Tatai Helytörténeti Egyesület

Tatai Helytörténeti Egyesület Az egyesület Tata helytörténetének kutatásával, feltárásával, értékeinek védelmével és megismertetésével foglalkozik. A Tatai Helytörténeti Egyesület 2001.

Kulturális közművelődési tevékenységének fontos feladata a hagyományőrzés, művészeti nevelés. március 24-én tartotta alakuló ülését. Tata Barátainak Köréből 43 tag kilépett, és új egyesületet hozott létre. Céljaikat akkor úgy fogalmazták meg, hogy működésük során mindazoknak emléket állítanak, akik szellemi, tudományos, művészeti és műszaki tevékenységükkel hozzájárultak Tata hírnevének növeléséhe

z. A célkitűzéseket alapszabályzatban rögzítették. Az Egyesület Tata város helytörténetének kutatásával, feltárásával, megismertetésével és védelmével foglalkozik. Kulturális közművelődési tevékenységet folytat, fontosnak tartja a hagyományőrzést, a művészeti nevelést. Helytörténeti tevékenységének eredményeiről előadások, írások, folyóiratok, könyvek formájában számol be. A városi rendezvényeken aktívan részt vesz, lehetőségeihez képest segíti azok megvalósulását is. Céljai elérése érdekében együttműködik az Önkormányzattal és kulturális intézményekkel, a múzeummal, könyvtárral, valamint az iskolákkal. Városi sétáin a város építészeti, művészeti, természeti értékeinek megismerésével, ezek óvására hívja fel a jelenlévők figyelmét. Ellátogat az ország számos településére, ahol a helyi értékekkel ismerkedik meg és keresi a közös párhuzamokat Tata város történetével. Mára az egyesület tagsága több mint 100 főből áll, működése ideje alatt emlékszobrok, emléktáblák, kiállítások és kiadványok megvalósításában vett részt, valamint bővít***e a Tatai Értéktárba került helyi értékek sorát. Egyesületünk elnöke 2011 óta dr. Kis Tiborné. Az Egyesület tagja lehet bárki, aki az alapszabályban foglalt célkitűzéseket elfogadja, és belépési szándékát az Egyesület által rendelkezésre bocsátott nyilatkozat kitöltésével kérvényezi, és azt az Elnökség jóváhagyja.

08/08/2026

Készül a műromok és az Angolkert további épített elemeinek a megújítása. Idén remélhetőleg már az elkészült, szépen restaurált elemekben gyönyörködhetünk. 🤩

Nemrég több osztályképből és iskolai képből álló hagyaték került a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményébe. A múzem keresi, ho...
05/08/2026

Nemrég több osztályképből és iskolai képből álló hagyaték került a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményébe. A múzem keresi, hogy kik a képen látható tanárok, személyek és mikor készülhettek a fotók?

❗️Felhívás❗️

Nemrég több osztályképből és iskolai képből álló hagyaték került a múzeumunk gyűjteményébe, amelyekről csak azt tudjuk, hogy a tatai II. számú általános iskola (ma: Vaszary János Általános Iskola) tanulóiról és tanárairól készültek az 1950-es, 1960-as években.

Dr. Gira Ferenc igazgató szinte valamennyi képen felismerhető, a tantestület tagjai azonban már kevéssé, a diákokról nem is beszélve.
Az is kérdés, mikor, melyik évben készülhettek?

A képek közül hétről-hétre megosztunk egyet-egyet, bízva abban, hogy Önöknek köszönhetően, hozzászólások formájában idővel egyre több információ derül majd ki róluk.🙏

Köszönjük előre is a megjegyzéseket és a megosztott gondolatokat! 🥰
Kommenteljenek bátran!
Adatoljuk a helytörténetünket!

Stegmayer Máté - történész

Íme a második kép 👇

Esterházy Miksa gróf, a Magyar Athletikai Club alapítója, a hazai sportélet kiemelkedő szervezője 1883. augusztus 5-én, ...
05/08/2026

Esterházy Miksa gróf, a Magyar Athletikai Club alapítója, a hazai sportélet kiemelkedő szervezője 1883. augusztus 5-én, 143 éve, ezen a napon hunyt el.

