Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteménye

Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteménye A gyűjteményben megtalálható Veszprém megyei szak- és szépirodalom, folyóiratok, kéziratok, fotó-, képeslap- és grafikagyűjtemény.

  Múlt VasárnapA második lakótelep – a Felszabadulás (Jutasi) úton és a HaszkovónA tervezés 1966-ban kezdődött, építése ...
31/05/2026

Múlt Vasárnap

A második lakótelep – a Felszabadulás (Jutasi) úton és a Haszkovón

A tervezés 1966-ban kezdődött, építése pedig 1985-ben fejeződött be.

1970-ben megjelent naplócikkben ezt olvashatjuk: […]Három tömbben 16 lakóház épül. Ebből 12 nyolcemeletes, a négy toronyház közül pedig három 18, s egy 20 emeletes. A többségében házgyári elemekből készülő lakások nagysága alkalmazkodik a mai igényekhez, például egyszobás lakás csupán 36 épül az egész lakótelepen.
Zömmel kétszobás otthonokai helyezett el a tervező a megjelenésében is változatos típusú, formájú és színű épületekben. A legnagyobb lakások 3 és fél szobásak lesznek. […]
Végül nem ezek a tervek valósultak meg. Az építkezés 1970 novemberében kezdődött, egy év elteltével be is költöztek az első lakók a Stromfeld/Munkácsy/Jutasi úti sorházakba.
Az első lakókat meglehetősen furcsa körülmények fogadták. A különböző szolgáltató- és közintézmények, a gyalogos, és autósközlekedés infrastruktúrája a lakásépítésekkel párhuzamosan épültek ki. A lakások fűtését, a melegvíz-szolgáltatást hőközpont biztosította, ám ez csak 1974-re készült el, addig ideiglenes hőközpont üzemelt.
1974-től kezdődött a második szakasz, melyet már a veszprémi házgyárban készült, ún. VÁÉV-panelből összeállított házak, a mai Batthyány (akkor Dobi) utcában épültek fel. Az ebben a szakaszban elkészült házakba beköltözők már nomád körülmények közé kerültek. Hanem egy teljesen elkészült komplex lakótelepre, ahol szolgáltatóegységek, intézmények, parkolók is voltak már.
1974 nyarán a városi tanács határozata alapján az Akácfa utca meghosszabbításával, frissen beépített új utcát városunk testvérvárosáról, Haszkovóról nevezték el. Ez az utca a beépíteni kívánt teljes terület közepén helyezkedett el, csaknem egyenlő két részre osztva azt. Ez lett a főutca. A „szervizutak” nem kaptak önálló neveket, a legtöbb lakótelepi épületet ide számozták.
1985 őszére az utolsó házak is elkészültek. De a beköltözéssel még várniuk kellett a lakóknak. 1985 augusztusában a berhidai földrengés következtében hajléktalanná vált családokat átmenetileg a Damjanich utcai lakásokban kaptak elhelyezést.
A telepen 1972-től várta vásárlóit a két élelmiszerüzlet a „hosszúház” (Jutasi út 59.) alatt épített tanbolt, valamint a Munkácsy utca 1. alatti ÁFÉSZ, 1980-ban nyílt meg a Felszabadulás (Jutasi) úti, több mint 1600 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló ABC, a Pannonker Vállalat tagjaként. Akkor ez volt a megye legnagyobb élelmiszer-áruháza, az akkor újdonságnak számító bevásárlókocsijaival.

  Múlt VasárnapA város első lakótelepeA második világháború után 1949-ben Veszprém népessége 18229 fő volt, 1963-ban már...
24/05/2026

Múlt Vasárnap

A város első lakótelepe

A második világháború után 1949-ben Veszprém népessége 18229 fő volt, 1963-ban már 29121, 1966-ban 32369, 1970-re 38100 főre növekedett. A lakások száma 1960-ben 6200 volt, ami 1970-re 9500-ra növekedett.

