvességvesztését, és kedvezőbb környezetet biztosít az alacsonyabb növények számára is.
Az árnyék mellett a növények lombhullása és a gyökérzet is hozzájárul a talajnedvesség megőrzéséhez. A lehulló lomb természetes mulcsként viselkedik, csökkentve a párolgást, miközben a gyökerek stabilizálják a talajszerkezetet, növelve annak vízmegtartó képességét. Például egy 5 cm-es lombhullás-réteg 15–20%-kal csökkentheti a talaj felső rétegének párolgását a meleg nyári időszakban.
A háztáji kertekben az árnyékolás egyszerű, ám hatékony módszerekkel biztosítható:
• Vegyes ültetés: magasabb szárú növények ültetése alacsonyabb kultúrák mellé.
• Fák és cserjék árnyékának kihasználása: érzékeny zöldségek és gyümölcsfák védelme.
• Mulcsozás és természetes lombhullás: a talajfelszín fedése és a párolgás mérséklése.
• Sávos ültetés: a napsütéses és árnyékos zónák váltakozása lehetővé teszi a talajnedvesség egyenletesebb eloszlását.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a növényárnyékolás a háztáji kertekben kulcsfontosságú a talajnedvesség megőrzésében. A lombkorona hőmérséklet-csökkentő hatása, a mikroklíma stabilizálása és a talajvédelem kombinációja jelentős vízmegtakarítást eredményezhet, és elősegíti a fenntartható kertgazdálkodást. Az árnyékolás tudatos tervezése és alkalmazása különösen a meleg, száraz időszakokban növeli a növények túlélési esélyeit és a terméshozamot.

14/09/2025

Talajtani szempontból miért fontos a víz visszatartása Algyő térségében?

Algyő és környéke különleges földtani és talajtani adottságokkal rendelkezik. A Tisza egykori ártere alakította ki azt a változatos talajvilágot, amely ma is meghatározza a mezőgazdasági termelést, a növények vízellátását és végső soron a lakosság életminőségét.
A település talajai – öntéstalajok és réti talajok – nagy vízraktározó képességgel bírnak. Ez azt jelenti, hogy képesek sok vizet elraktározni, és azt a növények számára hasznosíthatóvá tenni. Ugyanakkor bizonyos részeken (főleg a szikesedő foltokon) szélsőséges vízgazdálkodás jellemző: ilyenkor a talaj vagy túl nedves, vagy éppen túl száraz, ami gondot okoz a termelésben.
A legjellemzőbb talajtípusok Algyőn:
• Öntés réti talaj – a terület közel felén megtalálható, kifejezetten kedvező vízgazdálkodású. Jól tárolja a vizet, szárazság esetén is viszonylag ellenálló.
• Réti talaj – a terület több mint egyharmadát borítja. Nagyon jó víztartó, de a talajvíz szintjétől függően vagy túl vizes, vagy gyorsan kiszárad. Megfelelő vízszintszabályozással rendkívül termékeny.
• Szolonyeces (szikesedő) réti talaj – a terület mintegy egynegyedét teszi ki. Bár sok vizet tartalmaz, ennek nagy része a növények számára nem hasznosítható. Javítás nélkül érzékeny az aszályra, de megfelelő talajjavítással sokat lehet rajta segíteni.
(A szikesedő foltok olyan területek, ahol a talajban túl sok a só. Ez leggyakrabban akkor történik, ha a talaj vizet veszít, például kiszárad, és a benne oldott sók a felszínre kerülnek. Ilyen foltokon a növények nehezen nőnek, és a talaj kevésbé termékeny.)
Mit jelent mindez a vízvisszatartás szempontjából?
A helyi talajok többsége kifejezetten alkalmas arra, hogy a lehulló csapadékot, illetve a bevezetett vizet hosszabb ideig megtartsa. Ez hatalmas előny, hiszen:
• Véd az aszály ellen – a talajban tárolt víz segíti a növényeket a száraz időszakok átvészelésében.
• Csökkenti az elöntések kárát – ha a talaj képes befogadni és tárolni a vizet, kisebb az esélye a belvíznek.
• Hozzájárul a termőképesség fenntartásához – kiegyensúlyozott vízgazdálkodás mellett a helyi talajok hosszú távon is termékenyek maradnak.

A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy Algyő térsége kiváló adottságokkal rendelkezik a vízvisszatartás szempontjából, de ezek megőrzése nem magától értetődő. A megfelelő vízgazdálkodás – a talajok javítása, a vízszintek szabályozása és a helyben lehulló csapadék visszatartása – elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben is biztosítani tudjuk a település mezőgazdasági és természeti értékeinek fennmaradását.

