Mi a nyitvatartási idő?

Kedd 09:00 - 18:00 Szerda 09:00 - 18:00 Csütörtök 09:00 - 18:00 Péntek 09:00 - 18:00

Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteménye

Kezdolap
Magyarország
Veszprém
Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteménye

A gyűjteményben megtalálható Veszprém megyei szak- és szépirodalom, folyóiratok, kéziratok, fotó-, képeslap- és grafikagyűjtemény.

27/09/2026

Múlt Vasárnap

Gyulafirátóti kálvária

A XIX. század második felében 14 stációs kálváriák terjedtek el az országban, melyek általában fallal körülvett három kereszthez vezetnek, rajtuk bádogcorpusokkal. Ebben az időben készült el a bakonyszücsi, olaszfalui, bakonybéli, kislődi, ugodi, zirci, veszprémvarsányi, sümegi, diszeli és a gyulafirátót. Többségük a hívek adományaiból épült fel.

Hadnagy László tanár, muzeológus volt a kezdeményezője, fő mozgatórugója a pusztuló gyulafirátóti kálvária felújításának. Felhívást tett közzé a helyi lakossághoz, hogy aki teheti pénzzel vagy önkéntes munkával támogassa a munkálatokat. Az egyházi elöljáróság mellett ő is a szervező testület tagja volt. A veszprémi önkormányzat és az Országos Művészeti Lektorátus is komoly támogatást nyújtott a felújításhoz, melynek eredményét sajnos már nem láthatta. A kőkeresztek felújítását Lugossy László végezte, a corpus és a két lator alakját Blaskó János és Várady Sándor szobrászművészek restaurálták. A stációk képei Fabók Gyula festőművész alkotásai. Az értékes építészeti emlék másolata a szentendrei skanzenben látható.
A megújított kálváriát harminc évvel ezelőtt, 1996-ban szentelték fel komoly ünnepség keretében az akkori veszprémi érsek, dr. Szendi József jelenlétében. Ünnepi beszédet mondott Habsburg György főherceg és Csányi János, a városrészi önkormányzat vezetője. A felújítási munkálatokban vállalt feladatokért Hadnagy László posztumusz elismerését, Veszprém Város Emlékérmét a felesége vette át.

Ez alkalomból a 1996-os ünnepség fotóit tesszük közzé, Molnár Jánosné hagyatékából. A képek az Eötvös Károly Könyvtár helyismereti gyűjteményében találhatók.

20/09/2026

Múlt Vasárnap

Távolsági közlekedés autóbusszal

A veszprémi autóbusz-pályaudvar megépülése előtt több helyről indultak a buszok.
1947-ben a MÁVAUT távolsági (budapesti, pápai ,tapolcai, úrkúti, fűzfői) autóbuszainak megállója a Korona Szálló mellett volt, ahol az IBUSZ-menetjegyiroda is működött. Az Óvári Ferenc utca nagy forgalma miatt helyezték át az akkori Rákóczi (ma Óváros) térre.
1965 előtt néhány évig az akkori piactérről (a Hotel, Bányatröszt épülete) indultak az autóbuszok.
1965 augusztusában adták át a forgalomnak az új autóbusz-pályaudvart.

A közölt fotók az Eötvös Károly Könyvtár helyismereti gyűjteményében találhatók, kettő kivételével (a kép leírásában szerepel a forrás).

13/09/2026

Múlt Vasárnap

Furcsa helynevek Veszprémben

Szaros közle: a Felsőváros keleti részében két ilyen nevű területet ismertek, az egyik a Kertalja, a másik a Szilvádi utcába vezetett.
Büdös-tó völgye a Buhim-völgy északi része. A Séd egykori árterülete, tobakosok lakták a környéket.
Hullamosó: a Felsővárosi temető közelében működő presszó.
Kispipa közle: a Hámán Kató (Horgos) utcából vitt a Kis P**a vendéglőhöz.
Lejtős: Várárok Söröző, Mátics-vendéglő. Aki idejárt, az már nem tudott megállni a lejtőn.
RÉDOSZ-klub: az öregek napközijének tréfás elnevezése, azaz Részeges Disznók Országos Szövetségének klubja.
Lebuji-völgy, azaz a Betekints-völgy.
Térj meg utca a várban kapta ezt az elnevezést egy kis zsákutca.
Tabán: a Jeruzsálemhegyen, a Gyulyadomb részét nevezték így.
Pap lik: aluljáró a Kossuth utca végén, melyet Papp Jánosról, az építtető megyei MSZMP titkárról kapta gúnynevét.
Bagós Vejsz kocsmája: zsidó kocsmáros volt, ő volt a püspök után a második legnagyobb adófizetője a városnak.
Kék Rózsi háza: a tulajdonosa házsártos, csúf vénkisasszony volt.
Büntető borozó: a Bakony szálló teraszát nevezték így, ahová a városi tisztviselők jártak.
Csókoló: a Komakúti feljárót, azaz a Csermák lépcső korábbi elnevezése.
Beduin kaszárnya: a Komakút téren lévő kaszárnya gúnyneve.
Volt Gatyavesztő utca is a városban

