Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltára

07/09/2026

Az MNL Vas Vármegyei Levéltára és a Vasi Múzeumbarát Egylet tisztelettel hívja és várja Önt az Emlékek a Savaria Karnevál történetéből (1961-2026) c. kiállításhoz kapcsolódó beszélgetésre és filmvetítésre.


Időpont: 2026. szeptember 15. (kedd), 17:00 óra.

Helyszín: MNL Vas Vármegyei Levéltára, Szombathely, Hefele Menyhért u. 1.

27/08/2026

LEVELEK A MÚLTBÓL │ 2026. augusztus

Az 500 éve megvívott mohácsi csata Vas vármegyei hősei: a meszleni prédialisták
A mohácsi csata vasi résztvevőiről néhány főúr nevén kívül szinte semmit nem tudunk. Kivételként említhetjük a Vas Vármegyei Levéltár egy különösen értékes dokumentumát, a meszleniek nemességét megerősítő 1550-as kiváltságlevelet.

A győri püspökség Vas vármegyei falujának harcoló nemesei, a meszleni prédialisták V. István (1239–1272) magyar királytól 1270-ben nyertek először privilégiumot.[1] A középkorban végig megőrizték szabadságaikat. A mohácsi csata idején Paksy Balázs ( ? –1526) győri püspök seregében harcoltak.[2] A püspök, aki egyben Szombathely városának földesura is volt, elesett a csatában. Az itt bemutatott dokumentum szerint a zászlaja alatt harcoló 15 meszleni nemes is hősi halált halt.[3]

A meszleniek nevét nem sorolta fel az 1550-es privilégium. Mégis kötelességünk, hogy a feledés homályából valamelyest visszahozzuk a török hódítók ellen harcoló hős meszleniek emlékét, legalább a csaták után a szülőföldjükre szerencsésen visszatérők nevét. Az egytelkes nemesek 1554. évi összeírásában 46 meszleni szerepel név szerint. A névsorban biztosan találhatók olyan személyek, akik 28 évvel azelőtt részt vettek a mohácsi csatában és hazatértek. Sőt, talán azon 32 meszleni katona közül is néhányan, akik a törökök által ostromolt Nándorfehérvár sikertelen felmentési kísérletében vettek részt 1521-ben, vagy akik tízen 1542-ben a Pest visszafoglalására indított hadjáratban könnyűlovasként küzdöttek.[4]

Meszlen lakói 1554-ben az alábbiak voltak:

Antal Benedek, Bencsik Péter, Bencsik Tamás, Borza Albert, Borza Antal, Borza Jakab, Bwthy Péter, Cseberjén Benedek, Dienes László, Eszes Máté, Farkas István, Fejér Gergely, Fejér György, Finta Benedek, Gálfi Benedek, Gálfi Gergely, Gálfi Imre, Gáspár Miklós, Gazsó Orbán, Györe Gergely, Hedel Gergely, Huszár Benedek, Kálmán deák, Kasza András, Kázmér Bálint, Kázmér Bálint másik, Körcse Kelemen, Kovács János, Marton Balázs, Marton Pál, Máté varga, Miklós deák, Miklós Gergely, Nagy Ferenc, Nagy György, Nagy Kálmán, Nagy Miklós, Nagy Simon, Őri János, Pintér István, Pintér Mihály, Pogány Gergely, Simon István, Szeleste Mátyás, Veres János, Veres János.[5]


[1] HU-MNL-OL-U-766. DF 272952

[2] Sill Ferenc: A meszleni nemesek jogállása. Vasi Szemle, 1969. 1. sz. 149. p.

[3] HU-MNL-VaML-V.200. Községbírói iratok. 20. doboz. Meszlen. A privilégium ugyan nem említi a győri püspököt, de amikor a mohácsi csata után tíz évvel, 1536-ban először próbálkoztak nemesi jogaik megerősítésével, V. Istvántól a győri püspök prédiálistáiként elnyert privilégiumukat írtták át I. Ferdinánddal (l*d.: DF 272952). Sill Ferenc fenti tanulmánya e probléma jogtörténeti hátterét kitűnően megvilágítja.

