https://www.facebook.com/104645332144162/

Visegrád Reneszánsza, Várhegy, Visegrád (2026)

28/05/2025

A havasalföldi vajda visegrádi fogsága

Kevesen tudják, hogy a történelem egyik leghírhedtebb alakja, Vlad Țepeș – ismertebb nevén Drakula – hosszú éveket töltött Magyarországon, fogságban. A havasalföldi fejedelem, akit a brutális karóbahúzásairól ismertek, a 15. század közepén, politikai okokból került Visegrádra, ahol közel tizenkét évig élt, házi őrizetben. A legenda szerint vámpír, a valóságban azonban egy ellentmondásos, de határozott uralkodó volt, akinek sorsa szorosan összefonódott a magyar történelemmel.

Vlad Țepeș 1431 körül született Havasalföldön. Apja, Vlad Dracul, a Sárkány Lovagrend tagja volt, innen származik fia későbbi neve: Drăculea, vagyis „a sárkány fia”, ami később a köztudatban „az ördög fiára” torzult. Vlad hírhedt uralkodóvá vált: kegyetlen módszerekkel tartotta fenn a rendet, gyakran alkalmazott karóbahúzást, különösen a belső ellenségeivel és a törökökkel szemben. Ezek a tettek ugyan hatásosnak bizonyultak politikailag, de Európa szerte is megrökönyödést keltettek.

1462-ben Vlad támogatást kért Mátyás királytól az oszmánok elleni küzdelméhez. Azonban Vlad Țepeș brutális módszerei (karóbahúzások, tömeges kivégzések) rossz fényt vetettek a keresztény fejedelemségre, egyben rontották a magyar király diplomáciai pozícióit. Emiatt Mátyás elfogatta és Visegrádra szállíttatta Vlad Tepest. Fontos hangsúlyozni, hogy nem börtönbe került, hanem házi őrizetbe, méghozzá a fellegvár egyik elkülönített részébe. Bár szabadságát korlátozták, életkörülményei viszonylag jók voltak. A források szerint könyveket olvasott, vallásos elmélkedéseknek hódolt, sőt feleségül vett egy magyar nemesasszonyt, valószínűleg Mátyás király rokonságából. Kapcsolatot tartott a havasalföldi bojárokkal és politikai tekintélyét részben továbbra is megőrizte.

Vlad több mint egy évtizedet töltött így Visegrádon, egészen 1475-ig, amikor Mátyás újra visszahelyezte a havasalföldi trónra, hogy az oszmánok elleni harcban segítse a magyar érdekeket. Azonban uralkodása nem tartott sokáig: 1476-ban, egy csatában életét vesztette, valószínűleg a törökökkel szembeni küzdelemben.

A visegrádi fogság egy kevéssé ismert, de történelmileg igazolt fejezete Vlad Țepeș életének. Bár Bram Stoker 1897-es Drakula-regényében nem említi Magyarországot, a mítosz alapját adó történelmi személy élete valóságosan kapcsolódik a magyar múlt egyik jelentős helyszínéhez. Visegrád tehát nemcsak királyi központ volt a középkorban, hanem egy politikai száműzetés színhelye is – ahol a történelem egyik legismertebb, és a legendák szerint legfélelmetesebb alakja hosszú éveket töltött.

06/12/2024

Megfejtettük a visegrádi ferences templom szentélyboltozatának rejtélyét.

Idén tavasszal egy teniszpálya alatt leltünk rá a visegrádi ferences kolostorhoz tartozó Szűz Mária templom alapjaira. A templom beomlott kriptájából előkerültek a szentély későgótikus boltozati elemei, melyeket a szakembereink 3D szkennelést követően emelik ki a kriptából. Ez alapján lehetőség adódott az egykori boltozatok elméleti rekonstrukciójára. Az előkerült több mint száz kőelem alapján hitelesen rekonstruáltuk a hálóboltozat formáját és elkészítettük a rajzi rekonstrukciót. E munka során felfigyeltünk arra, hogy a visegrádi szentélyboltozat alaprajzának másolatai több példányban is fennmaradtak a bécsi Szent István templom (Stephanskirche) középkori építőműhelyének máig megőrzött középkori tervrajz gyűjteményében.