A közölt fényképek az Eötvös Károly Könyvtár helyismereti gyűjteményében találhatók.

06/09/2026

Múlt Vasárnap

Veszprém utcaképi sajátosságairól

Néhány mondatot idézünk Korompay György: Veszprém című 1957-ben készült kötetéből.

[…] az épületek mellett formás kis udvarok csatlakoznak a lakásokhoz, olyanok, amelyek zárt egységet alkotva, a lakást természetes módon egészítik ki. Az udvar lakályos jellegű: napos és zárt, néhány fát foglal magába és szélvédett fekvésű. Veszprém szeles klímája a szél elleni védelmet különös jelentőségűvé teszi. A másik jellegzetesség a tereppel kapcsolatos. Ahol a terep lejtős, ott fennáll a használatnak az a követelménye, hogy az udvar vagy kert terasz jellegűvé váljék. Mind az épületszögletbe foglalt háztáji lakóudvaros rendszerben, mind a lejtős terep előnyösebb felhasználását szolgáló teraszos tereplépcsőzésben – mely kis kerteknél éppoly gyakori, mint nagy kerteknél – mediterrán jellegzetességet ismerhetünk fel. Ilyen emlékképeket idéz a Vöröscsillag (Buhim) utcában a Vöröshadsereg (Óváros) térre vezető Sörház-lépcső szűk sikátora is – amelyet szinte olaszos jellegűnek érzünk. […]

A közölt fényképek az Eötvös Károly Könyvtár helyismereti gyűjteményében találhatók.

30/08/2026

Múlt Vasárnap

Veszprémi részletek
(Idézet a Panoráma Képeskönyvek 1971-ben megjelent Veszprém című kötetből.)

Századok óta élnek itt emberek, akik mindig szerették és tisztelték Veszprémet, ezt a dombok között született várost, amely már a középkori embert is alkotásra késztette. Olyan alkotásra, amely nekünk – kései utódoknak is – halkabbra fogott lépteke parancsol, s megilletődött főhajtást egy-egy remekbe szabott mű előtt. Komoly fejlett kultúrát áraszt a múlt minden egyes emléke, s ez kötelez minket is. […]

Az itt élő ember mindig szerette a szépet, a művészit, a nemeset, a jól konstruáltat. Nekünk – mai veszprémieknek – sincs okunk szégyenkezésre. […]

A közölt fényképek az Eötvös Károly Könyvtár helyismereti gyűjteményében találhatóak.

23/08/2026

Múlt Vasárnap

Amit a kövek mesélnek…
(Részletek a Panoráma Képeskönyvek 1971-ben megjelent Veszprém című kötetéből. A szöveget Hungler József írta)

"Veszprém kövei, ódon épületei a múlt ködébe vesző régi évszázadokról vallanak. Mintha egy óriási képeskönyv lenne ez a város, ősi krónikák és megsárgult fóliánsok illusztrációja. Igaz, jó néhány lapját kitépte az idő, […]
A kövek beszélnek… egy évezredet kiáltanak át a formák és arányok néma nyelvén. Rég eltűnt korok mesterembereiről szólanak, a magyar történelem nagy neveit mondogatják: Géza fejedelem, Sarolta, István király, Gizella. A vár kilátójától a hajdani Szent Katalin-zárda romfalaira tekinthetünk. Gyermekkorában itt nevelkedett IV. Béla király leánya, Margit […] A város szélén pedig a Betekints-völgy fái között, […] a „veszprémvölgyi” görög szertartású apácák monostorának romjai arról az időről beszélnek, amikor még az új országban nem vált kizárólagossá a nyugati kereszténység uralma.
Veszprém történetét halljuk lépten-nyomon a kövek néma kórusától, s egyben az egész ország történetét is. Nagy pusztításokat emlegetnek, tatár- és törökdúlást, a pártharcok korát idézik, és csendes konoksággal tanúskodnak a minden újjáteremtő ember mellett."