Orsós-Berta Ildikó
Környezetvédelmi szakmérnök

11/09/2025

A Tisza vízszint-ingadozásának hatása a talajra és a talajvízre Algyő környékén – és mit tehetünk mi magunk?

Az elmúlt 20 évben jelentős változások történtek a Tisza vízállásában Algyő térségében. Voltak kiemelkedő árhullámok, például a 2006-os és a 2010 körüli időszakban, amikor a vízszint meghaladta a védművek kritikus értékeit. Ugyanakkor az utóbbi években egyre gyakoribbak és mélyebbek a kisvizek: 2022 és 2025 tavaszán–nyarán országos aszály és rendkívül alacsony Tisza-vízállások voltak tapasztalhatók, több szelvényen történelmi mélypontokkal.
A helyi vízjárásban tartós változások figyelhetők meg, amelyeket részben az éghajlatváltozás okoz (például csapadékhiány és hosszabb aszályos időszakok), részben pedig a vízgazdálkodási beavatkozások és a duzzasztók, valamint a hordalékviszonyok befolyásolnak. Az árhullámok gyakorisága és intenzitása is változott: a 2006–2007-es években nőtt, majd a 2010-es évek közepén ismét magas vízállások alakultak ki, míg 2020-tól napjainkig az alacsony vízállás a jellemző.
Hatások a talajra
Az árhullámok idején a talaj telítődik vízzel. Rövid távon ez kedvező lehet, mert a tápanyagok felhalmozódnak a felső talajrétegben. Hosszabb ideig tartó vízborítás esetén azonban romolhat a talajszerkezet, oxigénhiány alakulhat ki, ami károsítja a mikrobiológiai életet.
Alacsony vízállás, kisvizek idején a talaj gyorsan kiszárad, különösen a felső réteg. Ez növeli a tömörödés kockázatát, csökkenti a víz- és tápanyag-megkötő képességet, és lassíthatja a szervesanyag-lebomlást, ami hosszú távon gyengíti a talaj termékenységét.
Hatások a talajvízre
Magas folyószint esetén a talajvíz szintje megemelkedik, különösen a parti sávban, ami kedvező a mezőgazdasági és öntözési szempontból. Ugyanakkor túl magas talajvíz hosszabb ideig gyökérkárosodást okozhat a nem víztűrő növényeknél.
Alacsony vízálláskor a talajvíz szintje csökken, ami vízhiányhoz vezet, csökkenti az öntözés lehetőségét, és növeli a szikesedés kockázatát. A klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg egyre gyakoribbá válik az alacsony folyóvízszint okozta talajvízhiány.
Mit tehetünk a talaj és talajvíz állapotának javításáért?
Bár a folyó vízszintjét nem tudjuk közvetlenül befolyásolni, a saját telkünkön vagy kertünkben számos lépéssel mérsékelhetjük az ingadozások kedvezőtlen hatásait:
• Talajtakarás és mulcsozás: Szalma, fahulladék vagy komposzt takarása segít megtartani a nedvességet, csökkenti a kiszáradást és a hőingadozás okozta káros hatásokat.
• Szerves anyag utánpótlás: Komposzt vagy zöldtrágya javítja a talajszerkezetet, növeli a víz- és tápanyag-megkötő képességet, és serkenti a talaj mikrobiológiai életét.
• Öntözési és vízmegtartó rendszerek: Esővízgyűjtés, csepegtető öntözés vagy vízmegtartó rétegek kialakítása segíthet a talaj nedvességének fenntartásában kisvíz idején.
• Gyep- és növényzetfenntartás: A talajt folyamatos növényborítás védi az eróziótól, javítja a víz beszivárgását, és csökkenti a kiszáradást.
• Mélyebb gyökérzetű növények telepítése: Olyan növények, amelyek mélyre hatoló gyökérzetükkel érik el a talaj mélyebb rétegeit, segítik a vízháztartás stabilizálását.
• Vízelvezetés és tározók kialakítása: Kis tározók vagy átereszek segíthetnek a víz visszatartásában árhullám idején, és biztosítják a nedvességet száraz időszakban.
Ezekkel az egyszerű, de hatékony módszerekkel mindenki hozzájárulhat a talaj és a talajvíz „egészségének” megőrzéséhez, így a helyi környezet ellenállóbbá válik a folyó vízszintjének ingadozásával szemben.
Orsós-Berta Ildikó
Környezetvédelmi szakmérnök

09/09/2025

🎉 Eredményhirdetés – „Tekerj, gurulj, légy része a változásnak Algyőn!” 🎉

A mai napon, az algyői Faluházban megrendezett Lakossági fórum Algyőn: fókuszban a csapadékvíz és a fenntarthatóság keretében lezajlott a szemléletformáló program ünnepélyes eredményhirdetése és sorsolása.

