11/03/2025
Túl sokat költenénk kultúrára? Azt hittem, egy csónakban evezünk!
A város honlapján a 2025. évi költségvetés elfogadásáról szóló tájékoztató anyag a fenti két címmel indított fejezetei számos ferdítést, rosszhiszemű belemagyarázást is tartalmaznak. Eddig a városi honlap hírei közt ilyen stílusú kirohanást nem tapasztaltam, de ezt is megéltük. Lássuk a tényeket! Az egészségügyi intézményünk támogatásával kapcsolatban nem azt mondtam, hogy „az említett egészségügyi pályázaton keresztül az elvonások egy része visszakerül Szentendrére”, hanem azt, hogy bár a város nem támogatja a SZEI-t, a Versenyképes Járások Program keretében elvont összeg a járás polgármestereinek döntése értelmében visszakerül a SZEI-hez, és az intézmény fejlesztési lehetőségeit fogja szolgálni. A következő mondatrész pedig több mint csúsztatás, „véleménye szerint be kell zárni azokat a kulturális intézményeket, melyeket nem tudunk fenntartani.” Valójában ilyet nem mondtam, egyetlen kulturális intézmény bezárását sem javasoltam, ellenben a Ferenczy Múzeum, mint megyei intézmény fenntartása, olyan terhet jelent a város költségvetésére nézve, melyet csak egyéb kötelező feladatai ellátásának rovására tud teljesíteni, az elmúlt évek számai is ezt bizonyítják. A múzeum önkormányzati támogatására tavaly 239 094 EFt-ot terveztek, azonos mértékben az állami támogatás összegével, helyette végül évközi költségvetés módosítással 332 761 EFt-ot kellett biztosítani, mert a saját bevételeit nem tudta teljesíteni az intézmény, így az elmúlt 9 év legmagasabb összegű önkormányzati támogatása lett a tavalyi. Az idei évre már 437 800 EFt önkormányzati támogatást terveztek, mely összesen 83 %-os növekedés az előző évi tervhez képest. Az önkormányzat egyetlen intézménye, egyetlen feladatköre sem bővült ily mértékű önkormányzati támogatással, pl. az óvodáké 3%-kal nőtt, a bölcsödéé 15%-kal, de az Aquapalace Kft. (V8) támogatása 14%-kal csökkent. A város legtöbb közfeladatát ellátó VSZ NZrt. pedig csak 17%-kal kap több forrást, ami azt jelenti az üzleti terv szerint, hogy 179 MFt jut kátyúzásra, kockaköves utak javítására 9 MFt, a földes utak karbantartására pedig 60 MFt. A város költségvetésében szerepel egy út, járda építési, felújítási program 120 MFt összegben. Ha ezt mind összeadjuk, akkor kiderül, hogy összesen 368 MFt-ot kíván erre a célra fordítani a városvezetés.
A fentiekből látszik, hogy egy megyei intézmény önkormányzati támogatása magasabb, mint a város összes közútja és járdája karbantartására és felújítására szánt összeg.
A költségvetés módosító javaslatom azonos volt a városvezetés tavalyi tervszámával, vagyis annyi támogatást adjunk az intézménynek, amennyit az állam, 239 MFt-ot. A különbözetet, 198 MFt-ot pedig fordítsuk közútjaink állapotának javítására. A javaslatom nem támogatta a képviselő-testület TESZ-es többsége, ellenben össztüzet zúdítottak rám, mondván mennyire nem értem javaslatom káros voltát.
A 2025. évi költségvetési előterjesztés egyébként rávilágít az eredeti szándékra a novemberi, országosan is kiugróan magas adóemeléssel kapcsolatban: „A kulturális feladatok állami támogatása a Múzeum és Könyvtár esetében a korábbi évekhez képest nem változott. Az önkormányzatnak évről-évre több támogatási összeget kell biztosítani a feladatellátáshoz. A forrás megteremtéséhez a saját bevételek növelésére van szükség, ezért is volt elengedhetetlen a novemberben elfogadott adórendelet módosítás.”