Gazdag életéről a Tata-Tóvárosi Híradó hosszú vezércikkben emlékezett meg:
"Egy kitűnő hazafi s lelkes magyarral ismét kevesebben vagyunk!
Vasárnap este már 8 óra előtt elterjedt a hír, hogy a remetéségi lak főura fél 8 órakor megszűnt élni.
Bár mindnyájan tudtuk, hogy az általános tisztelet- és szeretetben részesült főúr áldásdús tevékeny életének napjai nagyon meg vannak számlálva, a leverő, lesújtó hír mégis mindenkit megatott.
Tudtuk, hogy a munkás tevékenységét magában rejtő porhüvely gyönge; de a mindnyájunk által tisztelt és szeretett főúr gyászos elhunyta mégis korán következett be.
Mert attól, kit oly nagyon szeretünk, nehezen tudunk megválni.
Már annak gondolata is mélyen lesújtott mindnyájunkat, hogy meg kell válnunk tőle; s most, midőn az elválás tényleg megtörtént, csak most érezzük valójában azt a véghetetlen űrt, mit szíveinkben maga után hagyott.
Kiszivárgott a közönség körébe a benső ragaszkodás, a szeret***eljes gyöngéd ápolás, mellyel a megboldogultat a hitves és hű nő, élte utolsó leheletéig illeté, s ez még inkább hatványozta az általános részvétet, s fokozta a gyász nyilvánulásait.
Könnyeket láttunk többek szemeiben ragyogni, kik a nemes gróf utolsó perceiről hallottak beszélni, elképedve a grófnő kifejezhetlen fájdalmát, midőn keze a forrón szerető férj kezében pihent, s midőn egy végső sóhaj előtt „Adieu Comtesse” szavakkal örökre elbúcsúzott, a beteg ágyánál már hosszú éjeket és napokat folyton virrasztásban töltő önfeláldozó hitvestárstól.
A gyászlobogók, mik köz- és magánépületeinken lobogtak, igaz hirdetői voltak ama nagy fájdalomnak, ama mérhetlen veszteségnek, mely Esterházy Miksa gróf kora elhunytával a testvérvárosokat és vidékünket érte.
S hogy a gyász nemcsak vidékünkre kiható, bizonyítják a fővárosi lapok, melyeknek mindegyike terjedelmes tárcákban, sőt vezércikkekben emlékezett meg a nemes gróf tevékenysége és működéséről.
Esterházy Miksa gróf neve a legünnepeltebb nevek egyike a magyar arisztokráciában.
A „Magyar Athletikai Club” megalakítási, s a „Viator” név alatt írt magvas cikkek ünnepeltté, országos hírűvé tették nevét.
Már évek előtt olvastuk róla, hogy: „a nagy Széchenyi óta magyar mágnás még nem fejtett ki oly buzgalmat, mint ő, midőn az athletika eszméjét nem csak megpendít***e, hanem e hatalmas eszmét tetté emelte, megalapítván hazánkban az athletikasportot.”
„Esterházy Miksa abban látta élete egyik célját, hogy minden erejével a klub felvirágoztatásán munkáljon. Nem kímélt fáradságot, időt, költséget, csakhogy megvalósítva lássa kedvenc eszményét; éppen olyan sporteredményeket szeretett volna látni Magyarországon, mint minőkkel Angolország dicsekedhetik. S ezen működésében nagy segítségére voltak azon szaktanulmányok, melyeket angolországi és amerikai utazásai alatt tett; a „M. A. C.” összes eddigi versenyei az ő tanácsai szerint rendezt***ek.”
Midőn a nemes gróf elhagyta felett az országosan érzett részvétet a fővárosi sajtó lapjaiból olvassuk; a mi kis vidékünk gyásza az országos mellett kétszeres, mert a megboldogult, ezen szűkebbkörű hazája, Tata és vidéke anyagi és szellemi haladásának zászlóvivője s előharcosa volt.
A „Vértesaljai Gazdakör” mely alig kétéves fennállása óta oly fényes lendületet nyert, elnökében mindenét veszít***e. Önkénytelenül támad fel bennünk a gondolat, ki lép valjon ürült nyomába?
S a Gazdakörrel kapcsolatosan, ki tudná megmondani, mennyi mindent tervezett, mi vidékünk közgazdasági viszonyainak javítását lett volna fokozandó.
S még emlékezhetnek Tata és Tóváros iparospolgárai Zichy Jenő gróf látogatására, melynek következménye leend a már nemsokára megnyílandó ipariskola. De azt talán kevesen fogják tudni, hogy az ipariskola felállítására az első eredményes lépést éppen a megdicsőült gróf tevé.
Midőn közgazdasági helyzetünkön akart javítani, egyszersmind iparérdekeink előmozdításán is fáradozott.
Iparosaink sokáig fognak emlékezni reá. Hiszen remeteségi kastélyát az utolsó szegig tatai iparosok állíták fel.
És az önkénytes tűzoltóegyesület? E fiatal, törekvő egyesület vesztesége szintén nagy, mert az ő áldozatkészsége folytán nyerte olyatén kiképeztetését, mely a tűzoltói intézmény mai előhaladott igényeinek minden tekintetben megfelel. E fiatal egyesület, a nemes gróf pártfogása mellett, hivatva lett volna az ország legkitűnőbb tűzoltóságainak egyikévé válni.
Hogy a megdicsőült grófról vázolt fentebbieket kiegészítsük, álljon itt rövid életrajza: Galanthai és fraknói gróf Esterházy Miksa született 1837. május hó 14-én. Érettségi vizsgáját a székesfehérvári főgymnásiumban letévén, tanulmányait a bécsi egyetemen folytatta. Azután beutazta Angliát és Észak-Európát, mindenfelé szép tapasztalatokat gyűjtve a sport mezején. Majd a diplomatiai pályán Londonban, Berlinben s Washingtonban a cs. kir. követségeknél hivataloskodott. A diplomatiai pályán azonban nem sokáig működött, mert csakugyan huzamosabb szabadságot vévén, több éven át Angliában tartózkodott, és itt, valamint utóbb az Északamerikai Egyesült Államokban gazdag ismereteket szerzett az athletikának úgy theóriája, mint praxisa körül. – 1870-ben Washingtonban házasságra lépett egy előkelő maryland-i hölggyel, Miss Carrol Sarahval, az irlandi származású régi Carrol O’Carrol nemzetségből, kik Irlandban már a 13-ik században mint Lordok szerepeltek. A nemes gróf ez idő óta részint Angliában, – de utóbbi években kizárólag Remeteségben lakott, hol mindnyájunk pótolhatatlan veszteségére jobblétre szenderült. (...)"