🏆 Nyeremények és nyertesek:

Szabolcs Zámbori – 40.000 Ft értékű ajándékutalvány az Algyői Halászcsárda

Pap Henrietta – gyermek roller

György Vidács – elektromos roller

👏 Gratulálunk minden nyertesnek és köszönjük minden résztvevőnek az aktív közreműködést!

📜 Minden résztvevő elismerő oklevelet kap.
Azok, akik nem tudtak jelen lenni a fórumon, 2025. szeptember 30-ig átvehetik oklevelüket és – amennyiben nyertesek – a nyereményüket is a Faluházban.

Köszönjük, hogy részesei voltatok ennek a közös, fenntarthatóbb jövőt támogató kezdeményezésnek! 🚴‍♀️🌍

08/09/2025

Talajvíz és rétegvíz – mi a különbség, és miért tilos rétegvízzel öntözni?

A vízgazdálkodás és a mezőgazdasági öntözés egyik alapvető kérdése, hogy milyen vízfajtát használhatunk fenntartható módon. Gyakran hallani a „talajvíz” és a „rétegvíz” kifejezéseket, de kevesen tudják pontosan, mit jelentenek, és miért fontos a közöttük lévő különbségtétel. Különösen aktuális a kérdés, mert Magyarországon a jogszabályok kifejezetten tiltják a rétegvíz öntözési célú használatát.
Egy korábbi cikkünkben már felvázoltuk a két felszín alatti víz közötti különbséget, azonban most egy kicsit jobban kirészletezzük azt:

A talajvíz a földfelszínhez legközelebbi vízadó rétegben található, általában 2–10 méter mélyen. Ez az a vízkészlet, amely közvetlen kapcsolatban áll a csapadékkal, a folyókkal és a tavakkal. A talajvíz szintje viszonylag gyorsan reagál az időjárásra: aszály idején csökken, csapadékos időszakban emelkedik.
Jellemzői:
• könnyen hozzáférhető, sekély kutakkal kitermelhető,
• minősége változó, gyakran szennyeződhet mezőgazdasági vegyszerektől, szennyvizektől,
• nagy terhelhetőséggel rendelkezik, hiszen folyamatosan utánpótlódik.

A rétegvíz (más néven zártabb vízadók vize) mélyebben, többnyire vízzáró rétegek (agyag, agyagmárga) közé zárva helyezkedik el. Ezek a készletek 50–200 méteres mélységben, vagy akár ennél mélyebben találhatók. A rétegvíz utánpótlódása sokkal lassabb, akár évszázadokba, évezredekbe telhet.
Jellemzői:
• jó minőségű, általában ivóvíz biztosítására alkalmas,
• kitermelése költségesebb (mélyfúrású kutak),
• készletei korlátozottak és lassan pótlódnak.

Miért nem lehet rétegvízzel öntözni?

Magyarországon a 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény, valamint az azt kiegészítő végrehajtási rendeletek egyértelműen tiltják a rétegvíz mezőgazdasági öntözési célú használatát.

A tiltás okai:
1. Ivóvízbázis-védelem
A mélyebb rétegvizek adják Magyarország ivóvízkészletének döntő részét. Ha ezekből nagy mennyiséget használnánk öntözésre, veszélyeztetnénk a lakosság hosszú távú ivóvízellátását.
2. Fenntarthatóság
A rétegvizek utánpótlódása rendkívül lassú. Ha kitermeljük, akár évszázadokba telhet, mire visszatöltődik – vagy soha nem tér vissza a kitermelt mennyiség. Ez gyakorlatilag a vízkészlet kimerüléséhez vezethet.
3. Süllyedés és környezeti kockázatok
A túlzott rétegvíz-kitermelés talajsüllyedést, talajvízszint-csökkenést okozhat, ami veszélyezteti az épített környezetet és a természetes élőhelyeket.

A tiltás célja, hogy:
• hosszú távon biztosítsa a biztonságos ivóvízellátást,
• megakadályozza a vízkészletek túlhasználatát,
• ösztönözze a mezőgazdaságot a felszíni vizek (folyók, tavak, tározók) és a talajvíz fenntarthatóbb használatára, illetve a korszerű öntözési technológiák bevezetésére.

Tippek a háztartásoknak:
• Lehetőség szerint használjunk esővizet a kert locsolására!
• Ne pazaroljuk az ivóvizet – hiszen minden csepp számít.
• Ha kút létesítésén gondolkodunk, mindig tartsuk be a bejelentési szabályokat.

Így mindenki hozzájárulhat a vízbázisok védelméhez, és biztosíthatja, hogy a jövő generációi is tiszta vizet ihassanak a csapból.