A visegrádi hálóboltozat több kőfaragványán találtunk kőfaragójeleket is. Ezek a jelek gondosan bevésett vonalas ábrák, amelyeket a követ kifaragó munkások azért véstek a kőre, mert ezzel jelölték, hogy ők a készítők, illetve ennek alapján kapták meg a munkadíjukat is. A jelek alapján megvan a lehetőség az építkezésen dolgozó építőmester azonosítására is, de ténylegesen az írott források kis száma és az egykori épületek nagy részének pusztulása miatt igen ritkán adódik erre lehetőség. A visegrádi szentélyboltozat esetében azonban éppen egy ilyen különleges lehetőség adódott.

A szentély kőelemei közül három darabon is feltűnik egy nagyon jellegzetes kőfaragójel, amit jól ismer a művészettörténeti kutatás. Ez nem másé, mint a brünni (ma Brno, Csehország) származású, morva építésznek, a bécsi Szent István templom páholymesterének, Anton Pilgramnak a jele. Anton mester a korabeli írott forrásokban sokat szerepel: 1500-tól 1511-ig Brünnben tartózkodott, ahol a városi építőmester igen rangos tisztségét töltötte be: dolgozott többek között a város plébániatemplomán, a városházán és egy városkapu építésén. 1511-ben Bécsbe ment, ahol átvette a Szent István templom építőpáholyának irányítását, és ő készítette el a templom gazdagon díszített szószékét és orgonaerkélyét.

Közép-Európában ő az első olyan öntudatos művészegyéniség, aki ilyen módon kívánt emléket állítani önmagának. Anton mester egyik legfontosabb építészeti jellegzetessége a térgörbe bordákból szerkeszett boltozatok építése volt. A visegrádi kőfaragójelei elég nagy pontossággal 1498–1500 közé keltezhetőek. Ide még nem építőmesterként, hanem kőfaragóként érkezhetett Württembergből, és a feladata a ferences templom szentélyének beboltozása volt. A visegrádi boltozat terveinek egy példányát minden bizonnyal magával vitte Brnoba, majd Bécsbe is. Így maradhattak fenn a visegrádi templom szentélyboltozatának másolatai a bécsi Szent István templom (Stephanskirche) középkori tervrajz gyűjteményében.

Büszkék vagyunk arra, hogy a Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként feltárt leletek a korszak egyik kiemelkedő jelentőségű közép-európai művészegyéniségének, Anton Pilgramnak mesteri alkotásai. A feltárást és a kutatást a Várkapitányság megbízásából a Nemzeti Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum szakemberei végezték.

30/10/2024

Megrázó középkori temetkezési szokásra utaló gyermeksírt is találtunk a Szűz Mária templom feltárása során.

Visegrád történetének legnagyobb régészeti feltárása eddig is számtalan érdekességgel szolgált. Ezúttal a visegrádi királyi palota szomszédságában található egykori ferences templom területén került elő több tucat csontváz. A sírok egy része valószínűleg a szerzetesekhez, másik része pedig polgári lakossághoz kötődik. Régészeink a koporsóban vagy halotti lepelben végső nyugalomra helyezett személyek maradványait főleg 15. század első fele és a 16. század közepe közé teszik.

A templomhajóban, közel a szentélyhez egy nagyon különös sírcsoport is napvilágot látott. Egy felnőtt nyughelyének tekinthető gödör feltárásakor teljesen váratlanul egy koporsó nélkül, halotti lepelben eltemetett gyermek maradványai kerültek elő. A jobb combcsont alatt közvetlenül egy nagyobb méretű tárgy körvonalai bontakoztak ki. A kiemelést követően a restauráláskor kiderült, hogy a tárgy egy igen jó állapotú vas lakat, amely formája alapján a 16. században volt használatban. A koponya mellett, a száj közvetlen közelében egy öklömnyi kődarabot is találtunk.

A sír további mélyítésekor a gödör alján egy szintén koporsó nélkül eltemetett felnőtt csontváza bukkant elő. Már feltárása során szembetűnő volt, hogy a csontozaton több helyen súlyos, degeneratív elváltozások figyelhetők meg, amelyek nyilvánvalóan komolyan korlátozták az illetőt mozgásában és valószínűleg egyéb fizikai tevékenységeiben is. A váz jobb lábfejénél szintén egy lakat feküdt.

