27/08/2026
VÁRMEGYÉNK A-tól Z-ig: Komárom
Komárom egy város, amely két ország területén fekszik: a Duna jobb partján terül el a magyar Komárom, a bal parti városrész pedig a szlovákiai Komárno, azaz Észak-Komárom.
A Krisztus utáni első században Pannónia provincia része volt a település Brigetio né-ven. Itt haladt át kelet-nyugati irányban egy római birodalmi út, amelyet a hadsereg és a kereskedők is használtak. A régészek több nagyméretű, terrazzopadlós, padlófűtéses, freskó- és stukkódíszítéses lakóházat tártak fel. A legjelentősebb lelet a Kr. u. 2. század végén, 3. század elején keletkezett mennyezetfreskó.
A honfoglalást követően Ketel vezér birtokába került a Duna jobb és bal partján fekvő terület. Az első erődítményt Ketel vezér fia, Alaptolma emelte a Vág-Duna találkozásánál, és Komáromnak nevezte el. A középkori városnak forgalmas piaca, kikötője és átkelője volt, így alakult ki a Duna déli partján Rév-Komárom. A település jelentőségét elismerve adta meg IV. Béla király 1265-ben Komáromnak azokat a jogokat, amelyeket Buda polgárai is élveztek.
A török időkben - mint a Magyar Királyság végvára, Bécs város elővédje - tovább növekedett, fejlődött a település. 1586-ban a várból a Vág és a Duna túlsó partjára történő átkelés biztosítására egy-egy cölöp hídfőerődöt épít***ek. A 17. században pedig a vár nyuga-ti, város felőli része elé felépítették az ötszögű Újvárat.
A mai Komárom jogelődjének benépesülése a török idők után kezdődött. Előbb hajó-vontatók, fuvarosok települtek az akkor Szőnyhöz tartozó Révbe. Fontos állomás volt a város fejlődésének történetében, amikor Mária Terézia 1745. március 16-án megadta Komáromnak a szabad királyi város rangot.
1809. július 27-én I. Ferenc döntötte el, hogy itt kell kiépíteni az Osztrák Császárság legnagyobb katonai erődrendszerét, amely azonban csak 1850 és 1877 között valósult meg. Az erőd megépült részei 1848. szeptember 29-én Klapka György parancsnoksága alatt kerül-tek magyar kézre. Védői olyan nagy eredményekre voltak képesek, hogy az 1849-es dicsősé-ges tavaszi hadjárat záróakkordjaként - április 26-án - a város körüli ostromgyűrűt szétverték, a császári sereget megfutamították. Az egyébként tárgyalni senkivel sem hajlandó Ferenc Jó-zsefet egyezkedésre kényszerítették. Erre emlékeztet minden évben a Komáromi Napok ün-nepi programsorozata, amelyet együtt tart Észak- és Dél-Komárom.
A szabadságharc bukása után, a 19. század második felében elhatározott újjáépítés tervei a Duna mindkét partjára kiterjedő egységes város gondolatának jegyében születtek, és így valósultak meg. Az egyesülési folyamat jelentős állomásaként 1892-ben elkészült az Er-zsébet híd, amely lehetővé t***e Újszőny és Komárom 1896-ban bekövetkezett egyesülését.
Az első világháború végén, 1919. január 10-én a cseh hadsereg elfoglalta az északi vá-rosrészt, április 30-án eredménytelen kísérlet történt az elszakított városrész visszavételére. Az 1920. június 4-i trianoni döntés után az északi városrész Komárno néven a Csehszlovák Köz-társaság része lett, a déli pedig mint Komárom-Újváros néhány évig a csonka Komárom vár-megye székhelye volt. A két világháború közötti években Komárom és Komárno között csak útlevéllel lehetett közlekedni.
A szőnyi községházától 11 km-re lévő Koppánymonostor igazgatása nehézkessé vált, ezért azt 1932-ben átengedték Komáromnak.
Az 1938. november 2-án kelt első bécsi döntés értelmében a Felvidék túlnyomórészt magyar lakta területeit visszacsatolták hazánkhoz, és ezzel Komárom újra egy város lett, mint a történelmi Komárom vármegye székhelye. A második világháború után az északi városrész visszakerült Csehszlovákiához, s a déli ismét az önálló fejlődés útjára lépett.
A második világháborút követő évtizedekben Komárom, mint határváros a nemzetközi áru- és személyforgalom egyik hazai központjává vált a két országot összekötő közúti és vas-úti hídja, a 2020-ban átadott Monostori híd, illetve az M1-es autópálya révén.
Kulturális örökség: Monostori erőd, Igmándi erőd, Csillagerőd - a Szépművészeti Múzeum antik szobormásolat-gyűjtemény kiállítása
Jézus Szíve római katolikus templom, 1937, Körmendy Nándor
Nagyboldogasszony római katolikus templom, Szőny, 1774-1777, későbarokk
Modern európai érték: Brigetio Öröksége Látogatóközpont, a Klapka György Múzeum anyaga, köztük a tengerészeti gyűjtemény, Dr. Juba Ferenc tengerészkapitány adománya
Programajánló: Brigetio Gyógyfürdő
Magyar Lovas Színház Komárom
Komáromi Napok, április 26-i hétvége
www.iranykomarom.hu