A fentieket összefoglalva: a talajvíz és a rétegvíz közötti alapvető különbség a mélységben, a vízminőségben és az utánpótlódás sebességében rejlik. A rétegvizek Magyarország legfontosabb ivóvízbázisát adják, ezért jogszabály védi őket, és tilos mezőgazdasági célra, például öntözésre használni. Ez a korlátozás nem a gazdálkodók ellen, hanem a jövő generációk biztonságos vízellátásának érdekében született.
Orsós-Berta Ildikó
Környezetvédelmi szakmérnök

06/09/2025

A víz természetes körforgása és a klímaváltozás hatásai

A víz körforgása (hidrológiai ciklus) a Föld legfontosabb természeti folyamata, amely biztosítja az élő rendszerek, az emberi társadalom és a gazdasági tevékenységek számára nélkülözhetetlen vízkészleteket. A ciklus alapvető folyamatai közé tartozik a párolgás, a kondenzáció, a csapadékképződés, a felszíni és felszín alatti vízáramlás, valamint a visszatérés a tengerekbe és óceánokba.

A felszín alatti vizek jelentős szerepet játszanak a vízkészletek fenntarthatóságában. A hidrogeológia és a klímaváltozás összefüggése szempontjából három főbb felszín alatti víztest típust különböztetünk meg:
1. Talajvíz: A felső talajrétegben található, viszonylag gyorsan „újratöltődő” víz, amely alapvetően a növények számára elérhető.
2. Rétegvizek: A vízzáró rétegek között tárolódó vizek, amelyek lassabban töltődnek újra, de jelentős mennyiségű ivóvíz-forrást biztosítanak.
3. Artézi vizek: Nyomás alatt álló rétegvizek, amelyek természetes úton vagy fúrással nyerhetők, és gyakran nagy tisztaságú ivóvízforrásként szolgálnak.

A vízkörforgás egyik legfontosabb eleme a víz légkörbe jutása (párolgás), amely többféle mechanizmus révén történhet:
• Evaporáció: A nyílt vízfelületekről (tavak, folyók, óceánok) történő közvetlen párolgás, amely főként a hőmérséklet és a relatív páratartalom függvénye.
• Transzspiráció: A növények „légzőszervein” keresztül történő vízvesztés, amely a növények fotoszintéziséhez és metabolizmusához kapcsolódik.
• Evapotranszspiráció: Az evaporáció és transzspiráció kombinációja, amely a felszíni és növényi párolgás együttes hatását jelenti, és fontos szerepet játszik a talajvíz utánpótlódása és a mezőgazdasági vízgazdálkodás szempontjából.

A klímaváltozás hatása a vízkörforgásra

A globális felmelegedés és az éghajlati rendszerek átalakulása jelentős módosító hatással van a víz körforgására. A főbb tendenciák a következők:
1. Csapadékmintázatok megváltozása: Gyakrabban fordulnak elő szélsőséges esőzések, ugyanakkor a száraz időszakok hosszabbodnak, ami a felszíni és felszín alatti vizek utánpótlódását befolyásolja.
2. Párolgás növekedése: A hőmérsékletemelkedés fokozza az evaporációt és az evapotranszspirációt, ami különösen a talajvízkészletekre gyakorol nyomást.
3. Felszín alatti vízkészletek kimerülése: A fokozott vízhasználat és a lassabban újratöltődő rétegvizek kimerülése ökológiai és gazdasági problémákat okozhat (például vízhiányt a lakossági ellátásban).
4. Összetett visszacsatolások: A csapadékintenzitás, a hőmérséklet-emelkedés és a talajnedvesség változása kölcsönhatásban áll, ami bizonytalanságot eredményez a vízkészletek jövőbeli rendelkezésre állásában.

Összességében a vízkörforgás dinamikus rendszer, amely érzékenyen reagál a klímaváltozásra. A felszín alatti vizek fenntartható használata és a párolgási folyamatok megértése kulcsfontosságú a vízgazdálkodás, az ökológiai egyensúly és az emberi tevékenységek hosszú távú biztonsága szempontjából.
Orsós-Berta Ildikó
Környezetvédelmi szakmérnök

Mozgás Mindenkiért Nonprofit Kft.

29/09/2025

25/09/2025

22/09/2025

17/09/2025

14/09/2025

11/09/2025

09/09/2025

08/09/2025

06/09/2025

Cím

Nyitvatartási idő

Weboldal

Értesítések

Parancsikonok

Megosztás

Hétfő	09:00 - 20:00
Kedd	09:00 - 20:00
Szerda	09:00 - 20:00
Csütörtök	09:00 - 20:00
Péntek	09:00 - 20:00