A lakatok előkerülése ma már különösnek tűnő babonás szokásokra utalnak. Ha lakatot helyeztek el a sír mellé, a középkorban elterjedt tévhit szerint a halottak sírban tartását, a túlvilágról való visszatérésének megakadályozását szolgálta, szélesebb értelemben pedig a korabeli vámpírhiedelmekhez köthetőek. A túlvilágról visszatérő, élőket zaklató, azok vérét szívó kísértetek Magyarországon nora néven ismertek. A hiedelem szerint a nora egy vámpírhoz hasonlatos lény, amely a kereszteletlenül elhunyt gyermekből lesz, éjjelente az alvók melléből tejet és vért szív, így áldozatai elsorvadnak.

A Visegrádon feltárt leletek esetében a két, egyazon sírgödörbe egymás fölé, lakattal eltemetett gyermek és felnőtt csontváz között több összefüggés feltételezhető. Elképzelhető, hogy rokoni kapcsolatban álltak és az is, hogy mindkét személytől testi vagy mentális betegségük miatt tartottak, ezért igyekeztek őket a sírhoz rögzíteni, hogy megakadályozzák a visszatérésüket. A fentebb említett vámpírhiedelmet a lakatokon kívül alátámaszthatja a gyermek szájánál megfigyelt kődarab is, amelynél nem zárható ki teljesen, hogy eredetileg a szájába helyezték.

A leletekkel kapcsolatban további kérdések is felmerülnek a régészek szerint, melyekre a terület teljes feltárása és az elvégzett tudományos vizsgálatok alapján kaphatunk választ.

A 2021-ben indult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként zajló régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum két intézménye, a Nemzeti Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum szakemberei végzik el. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát is megújítjuk.

19/09/2024

Megtaláltuk az elveszettnek hitt Szent György kápolna maradványait Visegrádon.

További leletek láttak napvilágot a Visegrád Reneszánsza fejlesztési program előkészítéseként zajló régészeti feltáráson. Szakembereink feltárták a korábban elveszettnek hitt Szent György kápolnát, amely minden bizonnyal Európa első világi lovagrendjének, az I. Károly által alapított Szent György lovagrendnek volt a házikápolnája. Egyes feltételezések szerint itt állt egykor a Kolozsvári testvérek leghíresebb alkotása is, a sárkányölő Szent György szobor, amely valószínűleg az épület bontása után, a cseh fővárosban is építkező Ulászló király közbenjárására került a prágai várba.

A megtalált kápolna elsőként Zsigmond király egy 1425-ös oklevelében tűnik fel, amelyben a király a Boszniából behívott obszerváns ferences barátoknak adományozta, hogy mellé kolostort emeltessen számukra. Miután a kolostor és a Szűz Mária templom felépült, a kápolna ismét elhagyatott lett. Végül a 16. század elején a Szent György kápolna helyén, annak átalakításával új harangtorony épült a templom számára.

A Szent György kápolna történeti szempontból különösen érdekes, mert 1425-ös említése alapján valószínűleg I. Károly-kori kápolna volt, I. Károly pedig Visegrádon, nem sokkal 1326 előtt létrehozta Európa első világi lovagrendjét, a Szent György lovagrendet. Joggal merült fel a gyanú, hogy a lovagrend és a kápolna védőszentjének azonossága összefügghet egymással, de ezt csak a kápolna megtalálásával lehetett igazolni vagy cáfolni.

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program előkészítéseként májusban feltártuk a királyi palotához tartozó ferences kolostor Szűz Mária templomát, ahol rátaláltunk a híres firenzei mester, Benedetto da Maiano által készített márványoltár darabjaira. A kutatás utolsó fázisát a kolostor nyugati előterének feltárása jelentette. A levéltári forrásokból tudjuk, hogy ezen a területen, a középkori romok felhasználásával épült ki a 18. században a visegrádi uradalom.

Régész kollégáink a nyár folyamán találtak rá a 18. század első felében felépített uradalmi intézőház romjaira. A barokk-kori ház vizsgálata során egyértelművé vált, hogy az egyik helyiségét egy későközépkori épületből alakították ki. Kiderült, hogy ez a középkori épület azonos a ferences kolostor 1510 után épült harangtornyával, amelyet egy lebontott, korábbi épület falainak felhasználásával emelték a 16. században. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy kollégáink az elveszettnek hitt Szent György kápolnát tárták fel.

