22/05/2026
Ma van a biológiai sokféleség nemzetközi napja🌿🦋🐦🦔🍄
Ebből az alkalomból készült a Botanikus Kertben élő tölgyfajokról egy sétalap, amely Jegypénztárunkban kérhető.
🌳Változatos tölgyek
A világon a tölgyeknek (Quercus) mintegy 500 faja ismert, az északi féltekén honosak. Igen formagazdag nemzetség: van közöttük alacsony cserje és 35 m magasra növő fa, örökzöld és lombhullató, apró lándzsás vagy éppen hatalmas karéjozott levelű faj is. Botanikus Kertünkben közel 60 tölgyfaj, -fajta és változat él.
🐜Tölgyön lévő változatosság
A kocsányos tölgy (Quercus robur) koros példányai hatalmas, ágas-bogas koronájukkal, mélyen repedezett kérgükkel potenciális élőhelyek gazdag választékát kínálják az emlősök, madarak mellett a növényevő rovarok számára is. Egyetlen méretes faegyeden 200-nál is több rovarfaj találhat egyidejű megélhetést. A tölgyeken összességében közel 700 növényevő rovarfaj él, amelyek közül mintegy 300 faj csak tölgyfán jellemző, és ebben még nem szerepelnek azok a fajok, amelyek e közel 700 fajra vadásznak. Utóbbiak fajszáma is közel ennyi. Utánuk következnek a tölgy elpusztult fájában élő rovarok, mint a szarvasbogár, az orrszarvú bogár, számos cincérfaj, díszbogár, közöttük sok védett, ritka faj.
🏞A Kert legidősebb fái
A Kertben sétálva megtaláljuk a kertalapítás előtti, feltételezhető természetes patakparti vegetáció, a tölgy-kőris-szil ligeterdő fajait is, közöttük a kocsányos tölgynek (Quercus robur), a vénic szilnek (Ulmus laevis) és a magyar kőrisnek (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) idős, 220-250 év körüli példányait. Természetes állapotban a környéken már nem található meg ez az erdőtársulás.
🌳Tölgy és ember
A tölgynek szinte minden európai kultúrában jelentős a szerepe: az erő szimbóluma, de jelképezi az ősök tiszteletét és a rendületlen kitartást. Az erdészek hagyományos jelképe az erdészcsillag, mely a kocsányos tölgy öt levelű magonca. Mesék, legendák szereplői, költőket és képzőművészeket egyaránt megihlet. Árnyékot ad embernek, állatnak, idős példányai tájékozódási pontok a végtelen pusztában, melyeket akár még a régi térképek is jelöltek. Fáját, levelét, kérgét, termését és a rajta fejlődő gubacsot az ember számtalan módon hasznosítja a bölcsőtől a sírig.