[4] HU-MNL-OL-A-57. Királyi Könyvek. 2.483.; Sill Ferenc: A meszleni nemesek jogállása. Vasi Szemle, 1969. 1. sz. 142-150. p.

[5] Hu-MNL-OL-E-158. Vas megye. 1554: 446-449. p. A családnevek feloldásához, mai helyesírás szerint közléséhez felhasználtuk a meszleniek 1599. és 1601. évi nemesi összeírását is. Uo. 90., 141., 163., 200. p.

Benczik Gyula

Az 1550. évi kiváltságlevél, benne a mohácsi csatában elesett meszleniek említésével.

15/08/2026

Illusztris vendégeket köszönthettünk a levéltárban

Nagy örömünkre szolgált, hogy ma délután Sári Zsolt minisztériumi államtitkár tisztelte meg látogatásával levéltárunkat, és Rápli Róbert országgyűlési képviselő is megtekintette karneváltörténeti kiállításunkat.
Nagy az érdeklődés a tárlat és a filmvetítések iránt; légkondicionált kiállítótermünkben vasárnap is nagy szeretettel várjuk a látogatókat!

14/08/2026

LEVÉLTÁRI MOZI

A Savaria Történelmi Karnevál programjához kapcsolódóan a levéltár kiállítótermében nem csak a karneváltörténeti tárlat tekinthető meg, hanem mozgóképes időutazásra is hívjuk az érdeklődőket, az 50 évvel ezelőtti Vas megyébe.
A naponta 11.00, 14.00 és 16.00 órakor kezdődő vetítések alkalmával az 1976. évben készült helyi filmhíradók digitalizált képkockái peregnek.
(Igény esetén soron kívüli vetítésekre is sor kerülhet.)
A kiállítás részeként az 1960-as évek karneváljairól készül archív filmfelvételek digitalizált kópiái is megtekinthetők.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A belépés díjtalan

12/08/2026

Karneváltörténeti kiállítás

Az MNL Vas Vármegyei Levéltárában 2026. augusztus 10-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyílt meg az 1961–1969 és a 2000–2025 között megrendezett Savaria Karneválok történetét bemutató színes tárlat. A kiállítótérben a karneválokhoz kapcsolódó nyomtatványok, plakátok, emléktárgyak mellett archív fotók és filmfelvételek is megtekinthetők digitális érintőképernyős felületeken.

A karnevál ideje alatt a levéltár meghosszabbított nyitvatartással várja a látogatókat.
A tárlat megtekintésére augusztus 14. és 15-én 10.00-18.00, augusztus 16-án 10.00-17.00 óra között van lehetőség.

A belépés díjtalan.

Fotó: Büki László

01/08/2026

LEVELEK A MÚLTBÓL | 2026. július

A nemesbődi templom bővítése
A nemesbődi plébánia 1938-ban ünnepelte 150 éves fennállását.[1] Feltehetően ennek a jeles alkalomnak is szerepe volt abban, hogy a római katolikus hitközség 1938. április 2-án építési engedély kérelemmel fordult a Szombathelyi járás főszolgabírájához. A tervek szerint a már meglévő templomukat szerették volna két kereszthajóval és egy sekrestyével bővíteni. A folyamat gyors lendületet vett, április 8-án már helyszínelést tartottak, amelyen azonban tűzrendészeti szempontból akadályok merültek fel. A templom jobb oldali hajójára ugyanis nem terveztek ajtót, a másik két ajtó pedig messze volt innen. Így tűzveszély esetén a távolság megnehezítette volna a templom elhagyását. A probléma megoldása érdekében az építész, Heckenast József, kijelentette, hogy a vázrajztól eltérően egy megfelelő nagyságú – azaz 1 méter széles – ajtót építenek be a jobb oldalon is. Freufeld Ferenc, az Államépítészeti Hivatal műszaki tanácsosa, május 14-én adta ki az átépítési terv bírálatát. Ebben egyetértett a jobb oldali hajóban az ajtó elhelyezésével, valamint javasolta, hogy a boltíveket támasszák alá.[2]

