22/09/2026
Mekkaptuk a készülö verebi interjuk egyik leiratát:
Interju a szárasságrol
Riporter: Tiszteletem, Pista bátyám! Szeptember vége van, a betakarítás ideje. Hogy sikerült az idei szezon?
Pista bá’: (köp egyet, majd rátámaszkodik a kapanyélre) Hát fiam, ha erre azt mondom, hogy gyatra, akkor még szépítettem. Idén nem betakarítás volt, hanem fölkutatás. Olyan volt a termés, mint a becsület a politikában: nyomokban sem tartalmazta azt, amit ígértek.
Riporter: Ennyire rossz volt a helyzet? Nem nött semmi?
Pista bá’: Dehogynem, a gaz! Az méteresre nőtt, a szárazság kimondottan jót tett neki. A krumplim viszont akkora lett, mint a fürjtojás. De legalább nem kellett zsákolni, a zsebembe bedobáltam az egészet, azt' csókolom.
Riporter: És a szomszédok? Ők mit szóltak az idei évhez?
Pista bá’: Milyen szomszédok? A falu felének már kapája sincs! A fiatalok a boltba járnak zöldségért, mert azt mondják, az Aldiban olcsóbb a paradicsom, mint a locsoloviz. A szomszéd is csak annyit ültetett, hogy a tyúkoknak legyen mit lelegelniük, de még azok is inkább átjárnak a mi telkünkre, hátha találnak egy árva gilisztát.
Riporter: Akkor a piacolás idén elmarad?
Pista bá’: Mit vigyek a piacra, édes fiam? A három szem megmaradt almáimat? Odakint a szölöhegyen sem a kertekbe járnak már lopni, hanem egymástól kérnek kölcsön szatyrot a cébéás vásárláshoz. Lassan ki kell tennem a kapura a táblát: „Itt régen kertet müveltek”
Riporter: És mit hoz a jövő? Jövőre megint megpróbálja?
Pista bá’: Dehogy próbálom! Jövőre befüvesítem az egész udvart, veszek két műanyag flamingót, oszt' kiülök a padra nézni, ahogy a kiég a fü. Vagy veszek egy traktort, és elmegyek vele a kocsmáig, mert ott legalább mindig van mit meginni a nagy bánatra!