Veszprém első lakótelepe, amelynek építése 1950-es évek elejétől kezdődött, a Kiss Lajos-lakótelep (Hóvirág lakótelep, Egyetemváros). Több ütemben épültek a házak, az első ütemmel 1957-ben készültek el. Sokáig még az utak, utcák sem voltak kialakítva a megépült háztömbök között, így a lakók a sárban voltak kénytelenek közlekedni.
A Vegyipari Egyetem létrehozása utáni években úgy tűnt, ez a városrész fog alközponttá fejlődni. Az első lakótömbökben az egyetemi tanároknak kívántak lakásokat biztosítani. De ahogy létrehozták a Nehézvegyipari Kutató Intézetet (NEVIKI), a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetet (MÁFKI), hamar kicsinek bizonyult a Kiss Lajos lakótelep befogadóképessége. A következő nagyobb lépés a Jankovics lakótelep létrehozása volt (a Stadion utcától délre).
A két telepen 1966-ig összesen 1500 lakást építettek.

  Múlt VasárnapGyárak, intézmények életképei a ’60-as, ’70-es évekbőlKevés magyar város hozott magával a múltból súlyosa...
17/05/2026

Múlt Vasárnap

Gyárak, intézmények életképei a ’60-as, ’70-es évekből

Kevés magyar város hozott magával a múltból súlyosabb örökséget, mint Veszprém, de ma, közel harminc év után a vár s minden, a régi időkből származó emlék történelem s turistalátványosság, mint ahogy természetesen mai létesítmény az egyetem, a kutatóintézetek, az új lakótelepek. […]
A régi Veszprém — a tizenöt évvel ezelőtti is — a múlté, s ami azelőtt nyilvánvaló volt, azt módosítani kell. Az egykori hivatalnok- és iskolaváros ma nem csupán egy ipari megye székhelye, de üzemeivel, mindenekelőtt a Bakony Művekkel, a Videoton gyáregységével, a Faárugyárral s a most épülő házgyárral maga is iparvárossá alakult. Jelzi ezt az a körülmény is, hogy a város kereső lakosságának körülbelül a negyven százaléka munkás.
A gyors növekedés gondokkal, átmeneti megoldatlanságokkal jár. Ehhez a lakosság részéről türelemre, a vezetők részéről hozzáértésre és jó döntésekre van szükség. A város vezetői azt mondják: tíz év múlva Veszprém lakossága megkétszereződik. 2000-ben pedig m ár százezer lakossal számolnak. […]

(Thiery Árpád: Veszprém – Makettek nélkül című cikkéből idéztünk, amely a Képes Újság 1973-as számában jelent meg)

A fotók az Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Vármegyei Helyismereti Gyűjteményében találhatóak.

  Múlt VasárnapVEN helyett…Veszprémi Egyetemi Napok rövid története1955-ben és 1959-ben az oktatók már szerveztek Egyete...
10/05/2026

Múlt Vasárnap

VEN helyett…

Veszprémi Egyetemi Napok rövid története
1955-ben és 1959-ben az oktatók már szerveztek Egyetemi Napokat az intézmény öt, illetve tíz éves jubileuma alkalmából. Ezek akkor szakmai programsorozatok voltak. 1969-től, az egyetem húsz éves évfordulójától kezdve inkább a humorra fókuszáltak. Az alapötlet az volt, hogy fejére állítják a világot, a professzorok beülnek a padokba, a diák lesz a rektor. Először Chikán András harmadéves hallgató (az első kijelölt diákrektor) „ragadta magához” a hatalmat, amit három napon át megtartott. Ő azzal kezdte rektorságát, hogy megivott egy pohárka konyakot, majd ezt mondta: „mostantól egy szavamat se vegyék komolyan, mert be vagyok csípve”! Másodszor a VEN diákrektorát már szavazással választották meg hosszú, három hónapig tartó korteshadjárat után. A korteshadjáratok később rövidültek, először két hétig, egy hétig, majd négy és három napig tartottak. Az 1971-es VEN mutatta meg az eseménysorozat valódi arcát, a későbbi évek mintájául szolgálva. Fél évig tartó küzdelem, korteskedés hozta meg a csapatok között dúló csata eredményét. Maguk a hadjáratok műfajilag eltérőek voltak. Az első három VEN alkalmából többek között kortesfilmet, kortesdalokat és táncokat, kocsmai műsort készítettek. 1975–1981 között magas színvonalú színpadi produkciókat adtak elő. 1986-ig terjedő időszakban már a revüelemek is megjelentek.
Továbbiak olvashatóak: https://venciklopedia.uni-pannon.hu/venciklopedia/