1938. június 13-ra a főszolgabíró az építési engedély megadása céljából összehívta az érdekelt feleket, amikor kiderült, hogy addigra már az egyházközség az engedély nélkül hozzá is kezdett a templom bővítéséhez. A falakat a vállalkozó felhúzta, és már csak a tetőszerkezet elkészítése volt szükséges. Az ülés jegyzőkönyvében Németh Károly körjegyző az építkezés előrehaladott állapotára magyarázatot adva azt az érvet hozta fel mentségül, hogy Czigány Béla (1900–1984) plébános szóbeli kérésére ő az engedélykérelmet az építési vállalkozónak adta át, aki garantálta, hogy azt személyesen viszi a szolgabírói hivatalba a soron kívüli engedély megadása miatt. Arról, hogy ez nem történt meg, csak a helyszíni eljáráskor értesült, hiszen „az építési engedély megadásáról az értesítést nem a körjegyző, hanem az előljáróság kap” – írta. Nagy János főszolgabíró erre a magyarázatra másnap röviden csak annyit reagált, ez „el nem fogadható és komolytalan.”[3]

Az építkezéshez szükséges engedélyt végül a szolgabíró 1938. június 13-án megadta, azzal a kikötéssel, hogy a jobb oldalon is szükséges egy ajtót nyitni, valamint a régi és új épület találkozásánál meg kell erősíteni a falakat.[4] A kétszeresére nagyobbított templomot Grősz József (1887–1961) megyéspüspök augusztus 15-én szentelte fel.[5]




[1] Százötvenéves plébániatemplom. = Nemzeti Újság, 1938. július 31. 18. p.

[2] HU-MNL-VaML IV. 430. b. 1691/1938.

[3] HU-MNL-VaML IV. 430. b. 1691/1938.

[4] HU-MNL-VaML IV. 430. b. 1691/1938.

[5] Templomszentelés. = Zalamegyei Újság, 1938. augusztus 9. 3. p.

Kovács Eszter Katalin

31/07/2026

06/07/2026

LEVELEK A MÚLTBÓL | 2026. június

A katolikus reneszánsz épített öröksége Jánosházán
Részben XIII. Leó pápa (1810-1903) Rerum novarum kezdetű szociális enciklikája (1891), részben az 1890-es évek úgynevezett egyházpolitikai törvényeinek hatására a századforduló környékén a katolikus hitélet új lendületet vett: vallásos egyesületek, hitbuzgalmi társulatok, sőt keresztény alapokon működő gazdasági táraságok (keresztény fogyasztási szövetkezetek) egész sora alakult.[1] Ezek amellett, hogy keretet nyújtottak a szabadidő hasznos eltöltéséhez, tovább erősítették a hívek hitéleti elköteleződését, és adott esetben segítették az egyház társadalmi szerepvállalását is.[2]

A folyamatot nagyban erősítette a trianoni tragédia, amelynek bekövetkezte után sokan a hitből merítettek reményt, és így a Horthy-korszak hatalmi elitje is az egyházakban látta saját támaszát. Mindezek következtében a két világháború közöti időszakban sokan választották maguknak a papi és szerzetesi hivatást. Megemelkedett a templomba járók száma, aminek hatására számos új templom épült, ahová aztán jutott mind pap, mind pedig hívő.[3]

Sok klerikus tanult külföldön, ahol elsajátították a legmodernebb pasztorációs módszereket, amelyeket idehaza igyekeztek is meghonosítani. Egy ilyen modern gyakorlatnak számított a katolikus kultúrházak létesítése és működtetése.

Szombathelyen már 1930-ban a domonkos szerzetesek, majd velük szinte egyidőben a ferencesek is felépítették saját kultúrházukat,[4] abból a megfontolásból, hogy el tudják érni azokat, akik templomba ugyan nem mennek el, de a kultúrházba talán betérnek, s így megmarad kapcsolatuk az egyházzal.