A valaha volt legnagyobb visegrádi régészeti munka idén a ferences kolostor további feltárása mellett a fellegvár szárazárkában is folytatódik. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program célkitűzése, hogy a közép-európai együttműködést meghatározó visegrádi várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően szülessen újjá. A kutatásokat a Várkapitányság megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum két intézménye, a Nemzeti Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum szakemberei végzik el.

12/09/2024

Idén kezdődött Visegrád történetének legnagyobb szabású régészeti feltárása, amely érinti a fellegvárat, alsóvárat, a völgyzáró falat, valamint a királyi palotát. Nézzék meg legújabb kisfilmünket, amelyben beszámolunk a Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként megvalósuló régészeti feltárás eredményeiről.

07/06/2024

Nézzék meg a Visegrádon talált szenzációs régészeti leletekről készült kisfilmünket!

A Várkapitányság megbízásából dolgozó szakemberek egy teniszpálya alatt leltek rá a ferences kolostorhoz tartozó templom több mint 500 éves márványoltárának töredékeire. A felszínre hozott két kerubfigurával díszített szobortartó konzol minden kétséget kizáróan Benedetto da Maiano alkotása, aki a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentősebb mesterének számít. A műalkotásokat sajtótájékoztató keretében mutattuk be, beszédet mondott Fodor Gergely, a Várkapitányság vezetője, Vitályos Eszter, a terület országgyűlési képviselője, Eőry Dénes, Visegrád polgármestere, valamint Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgatója.

27/05/2024

Régészeti szenzációnak számító faragott márványtöredékekre bukkantunk a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző feltáráson.

A Zsigmond király alapította ferences kolostor bedőlt kriptaboltozata alól előkerült szobortöredékek közt feltártunk két, jórészt épségben maradt, kerubfigurával díszített szobortartó konzolt. Az alkotások részét képezték annak a díszes márványoltárnak, amely a 15-16. század fordulóján királyi megrendelésre kerülhetett Itáliából Visegrádra. Művészi megmunkálásának kiemelkedő színvonala egyértelműen arra utal, hogy Benedetto da Maiano (1442–1497), a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentősebb mesterének alkotása.

A leleteket bemutató sajtótájékoztatón Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes megújításáért felelős kormánybiztos felidézte, hogy a Visegrád Reneszánsza fejlesztési program keretében azt vállaltuk, hogy a várat és történelmi környezetét a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztetjük, helyreállítjuk építészeti és kultúrtörténeti emlékeit, de az értékteremtés mellett kiemelt figyelmet fordítunk az értékmentésre, a múlt emlékeinek feltárására is. A kormánybiztos elmondta, hogy az ásatások befejezése után a Visegrádon feltárt leletanyagot láthatja majd a közönség.

Vitályos Eszter kormányszóvivő, a térség országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy Visegrád nemcsak a magyar és európai történelem fontos része, hanem a közép-európai együttműködés szimbolikus helyszíne is. Bár a történelmi épületegyüttes, az ország harmadik legismertebb vára vonzó turisztikai célpont, de a jelenlegi, leromlott állapotában szolgáltatásaival nem képes megfelelni a mai látogatói elvárásoknak. Az épített örökség megőrzése a magyar állam fontos feladata, ez a feltárás pedig bizonyítja, hogy milyen rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik a Pilis–Dunakanyar – emelte ki Vitályos Eszter.

Eőry Dénes visegrádi polgármester arra emlékeztetett, hogy a magyarok számára fontosak és értékesek a nemzeti hagyományok, a történelem, az épített és szellemi örökség, melyet óvni és védeni kell, továbbadni a következő generációnak és büszkén megmutatni a nagyvilágnak.

"Most a perc-emberkék dáridója tart, de építésre készen a kövünk" – idézte Ady Endrét Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgatója, aki szerint egy múzeumból jobb emberként jövünk ki, egy magyar múzeumból pedig jobb magyarként. „1100 esztendeje vigyázunk a strázsán, védjük és gazdagítjuk Európát, 20 éve az Európai Unió hozzáadott értékeiként ugyanezt tesszük" - fogalmazott.