TTH 1883.

Kép: Magyarország és a Nagyvilág címoldalán megjelent metszet, 1875.

Nemrég több osztályképből és iskolai képből álló hagyaték került a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményébe. A múzem keresi, ho...
31/07/2026

Nemrég több osztályképből és iskolai képből álló hagyaték került a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményébe. A múzem keresi, hogy kik a képen látható tanárok, személyek és mikor készülhettek a fotók?

❗️Felhívás❗️

Nemrég több osztályképből és iskolai képből álló hagyaték került a múzeumunk gyűjteményébe, amelyekről csak azt tudjuk, hogy a tatai II. számú általános iskola (ma: Vaszary János Általános Iskola) tanulóiról és tanárairól készültek az 1950-es, 1960-as években.

Dr. Gira Ferenc igazgató szinte valamennyi képen felismerhető, a tantestület tagjai azonban már kevéssé, a diákokról nem is beszélve.
Az is kérdés, mikor, melyik évben készülhettek?

A képek közül hétről-hétre megosztunk egyet-egyet, bízva abban, hogy Önöknek köszönhetően, hozzászólások formájában idővel egyre több információ derül majd ki róluk.🙏

Köszönjük előre is a megjegyzéseket és a megosztott gondolatokat! 🥰
Kommenteljenek bátran!
Adatoljuk a helytörténetünket!

Stegmayer Máté - történész

Révhelyi Elemér (1889-1976) művészettörténészre emlékezünk ma, halálának 50. évfordulóján. Révhelyi elévülhetetlen érdem...
27/07/2026

Révhelyi Elemér (1889-1976) művészettörténészre emlékezünk ma, halálának 50. évfordulóján. Révhelyi elévülhetetlen érdemeket szerzett a barokk építészet és a fellneri életmű több évtizedes kutatásával, munkásságával maradandót alkotott, és utódainak kutatásait is nagyban segít***e azzal, hogy értékes jegyzeteit és fotóhagyatékát országos közgyűjteményekre, így a Magyar Építészeti Múzeumra és a Kuny Domokos Múzeumra hagyta.
Az évforduló kapcsán álljon itt a Fellner Jakab oldal egyik bejegyzése, egyesületünk pedig a kora ősszel tervez megemlékezni városunk e nagyjelentőségű kutatójáról. Az eseményről időben hírt adunk!

Egyesületünk szomorúan értesült róla, hogy életének 89. évében elhunyt Madarász Tibor festőművész. Régi tatai emlékeivel...
27/07/2026

Egyesületünk szomorúan értesült róla, hogy életének 89. évében elhunyt Madarász Tibor festőművész. Régi tatai emlékeivel sokat segít***e a helytörténet kutatás munkáját, művészetének és alkotásainak köszönhetően is, emlékét megőrizzük.
Őszinte részvétünk családjának és hozzátartozóinak!