Jánosházán szinte teljesen a fent vázolt folyamatok mentén alakult az egyház társadalmi élete. A településen a századforduló táján alakult keresztény fogyasztási szövetkezet, népszövetség, legényegylet, katolikus kör, a világháborút követően pedig a fiataloknak Mária kongregáció, 1930 körül pedig létrejött az egyházközség is. Az események az 1930-as évekre jutottak el oda, hogy ezen egyesületek számára szükségessé vált egy katolikus kultúrház létesítése.

Az egyházközség először 1937-ben tárgyalta az építendő katolikus ház ügyét. A plébános azzal a szándékkal kérte ezt a testülettől, hogy itt tarthassák majdan az egyházközségi üléseket, ünnepségeket, kultúresteket. Ezeknek addig ugyanis a kocsma adott otthont, amely megoldás nem bizonyult ideálisnak.

1937 végére eladóvá vált egy megfelelő helyen fekvő épület, és a plébánosnak sikerült az anyagi feltételek jó részét is biztosítania. Az egyházközség rendelkezett 1000 pengő tőkével, mindemellett a Jánosházi Hitelszövetkezet erre a célra megszavazott számukra 2500 pengő segélyt, továbbá a temetőalapban kezelt 1621 pengőt is erre a célra kívánták fordítani. A hiányzó mintegy 1200 pengőt feltehetően gyűjtés útján kívánták előteremteni.

1938 januárjára az egyházközség megvásárolta az épületet, Gruber Imre (1898–1974) építész pedig elkészítette a katolikus ház terveit. Az építkezés meghaladta a plébánia anyagi erejét. Ahhoz, hogy a vállalkozás sikerre jusson, elengedhetetlen volt a hívek társadalmi munkája, sőt anyagi támogatása is. Az összefogás erejének köszönhetően a katolikus kultúrház felépült, és 1938 októberére megkapta a használatbavételi engedélyét.[5]

Az épület azonban csak fájdalmasan rövid ideig tudta szolgálni a katolikus egyház küldetését. A második világháború alatt teljesen elpusztult a benne lévő kuglizó; a gondnoki lakásban csak a falak álltak és a tetőgerendázat. Tönkrement a kerítés és két kapu. Számos ablak kitörött, ezen felül eltűnt 130 szék, 12 asztal, három kályha, két billiárdasztal, két könyvtárszekrény teljes tartalmával, illetve az összes fogas. Elrabolták, tönkretették az ott tárolt hordókat, az italmérés összes üvegét és egyéb felszerelését.[6]

Az épületet az államosítás nyomán hamarosan el is vették a plébániától, és más funkciót adtak neki. Ennek ellenére maga a beruházás ténye, és a pasztorációs kísérlet szándéka bizonyítja a két világháború közti időszak jánosházi katolikus társadalmának erejét és aktivitását.

[1] Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon. Budapest, 1977.13. p.

[2] Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon (1890–1950). Budapest, 1977. 17. p.

[3] Gergely Jenő: Katolikus egyház, magyar társadalom. 1890–1986. Prohászkától Lékaiig. Budapest, 1989. 51. p

[4] Szalay János: A szombathelyi Szent Domonkos-rendiek lelkipásztori működése 1638–1938. Szombathely, 1938. 29. p.

[5] HU-MNL-VaML-IV.417. 4875/1938.

[6] Rétfalvi Balázs - Tangl Balázs „Az Úr irgalma, hogy nem vesztünk el.” A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései 1944–1948. Szerk: Rétfalvi Balázs, Tangl Balázs Szombathely, 2017. 272. p.