A szenzációnak számító leleteket az ásatásokat vezető Buzás Gergely régész, a Mátyás Király Múzeum igazgatója mutatta be, kiemelve jelentőségüket, hiszen hasonló művészeti értékű és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz műalkotás eddig még nem került elő Magyarországon.

A 2021-ben indult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát is megújítjuk.

30/04/2024

Régészeink a török hódoltság korából származó település nyomaira bukkantak az alsóvár feltárásánál.

A visegrádi műemlékegyüttes megújítását célzó Visegrád Reneszánsza fejlesztési program nagyszabású régészeti feltárással indul. A völgyzárófal alsó részénél, az alsóvár udvarának feltárása során találtak rá a török hódoltság idejéből származó 12 nagyobb, hulladékkal feltöltött, helyenként 3 m mély vermekre. Feltételezhetően az alsóvárat a 15 éves háborút (1591-1606) követően az 1620-as években hagyhatták fel, ekkor töltődtek fel a gödrök is a török településrész szemétanyagával. Az ásatások során több 16-17. századi kerámia, talpastálak, ibrik és más konyhai, valamint tálalásra használt edény töredékei kerültek elő állatcsontok és pár szórványosan előbukkanó emberi csont mellett. A kerámiák között külön érdekesek a bepecsételt pipák és egy női kozmetikumokhoz köthető ezüst készlet.

A kerámialeletek között apró töredékek képviselik a keletről származó fajanszedények, valamint a német nyelvterületről származó díszkerámiák csoportjait. A fémtárgyak között muskéta golyók, ágyú- és tábori ágyú lövedékeken túl nagy számban mutatkoznak lábbeli vasalatok, egy kisebb fokos feje és több csontnyelű kés. Az előkerült éremanyag szintén a terület 17. századi elhagyásáról árulkodik. Középkori és 16. századi érmék mellett leginkább akcsék, II. Mátyás (1608-1619) és II. Ferdinánd (1619-1637) dénárjai kerültek elő. Érdekesség, hogy a törökök által használhatott épületekben többségében hamisított érméket találtak, melyek közül figyelmet érdemel egy 17. századi francia ezüst Écu másolata.

A feltárás a fellegvárnál és a királyi palota melletti egykori ferences kolostor területén folytatódik, ahol a régészek további jelentős leletekre számítanak. A munkát a Várkapitányság megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai végezték el. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként a Várkapitányság munkatársai reneszánszkori formájában építik újjá Visegrád történelmi épületeit. A rekonstrukció leglátványosabb eleme a fellegvár és a királyi palota megújítása lesz.

12/04/2024

A régészeti ásatások során megtaláltuk a ferences kolostorhoz tartozó templom maradványait, ahol egy kifosztott kriptából több mint 500 éves, Jagelló-kori gótikus mennyezeti kőelemek kerültek elő.

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként megkezdődött a visegrádi királyi palota szomszédságában állt egykori ferences kolostor feltárása. Alig pár órával a régészeti munka kezdete után, előkerült a kolostorhoz tartozó templom szentélyének támpillér alapozása. A régészek viszonylag kis mélységben leltek rá a falak tetejére és azt valószínűsítik, hogy a templom teljes területén ezzel a szinttel számolhatnak.

A kolostort Zsigmond király alapította 1425-ben a boszniai obszerváns ferenceseknek, amikor nekik adományozta az elődei által használt Szent György kápolnát. Ezt követően épült fel a kolostorépület és a Szűz Mária templom. Mátyás király kezdte meg a kolostor renoválását az 1470-es években, de a munkálatok csak II. Ulászló uralkodása idején, 1510 körül fejeződtek be. A török-korban elpusztult kolostor kerengőjének romjait 1983-ban Héjj Miklós régész találta meg, de csak Szőke Mátyásnak sikerült 1990-ben a romokat azonosítani a ferences kolostorral. A területen eddig működő teniszpálya miatt még csak két kis szondát tudtak nyitni, nagyobb feltárásra nem volt lehetőség, így a templom boltozatából alig kerültek elő faragott elemek.