Szomorúan értesültem, hogy elhunyt városunkat, Tatát nagyon szerető Madarász Tibor festőművész! Sok-sok alkotásával örökít***e meg városunk legszebb részeit, kiállításaival mindig nagy örömet szerzett!
Őszinte részvétem családjának!
A JóIsten adjon neki örök boldogságot az örökkévalóságban!

Fellner Jakab építőmester születésének appropóján... 1722. július 25-én látta meg a napvilágot.
25/07/2026

Fellner Jakab építőmester születésének appropóján... 1722. július 25-én látta meg a napvilágot.

Újra szombatfogadás a tatai zsinagógában2026. július 24-én és 25-én újra szombatfogadás, tóraolvasás, zsidó szokások sze...
23/07/2026

Újra szombatfogadás a tatai zsinagógában
2026. július 24-én és 25-én újra szombatfogadás, tóraolvasás, zsidó szokások szerinti imák és vallásközi diskurzus Tata 165 éves zsinagógájában. Szombat este a Hávdálá, vagyis a szombat kimenetele után az Ábrahám fiai zenekar ad koncertet Fináli Gábor rabbi vezetésével.
A 150 éve született Goldberger Izidor tatai főrabbi tiszteletére a Kuny Domokos múzeum elkészít***e "...a vallás világító szövétneke mellett..." Goldberger Izidor - egy rabbi a 20. századból című dokumentumfilmjét.
A filmbemutató időpontja:
2026. július 24., péntek 17 óra
A szervezőkminden érdeklődőt várnak programjaikra! A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Hosszadalmas előkészületek után javában folyik az Angolkert épített örökségének, így a műromoknak is a restaurálása. A p...
22/07/2026

Hosszadalmas előkészületek után javában folyik az Angolkert épített örökségének, így a műromoknak is a restaurálása. A pályázati projekt keretében a romok, a török mecset, a kert egykori főbejárata mellett álló kőgriffek és a várkanyar Nepomuki Szent János szoborcsoportja újulnak meg a 2026-os évben.

De mit is szimbolizálnak tulajdonképpen a romok? Ez egy igen összetett kérdés, amit több tekintetben az építmény építéstörténete is formál és felülírt. Egy 1872-es leírásból a műromhoz – amelyet a szerző eredeti rom épületként azonosít – köthető egyik naiv eredetmonda is megismerhetővé válik: A csatornától „balra fekszik egy rom, Mátyás király idejéből. A romból csak egy szoba maradt meg egész, mely Mátyás király fürdője volt, és amely zárva tartatik. E szoba alatt még most is kristálytiszta forrásvíz fut keresztül. Az épület csak kisebbszerű, szép góth stylben volt építve, vörösmárványoszlopokkal, melyek még teljes épségben állanak két szintén ép kő- és faerkély között. A falakon mindenféle nevek láthatók, ki vésve, ki karcolva, ki mázolva t***e itt nevét egyidőre olvashatóvá. A romon még meglehetős tisztán a következő sorok olvashatók:
{Utódjára nem bír tekingetni
Rosz fiaink vágya;
Tud az agg fa alatt hentergeni,
De az újoncot levágja.}”

1849. július 26-án került sor a tatai vár utolsó "ostromára".A hadieseményre és a tatai szabadságharcosok szerepére emlé...
20/07/2026

1849. július 26-án került sor a tatai vár utolsó "ostromára".
A hadieseményre és a tatai szabadságharcosok szerepére emlékezik a Kuny Domokos Múzeum újabb előadásán, július 23-án, csütörtökön 17:00 kezdettel. Az előadó Timár Péter hadtörténész lesz. A szervezők minden érdeklődőt szeret***el várnak eseményükre!

Szeret***el várjuk Timár Péter előadására a Tatai vár lovagtermébe, 2026.07.23.-án 17:00 órára.

1849. július 26-án ismét ágyúdörgés rázta meg a Tatai vár falait. Csaknem pontosan egy évvel korábban, 1848. július 23-án szentelték fel a tatai nemzetőrség hadilobogóját. E két esemény jól jelzi, hogy Tata sem maradt kívül az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc történésein.
Az előadás bemutatja a város szerepét a szabadságharc eseményeiben, a Tatai vár elfoglalásának történetét, valamint olyan kevésbé ismert helyi vonatkozásokat is, mint egy neves vegyész kapcsolata az Angolkerttel.

Cím

Tata
2890

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Tatai Helytörténeti Egyesület új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Megosztás