Dr. Pál Ferenc

24/06/2026

A 2026. évi Múzeumok Éjszakája a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltárában

A Vas Vármegyei Levéltárban a Múzeumok Éjszakája az év kiemelt közművelődési programjának számít. Nemcsak azért, mert ez az este egy különleges találkozási lehetőséget biztosít a leváltár munkatársai és a szélesebb érdeklődő közönség számára, de a program kiváló alkalmat nyújt arra is, hogy a kollégák kipróbálják új levéltár-pedagógiai ötleteiket, saját fejlesztésű foglalkozásaikat, játékaikat.

A már megszokottnak mondható levéltári raktári séták mellett az idei évben is lehetőség nyílt az egykori vármegyei börtön celláinak megtekintésére. Látogatóink számára egy török kori iratokat bemutató alkalmi kamarakiállítást is rendeztünk. Az előadó- és kiállítóteremben kialakított „bazárban” gondolkodtató és ismeretterjesztő levéltári játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, valamint „szabadulószobával” vártuk a fiatalabb generációk képviselőit. Új programelemként mutatkozott be, és nagy tetszést aratott „Kincskereső” című játékunk is, amelynek résztvevői kisebb „kincsekkel” gazdagodva távozhattak a levéltárból.

Intézményünkben lassan hagyománnyá válik, hogy a munkatársak egy része a levéltárban őrzött érdekes források, iratok alapján rövid, vásári komédia jellegű színdarabot mutat be. Az idei évben Kölcsey Ferenc „Vérmennyekző” című verséhez kapcsolódott az előadott jelenet, amelynek színesítéséhez egy árnyjátékot is készítettek levéltárunk munkatársai.

20/06/2026

2026.06.20. 18:00 - 23:00
Múzeumok Éjszakája 2026 - MNL Vas Vármegyei Levéltára, Szombathely
Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, Szombathely
Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... A bőséges kínálatból biztosan találsz fogadra valót!

MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRA 18.00-23.00, Szombathely, Hefele Menyhért u. 1.

18.00–23.00 A börtöncellák mélyén
Az egykori vármegyei börtön – a Levéltár régi épülete – pincéjének egyéni megtekintése

18.00–22.00 „Bazár” – törökös sokadalom
Játékos és kézműves feladatok segítségével bepillantást nyerhetünk a török-magyar együttélés mindennapjaiba. A scriptoriumban a régi írástudományt lehet elsajátítani, és lehetőség nyílik lámpáskészítésre, címertervezésre is.

18.00-22:00 Kincskereső
Gróf Batthyány Ádám hitvese, Formentini Katalin Auróra nagy galibába keveredett: elvesztette férjura kincsesládája lakatjának nyitókódját. Segítsünk Aurórának megfejteni a rejtélyt! Vegyes korosztályú csapatok, elsősorban gyerekek jelentkezését várjuk, de szülők is csatlakozhatnak. Ideális létszám 4-5 fő/csapat, ajánlott életkor: 10-99 év.
⚠️Előzetes helyszíni regisztráció szükséges!

18:00-23:00 A hódoltság peremén – Vas vármegye a török korban (kamarakiállítás)
A tárlat a levéltár gyűjteményének irataiból válogatva mutatja be a török korszak jelentősebb Vas vármegyei eseményeit, a vasi hódoltság kevéssé ismert, de annál fontosabb oldalait.

19.30; 21.00 „Csákányi vérmenyekző”
Árnyjátékos és élőszereplős előadás egy Vas vármegyében lezajlott, országos hírre szert tett török portya szomorú históriájáról.

18.00–23.00 „Szöktetés a levéltárból”
Szabadulószoba jellegű játék, maximum 5 fős csapatok számára, amelyben a vállalkozó kedvűek a 16. századi Vasvári Káptalanban tehetik próbára a dátumok, időpontok megfejtésében való jártasságukat.
⚠️Előzetes helyszíni regisztráció szükséges!

18:00 órától „Portyák a levéltárban” – Levéltári raktárak és iratok megtekintése
„Rövid portya” (kb. 25 perc) – Indulás: 18:00, 19:00, 20:00, 20:30, 22:00
„Hosszú portya” (kb. 1 óra) – Indulás: 18:30, 21:30.