11/04/2026
📖 Költészet Napja
Egy vers a mai világról —
ahogy látjuk, ahogy érezzük,
ahogy bennünk tovább él.
A világ gyors, és fut tovább,
míg mi keressük a holnapot,
képernyőkön villan a fény,
és elnyeli a gondolatot.
Szavak szállnak mindenfelé,
de sokszor üresek maradnak,
mint elhagyott, félúton álló
mondatok, amik nem haladnak.
Mégis van, mi csendben igaz,
ami nem veszik el zaj alatt,
egy tiszta sor, egy őszinte jel,
ami bennünk mélyen megmarad.
Mert a vers ma is kapaszkodó,
ha túl sok a zaj körülöttünk,
egy pillanat, hogy megértsük:
nem csak sietni jöttünk.
És ha egyszer megáll a szó,
és végre magára talál,
akkor lesz csak igazán élő
minden, amit a szívünk talál.
-ismeretlen szerző-
