Vésztő Városi Könyvtár

10/06/2026

Lehet-e férfinak nő példaképe? Lehet. Íme.
Szofja Andrejevna Tolsztaja (született Bersz, 1844–1919) a világirodalom egyik legösszet***ebb, legtragikusabb és leginkább félreértett alakja volt, akit sokáig mindössze a nagy író, Lev Tolsztoj feleségeként emlegettek. Évtizedeken át egyszerre volt az író múzsája, legfőbb támasza, menedzsere és szellemi partnere, miközben az életük végére kapcsolatuk szinte elviselhetetlen pszichés csatatérré változott.
Szofja nem csupán háziasszony volt, hanem komoly irodalmi ízléssel megáldott szerkesztő. Kevesen tudják, de a Háború és béke monumentális kéziratát legkevesebb hétszer másolta le kézzel, javította és gondozta. Emellett maga is írt (regényt, novellákat), naplói pedig önálló irodalmi értéket és kordokumentumot képviselnek. Fotográfus is volt, gazdag vizuális örökséget hagyva maga után a család életéről.
Miközben Tolsztoj a spirituális megtisztulás, a tulajdonról való lemondás és a paraszti egyszerűség utópiáját kereste, Szofjára hárult a kíméletlen valóság: egy 13 gyermekes család (akik közül nyolcan érték meg a felnőttkort) eltartása és a nagybirtok, Jásznaja Poljana vezetése. Ő képviselte a racionalitást, a családi stabilitást és az ésszerű egzisztenciális védelmet.
Kapcsolatuk kezdetétől fogva (amikor a nála 16 évvel idősebb Tolsztoj a nászéjszakájuk előtt elolvastatta vele korábbi kicsapongó életét részletező naplóit) Szofja mély érzelmi bizonytalanságban élt. Rendkívül féltékeny, szenvedélyes, de önfeláldozó alkat volt, akit állandóan gyötört az az érzés, hogy férje jobban szereti az emberiséget és a saját eszméit, mint őt és a gyermekeit.
Tolsztoj kései, radikális vallási-filozófiai fordulata után (amikor le akart mondani a szerzői jogokról és a vagyonról a követői, a tolsztojánusok javára) Szofja végsőkig harcolt a gyermekei jussáért. Ez a konfliktus mély paranoia-közeli állapotba sodorta mindkét felet: egymás naplóit lesték, gyanakodtak. Tolsztoj végül előle menekülve halt meg egy vasútállomáson, ami miatt a közvélemény és a korabeli sajtó igazságtalanul Szofját kiáltotta ki házisárkánynak, gonosznak és hisztérikusnak.
Összességében egy lenyűgöző tehetségű, hatalmas teherbírású, de a zseniális férj árnyékában és annak spirituális válságában felőrlődő, magányos asszony képe rajzolódik ki előttünk, aki nélkül a tolsztoji életmű ebben a formában aligha születhetett volna meg.

Illusztráció: Szofja és Lev Tolsztoj Jásznaja Poljanában. Forrás: Heritage Images / Heritage Images/Getty Images

10/06/2026

"Csak azokat a napokat vesztettük el igazán, amelyekre nem emlékszünk." (Kaffka Margit)

A magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója, a Nyugat nemzedékének fontos tagja 146 éve született ezen a napon.

Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”-nak nevezte.
A Színek és évek című legnagyobb műve beletartozik a legjobb magyar könyvek jegyzékébe.

10/06/2026

Szabó Dezső születése - kalendárium

Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője.

Bátyja Szabó Jenő református lelkész, költő.
1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával.

1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább.

1918-ban az őszirózsás forradalomnak nevezett Károlyi féle csőcselék hatalomra kerülése Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a kommün időszakát , vidékre menekült.

1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé t***e. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban írtak.

1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.

1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.

10/06/2026

✨️401 éve született Apáczai Csere János író, természettudós, tanító, filozófus, polihisztor.

🎗Apáczai a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.

📍A korszerű magyar neveléstudomány első képviselőjeként tarthatjuk számon, aki az elmaradottsággal vívott küzdelme során újszerű elgondolásokkal harcolt az oktatásügy megjobbításáért, a tananyagában és szervezeti felépítésében egyaránt korszerű iskolarendszerért, a tanári hivatás megbecsüléséért.

🧾Apáczai filozófiai munkásságáról, pedagógiai életművének ismeretelméleti alapjairól szólva az utókor általában Descartes szellemiségének hatását emeli ki.

