Befogadás Háza - Veszprém

22/09/2026

BESZÉLŐ KEZEK 🖐️
A kéz egyszerre konkrét testrész és erős szimbólum.
A munkáé, a segítségé, az érintésé, a kapaszkodásé. Adunk vele, elfogadunk, cselekszünk, kapcsolódunk egymáshoz.
És a kezünkkel történeteket is mesélhetünk.
Foglalkozásunkon minden résztvevő egy-egy kézfotót kapott, amelyen fekete pontok helyezkedtek el. A feladat egyszerűnek tűnt: jelentést adni a pontoknak.
Lehettek belőlük utak – honnan jöttem és merre tartok.
Akadályok, amelyek az utamba kerültek.
Emberek, akik kapcsolódnak hozzám.
Sebek és nehézségek, amelyek nyomot hagytak rajtam.
Emlékek, fontos állomások, gondolatok.
Kapaszkodók, amelyek átsegítettek nehéz időszakokon.
Vagy éppen lehetőségek, amelyek még előttem állnak.
Ugyanazok a pontok – mégis minden képen egészen más történet született.
Mert nincs két egyforma életút. És néha ahhoz, hogy valami fontosat elmondjunk magunkról, egyetlen szóra sincs szükség. 🖐️

20/09/2026

EGYÜTT JÁTSZANI, EGYÜTT ALKOTNI – ELŐÍTÉLETEK NÉLKÜL ❤️
Ma ismét ott voltunk az U15–U18 Sumo Európa-bajnokságon, a Veszprém Aréna előtt, ahol egész nap vártuk a gyerekeket és családjaikat.
Készült csillámtetkó, előkerült az óriástársas és természetesen elkészültek a kis selyemhernyók is. 😊 Bemutattuk azokat az újrahasznosított anyagokból készült tárgyakat is, amelyeket ellátottjaink készítenek.
De számunkra ennek a két napnak volt egy ennél is fontosabb része.
A programokon velünk voltak ellátottjaink is. Segítettek a gyerekeknek játszani, kézműveskedni, alkotni, közben beszélgettek a családokkal, és ők maguk is örömmel kapcsolódtak be a rendezvény programjaiba.
Mert a társadalmi érzékenyítés néha pontosan ilyen egyszerűen történik.
Egy asztal körül ülve. Egy közös játékban. Együtt készített selyemhernyó mellett. Amikor egy gyermek és egy hajléktalan ember nem két külön világ része, hanem egyszerűen két ember, akik éppen együtt alkotnak, nevetnek vagy játszanak.
Fontosnak tartjuk, hogy minél többen megtapasztalhassák: a hajléktalanság egy élethelyzet, nem pedig egy ember értékmérője.
A nehéz sors mögött ott van a tudás, a kreativitás, a humor, a segítőkészség és az érték. Ehhez pedig néha csak lehetőséget kell teremteni arra, hogy találkozzunk egymással. ❤️

19/09/2026

A SUMO EURÓPA BAJNOKSÁGON KÉZMŰVESKEDÜNK

Várjuk a gyerekeket és persze minden érdeklődőt ma és holnap az U15 - U18 Sumo Európa-bajnokság helyszínén, a Veszprém Aréna előtti szabad területen.

A videóban pedig megmutatjuk, hogy ellátottjaink és munkatársaink mit eszeltek ki az alkalomra.

(Annyit segítünk, hogy japán tematikában gondolkodtunk. Újabb segítség: ez egy selyemhernyó.)

15/09/2026

Ez a jelenség nem korlátozódik Budapestre. Veszprém városát is érinti a probléma.

„Mind a közterületi szerhasználatot, mind a palackozást nagyon sokszor tévesen azonosítják a hajléktalansággal, és különösen igaz ez most Budapesten. (…) A belvárosban felszínre került problémahalmazt alapvetően nem az otthontalan emberek idézték elő, és így a hajléktalanellátás nem is fogja tudni megoldani” – írja a Telex.hu abban a cikkben, amelyben azt vizsgálja, mi a kapcsolat a fővárost elárasztó, palackokat gyűjtő, közterületen nyíltan drogot fogyasztó, sokszor antiszociális viselkedést produkáló emberek, valamint az elmúlt 16 évben módszeresen leépített szociális, pszichiátriai és addiktológiai ellátórendszer között.