  Múlt VasárnapVadregényes Veszprém(Részlet a Hungária Magazin 1943-ban megjelent cikkéből)A Bakony rengetege, a Cuha-vö...
03/05/2026

Múlt Vasárnap

Vadregényes Veszprém
(Részlet a Hungária Magazin 1943-ban megjelent cikkéből)

A Bakony rengetege, a Cuha-völgy vadregényes szépsége keretezi Veszprém hangulatos városát. A várostól egy ugrásnyira kezdődik a gyönyörű erdőség, amelynek évszázados fáihoz számtalan romantikus történet fűződik. A Bakony híres betyárlegényeiről muzsikálnak a nótás veszprémi cigányok és róluk dalolnak a vendégek, a jó balatoni bor mellett. Mert balatoni bort isznak Veszprémben, hisz a magyar tenger is csak egy ugrás ide! Félóra alatt odavisz a helyi vonat. Nincs is olyan szombat és vasárnap, tavasztól késő őszig, hogy a veszprémiek ne ugranának át a Balatonhoz. Kevés magyar város dicsekedhet ilyen szerencsés fekvéssel, ilyen pompás szomszédsággal, mint Veszprém, az a város, amely egyik karjával a Bakonyt, másikkal a Balatont öleli magához.
Megkapóan bájos, hangulatos a város képe. Külföldi vendégek nem egyszer kiáltottak fel Veszprém láttára: - Ha egyszer nyugalomba megyek, ide költözöm, itt tökéletes lehet az élet, tökéletes a csend, a béke, a harmónia!
[…]

A képeslapok az Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Vármegyei Helyismereti Gyűjteményében találhatók.

  Tücsök és BogárTermékelhelyezés mindenek felett!1999-ben készült ez a színházi plakát.(Az Eötvös Károly Könyvtár Veszp...
28/04/2026

Tücsök és Bogár

Termékelhelyezés mindenek felett!

1999-ben készült ez a színházi plakát.
(Az Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Vármegyei Helyismereti Gyűjteményében található plakátgyűjteményből.)

  Múlt Vasárnap A 18. emeletenA Veszprém központjában meredező toronyházat (1975-ben) öt éve adták át. (Körülbelül nyolc...
26/04/2026