A korábbi teniszpálya a Visegrád Reneszánsza program fejlesztési területévé vált, így megkezdődhetett a munka. Már az első két napon sikerült kibontani a föld alól a templom szentélyének keleti végét és a főoltár maradványait. A sokszögű alaprajzú, támpilléres szentélyzáradék falait az újkorban csaknem az alapozásig visszabontották, de a 2,5 m vastag alapfalak közvetlenül a teniszpálya salakja alatt épségben megmaradtak. A feltárás harmadik napjára jutott el a munka a templomszentély közepére, ahol a középkori padlószintbe mélyedő nagy beásás került elő, amely épületomladékkal volt kitöltve. Sok tetőcserép- és téglatörmelék alól hamarosan faragott kő boltozati bordák kezdtek el előbukkanni. A negyedik napon sikerült az egész gödröt megnyitni, és kiderült, hogy a templom főoltára előtt egy nagyméretű kripta volt, amelyet a kolostor elnéptelenedése után kiraboltak, majd a romba dőlő épület boltozata és tetőzete beszakadt a gödörbe.

A téglák az egykori hálóboltozat felső részéből, az úgynevezett boltsüvegekből származtak és alattuk, a gödör alsó részén ott voltak a mészkőből faragott, lehullott boltozati bordák és a bordacsomópontok is. A feltárt leleteket csak 3D szkennelést követően emelik ki a kriptából, ez teszi lehetővé, hogy a boltozat egykori formája rekonstruálható legyen. A visegrádi ferences templom szentélyének hálóboltozata azért különösen érdekes, mert egy igen összetett szerkezetű későgótikus boltozatról van szó. Ez a boltozati forma a 16. század elején terjedt el Közép-Európában, és a visegrádi boltozat is nem sokkal 1510 előtt készülhetett. További érdekes kérdés, hogy kinek a számára épült a főoltár előtti nagy kripta, amelyre a kutatás további részében fény derülhet.

A tavalyi próbafeltárásokat követően márciusban elkezdődött Visegrád történelmi környezetének legnagyobb régészeti kutatása, amely kiterjed a fellegvárra, a völgyzáró falra és az alsóvárra, valamint a királyi palota és a ferences kolostor területére. A feltárást a Várkapitányság megbízásából a Nemzeti Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum szakemberei végzik.

26/02/2024

Tervezett ütemben halad a Visegrád Reneszánsza fejlesztési program.

A visegrádi műemlékegyüttes épületeinek helyreállítását célzó történelmi jelentőségű munka első lépéseként tavaly elvégeztük a várrendszer és a palota részletes felmérését. A szakemberek 3D lézer szkenneléssel és drónok segítségével milliméter pontossággal határozták meg az épületek helyét és állapotát. A több száz műemléki helyszínnél felmért több milliárd pont összekötésével egy olyan ún. pontfelhő állományt alakítottak ki, amelyet az építészek már 3D modellek készítéséhez használhattak. Segítségével pontosan lehet szemléltetni a királyi palota jelenlegi és lehetséges jövőbeli megjelenését.

Visegrád középkori emlékei kivétel nélkül romos állapotban maradtak ránk. A műemlékek fenntartása rom formában lehetetlen, legfeljebb pusztulásuk üteme lassítható - bár a 20. század második felének elhibázott műemlékvédelmi módszerei sokszor inkább gyorsították a pusztulási folyamatokat. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program célja a romok lefedése és újra épületté alakítása, valamint a még fennmaradt eredeti maradványok végleges megőrzésének biztosítása.

A reneszánsz időszakát tekintjük Visegrád legmeghatározóbb korszakának, ezért a fejlesztés eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvárat és a királyi palotát is megújítjuk. A kulturális, infrastrukturális és turisztikai fejlesztések mellett elvégezzük a helyszín akadálymentesítését, gyalogosan bejárhatóvá tesszük a műemlékegyüttest és összekapcsoljuk a várrendszer alsó és felső részeit.

29/01/2024

Idén kezdődik Visegrád történetének legnagyobb régészeti feltárása!

A tavalyi próbafeltárásokat követően hamarosan történelmi jelentőségű régészeti kutatás indul. A szakemberek márciusban látnak hozzá a fellegvár, áprilisban a völgyzáró fal és az alsóvár, valamint a ferences kolostor részletes feltárásához.

A munka egyik legígéretesebb részének a királyi palota szomszédságában, a föld alatt rejtőző egykori ferences kolostor romjainak feltárása ígérkezik, hiszen a területet még sohasem bolygatták. A régészek azt remélik, hogy rátalálnak egy Károly Róberthez köthető szakrális tér maradványaira is, amely a legrégebbi magyarországi alapítású világi Szent György lovagrend házi kápolnája lehetett.

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program előkészítéseként a Várkapitányság munkatársai a Pilisi Parkerdő Zrt. közreműködésével már 2022 tavaszán elvégezték a meredek hegyoldalon végigfutó völgyzárófal mellett az invazív, kártékony növényzet frissítését.

2023 őszén történt meg a teljes várrendszer és az egykori királyi palota felmérése. A szakemberek 3D lézer szkennelés segítségével, milliméter pontossággal határozták meg a várrendszer és a palota épületeinek pontos helyét és állapotát. A legkorszerűbb fotogrammetriai eljárás eredményeként született adatok feldolgozása már megkezdődött. Ezek segítségével lehetőség nyílik a jelenlegi állapot modellezésére és a rekonstrukció terveinek elkészítésére.

A próbafeltárások során a régészek rátaláltak az első visegrádi királyi palota legépebben fennmaradt épületére és egy különleges Anjou-kori ékszerre. A közel 700 éves aranyozott, ezüstből öntött ruhakapocs párt a szakemberek fémkeresős eljárással találták meg. Elképzelhető, hogy tulajdonosa egykor maga Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program célkitűzése, hogy a közép-európai együttműködést meghatározó visegrádi várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően szülessen újjá. A kutatásokat a Várkapitányság megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum két intézménye, a Nemzeti Régészeti Intézet és a Mátyás Király Múzeum szakemberei végzik el.

20/12/2023

Az egykori királyi palotában egy 700 éves aranyozott ezüstékszert találtunk, amely akár Piaszt Erzsébet királyné ruháját is ékesíthette.

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program előkészítő régészeti kutatásai során az első visegrádi királyi palota legépebben fennmaradt épülete és egy különleges Anjou-kori ékszer került elő. A királyi palota egykori Szent Györgynek szentelt palotakápolnája közelében, a Várhegy lábánál állt a most feltárt nagyméretű Anjou-kori udvarház. Egy 13. század végi, városi faház helyén, I. Károly (Róbert) korában, egy emeletes, feltehetően toronyszerű formát mutató kőépület épült fel. Mellette, a korabeli udvarszinten egy aranyozott, ezüstből öntött ruhakapocs párt találtak a szakemberek fémkeresős eljárással.

A finoman megmunkált, áttört díszű, mindössze 3,5 cm széles kapocspár valaha egy előkelő hölgy ruháját díszíthette. Ilyen kicsiny és díszes kapcsokat ugyanis a női ruhák nyakkivágásának összefogására használtak a középkorban. Divatjuk a 16. századig fennmaradt, ám a most előkerült visegrádi darab a korai, 14. század első feléből való példányok közé tartozik. Keltezését nemcsak a rajta látható minuszkulás (négyvonalas) betűforma és jellegzetes hatkaréjos rozetta alakja, de lelőhelyének rétegviszonyai is bizonyítják. Még az sem zárható ki, hogy tulajdonosa egykor maga Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.
Az 1340-es évek közepén az özvegy anyakirályné önálló visegrádi kúriáját több forrás is megemlíti. Károly halála után az épületet jelentősen kibővítették és emeletes házzá alakították. Később, a 14. század második felében a ma is álló királyi palota felépítésével az özvegy anyakirályné alighanem új lakosztályt kapott a palotában, ezért a régi királynéi házat megint átalakították. Bontására csak a 14. század végén, Mária királyné korában került sor. Később a közelben Zsigmond király megépítette a ferencesek kolostorát, de a régi királynéi kúria területe beépítetlen maradt, így ma már ez az egyetlen bemutatható épülete a korai Anjou-kori visegrádi királyi rezidenciának.

A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai végezték el. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként a Várkapitányság munkatársai korhű formában építik újjá Visegrád történelmi épületeit. A rekonstrukció leglátványosabb eleme a fellegvár és a királyi palota megújítása lesz.

Visegrád Reneszánsza