A város történetének legnagyobb adóemelését fogadta el a várost vezető TESZ-es többség tavaly novemberben. Januárban a Szentendre Összeköt képviselőcsoport az adó csökkentésére, ésszerűsítésére tett javaslatot, de elutasították. Idén 1.3 milliárd forinttal magasabb a tervezett adóbevétel mint tavaly. Azt gondolom, hogy a lakosság jogosan várja el, hogy ekkora adóteher növekedés esetén érezhető változás legyen a közszolgáltatások terén, különösen a közútjaink állapotán. Az aránytalanság szembetűnő: kevesebb összeg jut közútjainkra, mint a megyei múzeumra, mindkettő kötelező feladata az önkormányzatnak, mindezen túl az összes kulturális célú önkormányzati támogatások összege közel 1 milliárd forint. Kérdés, hogy az egyes közfeladatokat milyen színvonalon látják el, a kultúrára szánt összeg magas, mégis sok esetben indokolt, például a Szentendrei Kulturális Központ támogatása is nő, 12%-kal, 318 MFt-ra, de ez az intézmény látja el az önkormányzat közművelődési feladatait, szervezi a városi programokat, a Teátrumot, stb., üzleti tervét a Szentendre Összeköt képviselőcsoport is támogatta. A Ferenczy Múzeum túlnyomó részt megyei feladatot lát el, jelentős, egyre növekvő költségigénnyel, kiterjedt épületállománnyal, melyet képtelen volt megújítani és növekvő létszám igénnyel. Tavaly 138 MFt volt csak a kiállításokra fordított összeg, sajnos az önkormányzat ezt a terhet nem tudja magára vállalni, csak más kötelező feladatai rovására.
Gulyás József alpolgármester „Azt hittem, egy csónakban evezünk!” felvetésére, lakonikusan válaszolhatnám, hogy soha nem eveztünk egy csónakban, de ha Szentendre érdekét nézzük, akkor pedig kérdem én milyen alapon vonja kétségbe, hogy 4 évtizedes közéleti tevékenységemmel, 5. ciklusát töltő képviselőként nem Szentendre javát, nem a szentendreiek érdekét szolgálom. A Városrészi Költségvetés keretében a legtöbb javaslat az utakkal, járdákkal, csapadékvízelvezetéssel kapcsolatos és nem a kismúzeumok újra nyitásával vagy több kiállítás szervezésével kapcsolatban érkezett. Köztudott tény a város útjainak leromlott állapota, a Városi Szolgáltató rendszeresen beszámol arról, hogy a fenntartásra is korlátozottan nyújt fedezetet az önkormányzati forrás, még sem készült olyan terv az elmúlt öt évben, mely ezt megpróbálná kezelni. Amúgy a testületi ülésen nem volt alkalmam válaszolni a hosszas szidalmakra és vádakra, mert erre már nem adott megszólalási lehetőséget a TESZ-es többség. Mivel azonos a tavaly elfogadott, és általam erre az évre javasolt önkormányzati támogatás mértéke a megyei múzeumnak, akkor Gulyás József szavaival visszakérdezhetnék: Fülöp Zsolt és az őt támogató többség netán tavaly ki akarta dobni a szentendrei múzeumok, és ezzel együtt a szentendrei képzőművészet, iparművészet és a régészet ügyét? Esetleg nem ismerték a múzeumügy finanszírozását, vagy nem is érdekelte őket a művészetek és a múzeumi kiállító helyeink Szentendrére, a szentendrei imázsra, és ezzel együtt város vonzerejére, vendégforgalmára gyakorolt hatása? Nyilván nem erről van szó, csak Gulyás József úgy akart védeni valamit, hogy közben a másik álláspontot képviselővel szemben mindent megenged magának, vélelmez, vádol, leminősít, mindez méltatlan egy kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős alpolgármesterhez.
Kun Csaba
képviselő
