A falu nevének első része a Gyöngyös felé nyíló keskeny völgyből ered, mivel a község ennek a szurdoknak a bejáratánál található. A "püspöki" az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike azoknak a királyi birtokoknak, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa akkor alapított egri püspökségnek. 1288-ig volt egyházi tulajdon, majd világi földesurak Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, b
irtokolták. A Község összeépült Zagyvaszentjakabbal (eredetileg Szentjakab), majd 1925-ben egyesült a két település. Zagyvaszentjakab első okleveles említése 1296-ból való, amikor a Kompolthy családhoz tartozó Péter királyi étekfogó birtoka lett. 1400-ban IX. Bonifác pápa búcsút engedélyezett a szentjakabi plébániatemplomnak. A népesség megélhetését évszázadokon át a jó minőségű termőföldek biztosították. A község határában megépült a Hatvan-Losonc vasútvonal. A Szurdok völgyben kőbányát nyitottak kőzúzóval, feljebb a völgyben kovaföldbányát létesítettek kisvasúttal, feldolgozóval. Itt született Radnai György (1920-1977) Kossuth-díjas operaénekes és a Magyar Turista Egyesület megalapítója Hanák Kolos is, akinek nevét ma egy országos teljesítménytúra őrzi, melynek Szurdokpüspöki a célállomása. A település lélekszáma 2023. évben 1850 fő. A népesség megélhetése szempontjából a múltban meghatározó volt a mezőgazdasági tevékenység, melyhez a jó minőségű termőföldek adtak alapot. Ma már a földművelés csak kiegészítő jövedelemforrás, a lakosság egy része a jó közlekedési lehetőségeket kihasználva a környék városaiban - Pásztó, Hatvan, Gyöngyös, Salgótarján, stb. - illetve Budapesten talál munkát. Jelentős a helyi vállalkozások száma, 2020. évben községünkben Iparterület létesült. A község látnivalói közül kiemelkedik az 1769-ben felszentelt műemléki védelem alatt álló barokk Szent Kereszt Templom. Fő- és mellékoltára szintén barokk, szószéke és keresztelőmedencéje copf stílusú. A Szent Jakab Templom 1904-1906 között épült. Oltárképén Szent Jakab prédikál, akit Túri Gyula festőművész a XX. század elejei viseletbe öltözött helybéliek körében ábrázol. A községben 1996-ban honfoglalási millecentenáriumi emlékművet, 2004-ben a település fennállásának ezer éves évfordulójára történelmi emlékkutat emeltek. Mindkét mű ifj. Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A falu mellett a Kisvölgyben lévő pincesor a szőlőművelés és bortermelés több évszázados hagyományát őrzi. Érdekes látványosság a falu határában lévő Remete-barlang és a Szent Kereszt Kút. A hagyományőrző csoportok jeles ünnepek alkalmával magukra öltik a máig fennmaradt helyi népviseletet. A rendezvények sorából kiemelkedik az országos érdeklődés kísérte Libafesztivál, mely a libatartás helyi hagyományait eleveníti fel, minden év augusztusában kerül megrendezésre. A Szurdok völgyben lévő Fenyves Fogadó és az elmúlt években nyílt több vendégház szállással és étellel várja az ide látogatókat. A falu fölé emelkedő hegyek azoknak a természetkedvelőknek nyújtanak túrázási lehetőséget, akik csendre nyugalomra és jó levegőre vágynak. A helyi vasútállomásról induló piros jelzés a Muzsla csúcsára, a zöld pedig a Zám patak völgyébe vezet. A község célállomása a Mátrabérc és Hanák Kolos teljesítménytúráknak is.