Múlt Vasárnap

A 18. emeleten

A Veszprém központjában meredező toronyházat (1975-ben) öt éve adták át. (Körülbelül nyolc évig épült.) Gondnoknője bizalmatlanul méreget: — K érjen engedélyt az IKV igazgatójától! Anélkül én nem nyilatkozom!
Aztán ő telefonál „engedélyért”, és végül is beszédes lesz, bár ahhoz ragaszkodik, hogy a nevét ne írjam meg. — Százharminc lakás van itt — mondja —, több mint hatszáz ember él huszonkét emeleten. Pontosabban tizennyolcon, mert az az utolsó lakószint. A tizenkilencediken eszpresszó van, a huszadikon gépház, a huszonegyediken pedig százezer literes víztároló. Három lift van. Ez kevés. Ráadásul gyakran rosszak is. Sok problémánk volt és van a szakipari munkákkal. Például rossz az egész épület szigetelése. Hamar beázik, amellett zajos. Alapvető előírásokat nem tartottak be.
Gondolja el: ebben a huszonkét emeletes épületben nincs vészvilágítás. Szerencsére tűz még nem volt, de azt is tudom: a tűzoltó-létrák csak a tizedik emeletig érnek föl... Én m ár nem is mondok többet! Még csak annyit, ha itt áramszünet van: megáll az élet! Hát bizony, az elmúlt öt év alatt sokan elmentek innen...
*
Most hallgassuk meg a tizennyolcadik emelet nyolc lakásának néhány lakóját.
— Dabrónaki Jánosné betanított munkás; férjével és két gyerekével él. A szépen berendezett lakásban éppen palacsintasütéshez készülődött, amikor fotóriporter kollégámmal rácsöngettünk. Szabadkozásunkon mosolyog.
— Ó, sokan jöttek már ide! Néha egészen idegenvezetőnek érzem magam. Mi jól érezzük itt magunkat, csak a lift készít ki bennünket! Vártam én már egy órát is rá! Udvariatlanok az emberek, nem törődnek a másikkal. Reggel, munkába menetelkor, meg délután, hazajövetelkor, ez ugye itt a csúcsforgalom — gyakran gyalog megyek le vagy föl, ami még rosszabb. Egészen begörcsöl a lábam. Akik innen elmennek, szerintem csak a lift miatt mennek el. Az ablakokat mi szivacsszalaggal körberagasztottuk, így szigeteltük; de ez a lakás az északi oldalon van, télen bizony fázunk. Ha meg fúj a szél, és itt Veszprémben gyakran fúj, akkor még a csukott ablakok mögött is lengenek a függönyök!

Aimrein Károlyné könyvelő, csinos fiatalasszony.
— Hát bizony, én nem örültem, sőt megijedtem, amikor megtudtam, hogy a tizennyolcadik emeleten kaptuk a lakást. De aztán arra gondoltam: nekem ugyan már mindegy, mert nyolc évig nagyon zsúfoltan laktunk az apósoméknál. Ez pedig nagyon szép lakás, minden igényt kielégít. Csak hát gyerekekkel ebben a toronyházban élni borzalmas nehéz! A lakásban nem lehet őket egyedül hagyni. Az ablakokon semmi rács nincs. Csak kihajol és már kibukhat. Aztán: tíz éven aluli gyerek nem mehet a lifttel. Én meg nem érek rá folyton kísérgetni őket. A lifttel szerintem az a legfőbb baj, hogy nem automata. Meg hát legalább négy lift kellene ennyi lakónak! Rossz az is, hogy a szemetet nekünk kell levinni. Építettek ugyan szemét-ledobót, de csak egy-két napig működött. Azóta semmi. A fölöttünk levő eszpresszóra szerintem semmi szükség nincs, a vendégei csak a lift zsúfoltságát növelik. Inkább építettek volna oda is lakásokat.
Az ajtóból még utánam szól: — Én megmondom azt is: mi már beadtuk a lakáscsere-kérelmet.
*
Horváth Istvánné ugyancsak férjével és két gyermekével lakik a legfelső emeleten:
— Eleinte nehéz volt a magasságot megszokni, tériszonyom is volt, alig mertem kinézni, de már megszoktam. Arra nagyon vigyáztunk a férjemmel, hogy az ablakhoz ne menjenek a gyerekek. Aztán a férjem szerencsére kitalálta: az ablakokra rövid láncokat szerelt, amik csak résnyire engedik kinyílni. Így nem eshetnek ki.
Nézze, mi albérletből jöttünk, nekünk ez a lakás ideális. Csak a lift! Igen, az probléma. Nekem gyalog húsz-huszonöt perc lefelé a gyerekekkel...
[...]

