11/05/2026
Mindenki ír az aszályról és a tavaszi fagyokról, de most nézzük azt, hogy MIÉRT történik mindez.
Az utóbbi évek tavaszai Magyarországon furcsa kettősséget mutatnak: rekordközeli szárazságokkal indulnak, miközben április végén–május elején is súlyos fagyok érkeznek. „Szeszélyes időjárás”? Valójában a száraz tavaszok és a késő tavaszi fagyok ugyanannak a folyamatnak a következményei, és mindkettő mögött jól leírt légköri változások állnak.
A globális felmelegedés nem egyenletes. A Föld különböző térségeiben nem azonos mértékben nő a hőmérséklet, miközben a légkör egyre több energiát tárol. Ez az energiatöbblet nem „szép egyenletes meleget” jelent, hanem erősebb és változékonyabb légköri áramlásokat, szeleket és eltérő ciklonpályákat eredményez. Erről nézzünk egy erősen leegyszerűsített ismertetést néhány kulcsfontosságú jelenségről.
FAGYOK:
Az eddig tárgyaltak különösen erősen hatnak az észak-atlanti áramlási rendszerre és a sarki nyugati szelekre is. Az Északi-sark sokkal gyorsabban melegszik, mint a mérsékelt övezet, emiatt csökken a hőmérsékleti különbség az északi és a délebbi térségek között. Ez gyengíti és hullámzóbbá teszi a sarkvidék körüli áramlásokat, amik így kanyarogni, „meanderezni” kezdenek.
Ezt jelöli az „A” a térképen. A szaggatott vonal a módosult helyzet.
Ennek következménye, hogy a sarki eredetű hideg légtömegek időnként egészen Közép-Európáig, így Magyarországig is le tudnak jutni, akár akkor is, amikor egyébként száraz, meleg időjárás uralkodik. De a folyamat a másik irányba is működik.
TÉLI-TAVASZI ASZÁLY
Európa időjárását döntően az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok alakítják. Amikor az észak-atlanti térségben a légköri nyomásviszonyok úgy alakulnak, hogy az úgynevezett észak-atlanti oszcilláció pozitív fázisba kerül, a nyugati szelek megerősödnek, és a ciklonpályák északabbra tolódnak. Ennek következménye, hogy Észak-Európában több csapadék hullik, míg Közép- és Délkelet-Európa – köztük a Kárpát-medence – szárazabb körülmények közé kerül.
Ezt jelöli a „B” a térképen. A szaggatott vonal a módosult helyzet.
Ilyenkor nemcsak egy-egy hét, hanem akár az egész tél és tavasz is csapadékszegény lehet. A rendszer működik tovább, csak éppen máshová szállítja a nedvességet. A mi térségünk így egyfajta peremzónába kerül, kívül esve a ciklonok fő útvonalán. Ennek eredményeként Lengyelországtól Bulgáriáig összefüggő aszályos helyzet alakulhat ki. Ugyanez a derült, száraz, anticiklonális időjárás teremti meg a feltételeket az erős éjszakai lehűléshez is.
Felhők nélkül a felszín akadálytalanul sugározza ki a nappal felhalmozott hőt, így a hőmérséklet gyorsan csökken. Ilyen körülmények között a kisugárzásos fagy kockázata is jelentősen megnő. Ahogy közeledik a nyár, a folyamat átfordul.
NYÁRI HŐHULLÁMOS ASZÁLY
A mediterrán térség és Észak-Afrika felmelegedésével egyre gyakrabban jutnak el Európába – így hazánkba is – forró, száraz légtömegek. A Kárpát-medence földrajzi adottságai és a környező térségek áramlási viszonyai miatt ilyenkor kialakulhat az úgynevezett omega-blokkolás, egy nagykiterjedésű, kupolaszerű magasnyomású rendszer, amely alatt a forró, poros levegő hosszú időre megreked.
Ezt jelöli a „C” a térképen.
Ez a helyzet akár heteken vagy hónapokon át tartó, extrém kánikulát és súlyos aszályt is okozhat.
Ezen a globális áramlási rendszer további változásai is ronthatnak. Az El Niño egy olyan óceán–légköri jelenség, amikor a Csendes-óceán egyenlítői térségében a felszíni víz az átlagosnál melegebbé válik, és ez az egész Föld légköri áramlásait áthangolja. Ennek hatására megváltoznak a trópusi és mérsékelt övi kapcsolatok is, ami az atlanti áramlásokon keresztül Európában gyakran erősíti a nyári hőhullámokat. Márpedig az idei évben a hűvösebb hatású La Niñát El Niño váltja fel, ami tovább növelheti a nyári kánikula és az aszály súlyosságát.
Természetesen mindez egy igen leegyszerűsített - így nem is tudományosan pontos - szemléltető kép a rendkívül bonyolult időjárási rendszerekről. Ajánlott olvasnivalók az első kommentben:
