02/06/2026
VÁRMEGYÉNK A-TÓL Z-IG: Bajna
Bajna írott történelme a kora Árpád-korig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét a 13. század végén említik, majd a falu a környék egyik legnagyobb birtokosa, a Zoárd
nemzetség Vécs ágából származó Miklós főlovászmester birtokába került. Zsigmond király uralkodásának végén Bajna már a bajnai Both család birtoka volt, akik innen vették előnevüket is. A falu egyhajós templomát 1484-ben építették gótikus stílusban.
A török hódoltság után Bajna plébániája első ként szerveződött újjá a megyében 1699-ben. Ekkor Sándor Menyhért költségén újították fel a templomot, amelyet Sándor Mihály 1751 és 1755 között át
építtetett. A templom Simor János esztergomi érsek jóvoltából, aki korábban Bajnán szolgált, kereszthajóval és két mellékhajóval bővült 1885-1891 között.
Bajna históriája szorosan összefonódott a Sándor-Metternich család történetével, akik 1945-ig a falu birtokosai voltak. Közülük is kiemelkedett Sándor Móric gróf, az Európa szerte ismert “ördöglovas”, kinek bajnai kastélyában Széchenyi István is Vendégeskedett.
A 20. század viszontagságai Bajnát sem kerülték el, a II. világháborúban a környéken elesett német katonáknak külön temetőjük van. A második világháború magyar hőseinek tiszteletére minden év februárjában Doni Megemlékezést tartanak a templom előtti téren.
Gróf Sándor Móric szellemi örökségét emléktúra őrzi, amelyet májusban a Bajnai Természetjáró és Szabadidő Egyesület szervez. Az ifjabb nemzedékek a Bajnai Kick-box és Szabadidő sportegyesület keretében több jelentős versenyen öregbítették Bajna hírnevét. Nevezetes a közel 170 babából álló gyűjtemény is és a bajnai rétes, a falu rendezvényeinek specialitása.
Kulturális örökség:
Szent Adalbert római katolikus templom, 15. századi alapokon épült
Lourdes-i barlang, „Máriácska” kegyhely
Modern európai érték:
Sándor-Metternich-kastély, felújítva a Nemzeti Kastély- és várprogram keretében
Programajánló:
Borút, a Bajnai Szent Donát Borbarát Egyesület szervezésében
Mi Komárom-Esztergom vármegyeiek vagyunk - szerző: Terplán Zoltán) Fotó: Forgács József, Sipos Zoltán