Képes Újság című folyóirat 1980-ban megjelent cikkéből idéztünk

  Tücsök és BogárÚj rovat! Hogy az ember mikre nem bukkan digitalizáció közben!Az 1956. május 20-án megjelent Veszprémme...
22/04/2026

Tücsök és Bogár

Új rovat!
Hogy az ember mikre nem bukkan digitalizáció közben!

Az 1956. május 20-án megjelent Veszprémmegyei Népújság második oldalán olvashatjuk az alábbiakat:

"Kitüntetett 148 éves kolhozparaszt

A napokban Bakuban, az Azerbajdzsán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének nagytermében a Munka Vörös Zászló renddel tüntették ki Mahmud Ejvazovot, a "Komszomol"-kolhoz 148 esztendős tagját. A jelenlévők minden jót kívántak a Szovejtunió legidősebb kolkozistájának és kívánták, hogy jó egészségben még sokáig éljen."

Micsoda szám!!!
Az interneten elérhető források szerint Ejvazov 1808-ban született és 1960-ban hunyt el... Természetesen a születési idejét egyetlen dokumentum sem tudja alátámasztani.

A képek egyikén az eredeti cikk, a másik képen pedig a Szovjetunió által kibocsátott bélyeg látható.
További érdekességek olvashatók ebben a cikkben a szélsőségesen hosszú életkorról:
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC3062986/

  Múlt VasárnapVeszprém és az idegenforgalom(Dr. Zákonyi Ferenc tanulmányából, amely 1969-ben jelent meg a Városépítés c...
19/04/2026

Múlt Vasárnap

Veszprém és az idegenforgalom

(Dr. Zákonyi Ferenc tanulmányából, amely 1969-ben jelent meg a Városépítés című folyóiratban)

[…] Mi, idegenforgalmisták Veszprémet az első tíz magyar város közé soroljuk értékei miatt. Buda, azután Sopron, Kőszeg, Pécs, Eger, Veszprém és utána a többiek, és azt hiszem egy részletes megvitatás is e felsorolás igazát adná.
Már a földrajzi fekvése is kiváló. A közel 40 méter magas dolomitsziklán ülő vár, az alatta kanyargó Séd folyó, a körülötte emelkedő kisebb, nagyobb halmok, a távolban felkéklő bakonyi hegyek, a délnek lejtő völgyek, és a végükön felcsillanó Balaton, a tájképi változatosság olyan skáláját nyújtja, amelyhez hasonló csak kevés található e hazában.
A Séd mellől pedig feltekintve a magasan ülő vár falaira, a piros tetőkre, a reggeli fényben megcsillanó ablakszemekre, a tornyokra, a szürkésfehér dolomit sziklákra, a repedéseken kibújt növényzetre, a természetnek és az emberi kéz alkotásainak harmóniája ragadja meg a szemlélőt. Ha pedig elsétálunk nyugatra, és a Betekints völgyből a Viadukt alól szemléljük ezt a képet, a vár nyugati felét, amelyet körben bekeretez a gyönyörű völgyhíd, még szebb látványban van részünk.
Itt már a természet és a múlt művészeinek hangulatába még beleszól új zenéjével a ma hangja, a kövek, faragások, márványcímerek nemes szépségét kiegészíti a vasbeton művészete, hiszen abból is lehet megragadót és szépet alkotni. A híres és sokszor idézett veszprémi látkép talán legjobban döbbent rá bennünket a régi és új építőművészet színes kapcsolatára. […]

A közölt fotók az Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Vármegyei Helyismereti Gyűjteményében találhatók.

Cím

Komakút Tér 3
Veszprém
8200

Nyitvatartási idő

Kedd 09:00 - 18:00
Szerda 09:00 - 18:00
Csütörtök 09:00 - 18:00
Péntek 09:00 - 18:00

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Eötvös Károly Könyvtár Veszprém Megyei Helyismereti Gyűjteménye új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Megosztás

Kategória