„Az ország Budapesten kívüli részeinek állapotáról kap most látleletet a fővárosi lakosság. Több vidéki szegregátumban már évek óta súlyos problémát jelentenek a dizájnerdrogok, amelyek használata persze szoros összefüggésben van a kilátástalan gazdasági helyzettel, a munkanélküliséggel, a kezeletlen mentális betegségekkel. (…) A vidéki mélyszegénységben élők közül egyre többen vándorolnak a fővárosba, részben azért, hogy az itt eldobált palackokból jussanak pénzhez – ez az, ami most nagyon feltűnő, főleg budapesti, középosztálybeli nézőpontból. (…) A rendőr elviheti ezeket az embereket, de pár nap múlva ugyanott lesznek az utcán, ha nem kezeljük a függőségüket, ha nem oldjuk meg, hogy miből fognak élni, hogy hol fognak lakni.”

A Telex cikkét, amelynek elkészítéséhez munkatársaink is segítséget nyújtottak, az első kommentben olvashatod 👇

📷 Bődey János / Telex

15/09/2026

„Megölelhetlek?” A kisfiú megrázta a fejét: „Nem.”

A nevelőanya egy pillanatra megállt. Pedig annyira szerette volna megölelni. Olyan régen várt már rá. Készült az érkezésére. Kitalálta, hova kerülnek majd a játékai. Megágyazott neki. Még egy kis éjjeli lámpát is vett, mert azt gondolta, talán fél majd sötétben. És most ott állt előtte ez a gyerek. Nem kérte az ölelést. Sőt, egy lépést hátrébb is ment.

A nevelőanya nem sértődött meg. Nem mondta, hogy: „Pedig én csak szeretni szeretnélek.” Nem kérdezte: „Miért nem szeretsz?” Csak annyit mondott: „Rendben. Nem kell most megölelned.” Aztán leült mellé a kanapéra. Nem túl közel, csak annyira, hogy ott legyen. A kisfiú először nem szólt. Aztán megkérdezte: „Te mindig itt leszel?” A nevelőanya ránézett: „Itt leszek.”

Ennyi. Nem volt nagy jelenet. Nem ölelkeztek össze. Nem lett belőle megható pillanat. Csak ültek egymás mellett.

Másnap sem lett könnyebb. A kisfiú nem akart puszit. Nem akart ölelést. Néha még azt sem akarta, hogy mellé üljenek. De a nevelőanya nem sietett. Nem akarta bebizonyítani, hogy ő jó nevelőszülő. Nem akarta elérni, hogy a gyermek szeresse. Csak ott volt. Reggel. Délután. Este.

Megkérdezte, kér-e reggelit. Elkészítette, ha kért. Ha nem kért, akkor is tudta, hogy másnap újra megkérdezi. Ha a kisfiú nem akart beszélni, nem faggatta. Ha mérges volt, nem ijedt meg tőle. Ha elfordult, hagyott neki helyet.

És egyszer csak…

Egyik este a kisfiú odament hozzá. Nem mondott semmit, csak leült mellé. Aztán egy kicsit közelebb húzódott. A nevelőanya nem mozdult. Nem akarta elrontani. Pár perc múlva a kisfiú nekidőlt.

Csak ennyi történt. Egy kis fej egy felnőtt vállán. De a nevelőanya tudta: ez most sokkal többet jelent, mint egy ölelés az első napon. Mert ez már az ő döntése volt. Nem azért bújt oda, mert egy felnőtt azt várta tőle, hanem mert végre elhitte: itt lehet közel lenni.

Talán ez az egyik legszebb pillanat egy nevelőcsalád életében. Amikor nem kell kérni a szeretetet. Nem kell kikényszeríteni a kötődést. Nem kell azt mondani: „Szeress engem!” Elég azt üzenni: „Nem baj, ha most még nem tudsz közel lenni. Én akkor is itt leszek.”

És néha éppen ettől kezd el közeledni egy gyermek. Nem ma. Nem holnap. Hanem akkor, amikor már elhiszi, hogy tényleg maradhat.

Mert szeretni, türelmesnek lenni és ott lenni valaki mellett – menő.

A nevelőszülőség MENŐ! 🤗

✍ Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nevelőszülői Hálózat
📷 Mózes Anita. A kép illusztráció.