09/06/2026

ESSZÉ

Vihar Béla

Karinthy Frigyes szülőháza

A múlt esztendő végén a Fővárosi Tanács népművelési osztálya emléktáblával jelölte meg a VII. kerületi Damjanich utca 27-es számú házat, ahol nyolcvan esztendővel ezelőtt Karinthi József Ganz-gyári tisztviselő és Engel Karolina gyermeke, Karinthy Frigyes, századunk egyik legjelentősebb írója született.

Mindehhez szerénytelenül hadd fűzzem hozzá, hogy a kezdeményező szerep
azé a cikkemé, amely a Budapest 1966-os évfolyamának decemberi számában jelent meg. Írásomban ugyanis hiányoltam, hogy miért nincs emlékeztető felirat Karinthy szülőházán. Ha valóban igaz, hogy az utcáknak is van hangulati, vagy éppen szellemi, kultúrtörténeti tartamuk, akkor e márványlappal nagy mértékben gazdagodott szűkebb hazám, a Damjanich utca. Köszönet érte az illetékeseknek.

Most pedig néhány adalék erről a közel százesztendős, jelenleg kétemeletes szürke homlokzatú épületről, amely annak idején egy Bruder nevű nagyfuvaros tulajdona volt. A lakások az első emeleten helyezkedtek el. Hogy melyik volt a Karinthi családé, ezt ma már senki nem tudja, mint ahogy a ház lakói csak az emléktábla felavatásakor szereztek tudomást arról, hogy milyen nevezetes épület az övék. A gyermek Karinthy mindössze öt esztendőt töltött itt. 1892-ben, édesanyja halála után előbb Pécelre, majd Kispestre, aztán a Gizella téri (ma Vörösmarty tér) Haas palotába költöztek. Vajon az emlékezés kezdeti szakaszának első benyomásai, a kora gyermekkor színhelye beépült-e az író műveibe? Sajnos, ennek semmi nyomára nem bukkantam, sem naplójában, sem elbeszéléseiben. De bizonyos az, hogy a tudat mély rétege alatt, elsüllyedt és mégis visszatérő emlékképként ott kellett lennie e ház folyosójának, vasrácsos feljárójának is. Karinthy Frigyes élete folyamán számos budapesti épületben lakott, s utoljára az Üllői út 66/b-ben volt otthona. A Damjanich utcától odáig térben nem nagy távolság, ám időben egy halhatatlan alkotói pályát ível át. S erről vall immár a szülőház fala is.

*

VIHAR BÉLA (született Weisz) (Hajdúnánás, 1908. május 23.[2] – Budapest, 1978. november 24.) József Attila-díjas (1966) magyar költő, újságíró, tanár.

Budapesten tanult. Hajdúsámsonban és Miskolcon tanított.

A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó költő versei először 1921-ben jelentek meg, majd 1924-től a Magyar Írás című folyóiratban. A Vági-féle Magyarországi Szocialista Munkáspárt tagjaként házkutatást is tartottak lakásán; titkos politikai előadásokon vett részt. A második világháborúban hamis papírok készítésével igyekezett menteni embertársait. 1942-ben munkaszolgálatra Ukrajnába vitték, ezekből az élményekből született meg 1963-ban az Egy katona megy a hóban című verse, amely ismertté t***e, és amelyet Sinkovits Imre tett népszerűvé szerte a világon.

1945–1948 között iskolaigazgató, majd 1949–1954 között a Népművelési Minisztériumban – racionalizálásáig – a nemzetiségi művelődésügy referense volt. Ezután egy darabig könyvek eladásából kényszerült élni. 1956–59 között a Műterem című lap, majd az ezt követő tíz évben az Élet és Tudomány stílusszerkesztője volt. Nevéhez fűződik a Sárga könyv (São Paulo, 1945) című antifasiszta dokumentum-gyűjtemény, amely a világon elsőnek írt a Holokauszt borzalmairól és áldozatairól.

Az 1920-as években induló avantgárd költő első kötete 1933-ban jelent meg Út önmagadtól címmel, de költészete valójában csak 1958-ban szökkent szárba, ekkor adták ki A szerelem születése című kötetét, amelyet Weöres Sándor verssel is köszöntött. Attól kezdve két-három évente jelentek meg könyvei 1978-ban bekövetkezett haláláig, melyekről számos értékelés jelent meg. Két verses műfajban alkotott nagyot: az epigrammai rövidségűekben és az elbeszélő költeményekben. Filozofikus, biblikus hangnemű verseiben a szépség és a tisztaság mellett tett hitet. A rádiódrámái, mint Az utas, Malom utca, A kék tündér hídja, is nagy sikert arattak. Három emléktábla is megemlékezik róla, egy Budapesten, a VII. Damjanich u. 26/B számú házon található, ahol életének nagy részét élte, egy másik szülőföldjén, Hajdúnánáson, a harmadik pedig Szécsényben, ahol nevelkedett.