Az 1920-as 1930-as évekből származó képeslapok az EKK helyismereti gyűjteményében találhatóak.

16/08/2026

Múlt Vasárnap

Eltűntetett, megváltoztatott városrész – a Cserhát

Igaz, hogy a második világháború során a Cserhát-városrészben található házak nagyon nagy része megsérült, de nem ez volt a fő oka annak, hogy ez a kisebb-nagyobb házakkal, kereskedők, iparosok által sűrűn lakott terület eltűnjön, hogy ennyire radikálisan megváltozzon.
Az 1950-es évek közepén a Várostervező Intézet (VÁTI) által készített, az egész városközpontot érintő rekonstrukciós tervekben is központi szerepet szántak a Cserhátnak. Szanálással, bontással, a felszabaduló területek beépítésével. A bontások 1966-ban kezdődtek meg, az építkezések pedig az 1980-as évek közepéig tartottak. Utolsóként a Vár Áruház került átadásra, természetesen „határidő előtt” 1984 októberében.

A fényképeket Dr. Nagy Jenő készítette
Képek forrása: EKK helyismereti gyűjtemény

09/08/2026

Múlt Vasárnap

Rekviem a Csomay-strandért
(Részletek)
Brassai Zoltán írása, amely a 2000-ben megjelent A Séd völgye Veszprémben című könyvben olvasható. (A kötetet szerkesztette: Géczi János)

[…] A képeslapokat szemlélve feltűnő, mennyire szép helyen működött ez a fürdő, s ezt milyen jó szemmel használták ki a fotósok. Hol a hegyek szelíd vonulata, hol a püspöki palota, a Vár alkotja a kép hátterét, az előtérben pedig az úszómedencét látjuk, mellette pedig a kiszolgáló épületet, a kis toronnyal.
A Csomay-strandot, akkori nevét Völgyikuti fürdőt 1933. július 9-én nyitották meg... […] a Völgyikúti fürdő megnyitása fontos dolog volt. Ezt jelzik a korabeli és későbbi fényképek egyaránt. A strand tele van vendégekkel, láthatóan kedvelt helye lett a városnak. Ahogy egyik ismerősöm mondta: gyerekkorukban ott töltötték a nyarat. Ide ki lehetett engedni a kisebb diákokat is a nyári szünet idején. Azt általában nem merték megkockáztatni a szülők, hogy az elemistákat a Balaton-partra engedjék el.
Egyrészt drágább volt, nem mindenki engedhette meg magának, másrészt itt vigyáztak a gyerekekre. Akinek kevés pénze volt, vagy inkább fagylaltra költötte, az a gyerek nagyobb kockázat nélkül átjutott a szinte szimbolikus kerítése, s együtt pancsolt, ugrándozott, játszott a többiekkel, míg szülei dolgoztak. […]

A képeslapok és fotók forrása: EKK helyismereti gyűjtemény

02/08/2026

Írás 1964-ből az egyetemi városrészről

1949-ben határozták el az egyetem és a hozzátartozó városrész felépítését. […]
A hatalmas, kilencszintes laboratórium a dombhoz simuló új épületsorok legérdekesebb egysége. […] Az egyetemi negyedben épült fel a Nehézvegyipari Kutatóintézet és a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet. Körülöttük vadonatúj házsorok, napfényes, erkélyes, többemeletes házóriások emelkednek; egyetemi tanárok, kutatók, mérnökök otthonai.
Az egyetemi város üde színfoltja harmonikusan olvadt bele az ősi város ódon házrengetegébe, s ugyanígy a lakók, az új jövevények, akiket hivatásuk szólított ide – nagy részüket a fővárosból –, az első hónapok idegenkedése után maguk is testestől-lelkestől veszprémiek lettek.

Az idézett részlet a Budapest-Veszprém-Bakony (Magyarország írásban és képben) című kiadványban olvasható

Cím

Komakút Tér 3
Veszprém
8200

Nyitvatartási idő

Kedd	09:00 - 18:00
Szerda	09:00 - 18:00
Csütörtök	09:00 - 18:00
Péntek	09:00 - 18:00

Weboldal

https://www.ekmk.hu/hu/kutatas

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteménye új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Szeretnéd, hogy a(z) szervezetod elsőként szerepeljen az Kormányzati Szolgálat tematikájú vállalkozások között Veszprém városában?

Megosztás

Kategória

Könyvtár