13/09/2026

Egy kívánság, ami valóra vált ❤️
Vannak kívánságok, amelyek talán egyszerűnek tűnnek, mégis egy egész életnyi vágy, emlék és remény fér el bennük.
Ellátottunk bakancslistáján szerepelt egy számára nagyon fontos kívánság: szeretett volna eljutni a Csatkai búcsúba.
Munkatársaink pedig úgy döntöttek, segítenek abban, hogy ez a kívánság ne csak egy tétel maradjon a listán. Elkísérték őt Csatkára, arra a helyre, ahová annyira szeretett volna eljutni.
A szociális munka sokszor segítség a mindennapokban: étel, biztonság, ügyintézés, egy nehéz élethelyzet megoldása. De néha ennél sokkal több. Jelen lenni valaki mellett. Meghallani, mi fontos neki. És amikor lehet, hozzásegíteni ahhoz, hogy megélhessen egy számára különleges pillanatot.
Ez a nap most erről szólt.
Egy útról, amely kilométerekben talán nem volt olyan hosszú, annak azonban, akinek egy régi kívánsága teljesült vele, nagyon sokat jelentett. ❤️
Köszönjük kollégáinknak, hogy nemcsak elkísérték, hanem lehetővé tették számára ezt az élményt.
Mert néha a segítség azt jelenti: valakivel együtt elindulni oda, ahová régóta vágyik.

12/09/2026

ŐSZI KOSZORÚKAT KÉSZÍTETTÜNK

Megjött az ősz, az eső. Örültünk mindkettőnek. Őszi koszorúkat készítettünk, az itt élők és itt dolgozók, közösen.

Csinálni valamit. Alkotni. A normális élet felé vezető út cselekvéssel, aktivitással van kikövezve. Jó volt együtt gondolkodni és alkotni.

Meg is mutatjuk az alkotásainkat.

09/09/2026

Segítsen, hogy mi is segíthessünk!
Utcai szociális szolgálatunk munkatársai naponta járják Veszprém közterületeit, felkeresik az utcán élő embereket, és folyamatosan feltérképezik azokat az új helyszíneket, ahol segítségre szoruló ember jelenhetett meg.
Minden lakossági bejelentést kivizsgálunk, és munkatársaink kimennek a jelzett helyszínre.
📞 Az utcai szolgálat elérhetősége:
0630 237 6695
krízisidőszakban, november 1. és április 30. között a nap 24 órájában;
krízisidőszakon kívül mindennap 8.00 és 18.00 óra között hívható.
A helyszínen felmérjük az érintett ember állapotát és szükségleteit, segítséget nyújtunk számára, valamint felajánljuk, hogy beszállítjuk intézményünkbe. Az első találkozást követően ellátásba vesszük, rendszeresen felkeressük, kapcsolatot tartunk vele, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy elfogadja a számára megfelelő segítséget.
Fontos tudni, hogy az utcai szolgálatnak nincs kényszerítő hatásköre. Ha valaki nem akarja elhagyni a közterületet, munkatársaink, akarata ellenére nem szállíthatják be az intézménybe. Eszközünk a türelem, a meggyőzés, a bizalom kialakítása és a kitartó szociális munka.
Az utcán élő emberek közül sokan függőséggel, pszichiátriai problémákkal, súlyos traumákkal vagy ezek együttes hatásaival küzdenek. Félhetnek az intézményi ellátástól, mert nem ismerik azt, vagy állapotuk miatt nehezen tudnak alkalmazkodni a közösségi együttélés szabályaihoz. Sok esetben több hónapos, intenzív segítő munka szükséges ahhoz, hogy valaki bizalmat szavazzon nekünk, és elfogadja az intézményi ellátást.
Bár rendszeresen járőrözünk a városban, egy gépjárművel és szolgálatonként két szociális munkással nem tudunk mindenhol egyszerre jelen lenni. Az utcán élő emberek gyakran változtatják a tartózkodási helyüket, és folyamatosan találkozunk új, Veszprémből vagy a környékbeli településekről érkező rászorulókkal is.
Ezért kérjük a veszprémi lakosság segítségét:
Ha közterületen segítségre szoruló embert látnak, jelezzék utcai szolgálatunknak! A bejelentéssel lehetővé teszik, hogy mielőbb megtaláljuk, felkeressük, és felajánljuk számára a segítségünket.
Köszönjük, hogy jelzésükkel támogatják munkánkat, és hozzájárulnak ahhoz, hogy egyetlen rászoruló ember se maradjon észrevétlenül!
Segítsenek, hogy elérhessük azokat, akiknek szükségük van ránk!

07/09/2026

ÉRTÉKESEN TÖLTENI A MINDENNAPOKAT

A Befogadás Háza dolgozói figyelmet fordítanak arra, hogy az itt élők tartalmasan tölthessék el a mindennapjaikat. Ma kollázsokat készítettünk azzal a címmel:

Hol van a helyem a világban?

Tartalmas cím. A kollázskészítők éltek a lehetőséggel. Mutatjuk a végeredményt.

24/08/2026

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Abban az időben:
Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Ezt válaszolták: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.
Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás.
Ezek az evangélium igéi.
Mt 16,13-20