Díjai:

Madách Imre-díj (1965)
József Attila-díj (1966)

*

Forrás: Vihar Judit

Fotó: Az ifjú Vihar Béla portréja / Kép a családi archívumból
(Wikipédia / Vihar Judit)

(Szerk.: Hajnal Éva)

09/06/2026

09/06/2026

‼️KÖNYVAJÁNLÓ‼️

Az erdei óvodásokkal mindig történik valami érdekes - Gida Gedeon rosszalkodik, új sünilány érkezik a csoportba, az óvó néni beteg lesz, a kis állatok izgalmas nyaraláson vesznek részt. Kepes Ágnes meséi a négy-hat éves korosztály életének történéseit, örömeit és bánatait ültetik az erdei állatok világába. A rövid, kedves meséket Oszter Alexandra bájos illusztrációi teszik teljessé.

09/06/2026

‼️KÖNYVAJÁNLÓ‼️

,,Épp a teljesen automata, önvezető autódban ülsz, amikor hirtelen blokkolnak az ajtózárak, az útvonal megváltozik, és elveszíted az uralmat a jármű fölött. Aztán egy titokzatos hang azt mondja: ,,Hamarosan meghalsz."
Miközben a vezető nélküli autók egyre inkább az elfogadott, megbízható és a biztonságot garantáló normává válnak, nyolc ember pontosan ebben a rémisztő helyzetben találja magát. Azzal, hogy valaki feltöri a járművek számítógépes rendszerét, az autókban ülők végzetes ütközési pályára kerülnek. Az utasok: egy kiöregedett tévésztár, egy fiatal terhes nő, egy rokkant háborús hős, egy férje elől menekülő, bántalmazott feleség, egy illegális bevándorló, egy férj és a felesége, valamint egy öngyilkosságra készülő férfi.
Közben az utasok autóiban elrejtett kamerák világszerte emberek milliói számára közvetítik a rémületüket és kétségbeesésüket. De a közvélemény akkor mutatja meg igazán a valódi arcát, amikor felteszik nekik a kérdést: ,,Kit mentsünk meg közülük? ...És kivel végezzünk először?"

09/06/2026

📍 Megemlékezés | 156 éve hunyt el Charles Dickens 🇬🇧✍️

1870. június 9-én távozott az élők sorából a világirodalom egyik legnagyobb mesélője, a viktoriánus Anglia hangja, Charles Dickens. Olyan halhatatlan remekművek fűződnek a nevéhez, mint a Twist Olivér, a Karácsonyi ének vagy a David Copperfield.

📚 Történeteivel nemcsak szórakoztatott, hanem tűpontos társadalomkritikát gyakorolt, miközben mindig kiállt a kiszolgáltatottak és a szegények mellett.

📖 Ma az egyik legszebb, örök érvényű gondolatával emlékezünk rá a Hard Times (Nehéz idők) című regényéből:

„Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz.”

08/06/2026

📢 PREVENCIÓS ELŐADÁSOK VÉSZTŐN! 📢

Szeret***el várunk minden érdeklődőt 2026. június 17-én (szerdán) a Sinka István Művelődési Központban, ahol dr. Molnár István Jenő jogász, bűnmegelőzési szakértő két rendkívül hasznos és aktuális előadást tart.

🕓 16:00 – Így védd meg a gyermeked!
Hasznos tanácsok a gyermekek biztonságáról, a veszélyek felismeréséről és a megelőzés lehetőségeiről.

🕔 17:45 – Nyugdíjas akták – igaz történetek, valódi tanulságok
Valós eseteken keresztül ismerhetjük meg a leggyakoribb csalási módszereket és azt, hogyan védekezhetünk ellenük.

📍 Helyszín: Sinka István Művelődési Központ
(5530 Vésztő, Kossuth u. 43–47.)

✅ A részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.

📞 Információ és jelentkezés:
☎️ 66/477-037
📧 [email protected]

Ne hagyja ki ezt a különleges alkalmat, ahol hasznos tudással gazdagodhat a családok és az idősek biztonságát érintő fontos témákban!