PTE EKTK ETK Zalaegerszegi Képzési Központ Könyvtára

PTE EKTK ETK Zalaegerszegi Képzési Központ Könyvtára PTE EK TK Egészségtudományi Szakkönyvtár Zalaegerszeg

01/06/2026

Dr. Széll Kálmán PhD, nyugalmazott osztályvezető főorvos, címzetes ...

01/06/2026

🗣️Megújult az IF- és Q-érték-számláló szolgáltatás! 📢

📊Tájékoztatjuk a Pécsi Tudományegyetem oktatóit és kutatóit, hogy az impaktfaktor-számláló szolgáltatás (Journal Impact Factor) megújult felületen érhető el: https://impaktfaktor.pte.hu/ 📑

📟Az új rendszer célja, hogy egy korszerűbb, felhasználóbarát környezetet biztosítson a tudományos teljesítményhez kapcsolódó mutatók lekérdezéséhez. 🧠

📌Kérjük, hogy a szolgáltatás használatakor már ezt az oldalt vegyék igénybe!

29/05/2026

🎉 250 éves a Klimo Könyvtár - Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban konferenciakötet 🎉

Oláh Krisztina Bedától Rockstroh-ig, csillagászati térképművek a Klimo Könyvtárban című tanulmánya a könyvtár csillagászti témájú könyveiből válogat.💥🌠💫
A csillagászati térképművek sajátos tulajdonságokkal bírnak, s így egyéni helyet foglalnak el a térképtörténet palettáján. Az égbolt felosztása, ábrázolása és csillagképekkel történő benépesítése egészen a 20. század elejéig nem volt nemzetközileg szabályozott folyamat. Ennek köszönhetően az ezt megelőző időszakban megjelent csillagászati munkák tartalmukat tekintve különbözőfélék, s e sokféleségnek köszönhetően alkalmas alanyai történeti kutatásoknak.
A Klimo Könyvtár számos csillagászati térképművet őriz, melyek nem csak típusaikban térnek el egymástól (megtalálható itt térkép, atlasz, éggömb), hanem kiadási időszakukban és megjelenési helyeikben is. A legkorábbi Beda Venerabilis 1563-ban megjelent műve, amely ugyan nélkülözi a hagyományos térképes megjelenítést, de szövegközi illusztráció hűen ábrázolják a korai időszakra jellemző csillagképeket, melyek kialakulása különböző forrásokra vezethető vissza, de először Ptolemaiosz Almagestjében láttak napvilágot. Ezeket tekintjük a hagyományos ókori csillagképeknek. A 16. századi Európa csillagászati tudása – s ennek következtében a térképi ábrázolás is – rohamos fejlődésnek indult. Fejlettebb műszerekkel új csillagok kerültek a térképekre új csillagképekbe sorolva, melyek – nem lévén nemzetközi szabályozás – a csillagászok kedve szerint állítottak emléket uralkodóknak, találmányoknak, vagy éppen kedves háziállatnak. E fejlődés követhető végig a gyűjtemény darabjain is. A 17. századot Johann Zahn 1696-ban megjelent munkája, a 18. századot Gerard Valk 1700-as kiadású éggömbje, Andreas Cellarius 1708-ban, Mattheus Seutter 1728-ban és Johann Baptist Homann 1737-ben megjelent atlaszai, s a 19. századot Joseph Johann von Littrow 1821-es kiadású és Heinrich Rockstroh 1830-ban megjelent munkája képviseli.

E munkák tanulmányozásával bepillantást nyerhetünk a folyamatba, amelynek során az égbolt térképi ábrázolásán az ókori 48 csillagképből a 19. század közepére közel 112 csillagkép lett.

19/05/2026
19/05/2026

Egy rendkívül aktuális és hiánypótló szakmai diskurzus! Mi marad a könyvtárból, ha a keresőmotorok már válaszolnak is helyettünk? A mesterséges intelligencia...

13/05/2026

🏰 Magyar királyok emlékezete – Kiállítás a Klimo Könyvtárban 👑

Hogyan formálják az uralkodói sorsok és döntések a történelmi emlékezetünket? 🤴

Milyen források alapján él bennünk Szent Istvántól egészen Ferenc Józsefig a magyar királyok emlékezete? 👸

🏛️ A PTE - Klimo Könyvtár különleges kiállítása ezeket a kérdéseket járja körül, betekintést engedve az uralkodói reprezentáció világába és az erről szóló történeti művekbe.

📜 A tárlat első része a magyar krónikairodalom és az 1851 előtti könyvkiadás legértékesebb darabjait vonultatja fel Anonymustól Heltai Gáspárig. 📖

⏰ A megnyitó időpontja: 2026. 05. 20. 14:00

🎤 A kiállítást megnyitja:

Gőzsy Zoltán, a PTE BTK TTI Újkortörténeti Tanszék egyetemi docense és a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárának igazgatója

Szeberényi Gábor, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgatója


📍Helyszín: PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont – Történeti Gyűjtemények Osztálya. Pécs, Szepesy Ignác u. 3.

👇Részletes leírás: https://www.lib.pte.hu/hu/magyar_kiralyok_emlekezete_%E2%80%93_kiallitas_a_klimo_konyvtarban-895

📅 A kiállítás 2027. március 31-ig látogatható.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

13/05/2026

❗ MA VAN A VÁROS NAPJA – 760 ÉS 605 ÉVES ÉVFORDULÓT IS ÜNNEPLÜNK 🎂
ℹ️ Ma ünnepeljük a Város Napját, hiszen 141 évvel ezelőtt, 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város Zalaegerszeg és az addigi városbírók helyett megválasztották első polgármesterünket, Kovács Károlyt (1885-1895).

➡️ Idén két évfordulót is ünneplünk:
- 605 év telt el azóta, hogy egy 1421-es oklevél először nevezte városnak a településünket.
- 760 éves az az 1266. november 23-án kelt középkori oklevél, amely nem csak említi Zalaegerszeg nevét, hanem teljes mértékben a városunkról szól, azt tartalmazva, hogy IV. Béla királyunk (1235-1270) a veszprémi püspökségnek adományozza az Egurzug nevű birtokot.

🌳 Zalaegerszeg a Zala folyó, a Válicka- és a Vizsla patak mocsaras völgyéből kiemelkedő dombhátra épült. Nevét a vidékre jellemző égerfáról, és a három folyóvíz közé való beékelődésről, beszegelődéséről kapta.

⚔ Amikor az 1241-42-es tatárjárás kínja után IV. Béla királyunk (1235-1270) vezetésével kezdett újra erőt gyűjteni Magyarország, 1247-ben a veszprémi püspök rendelkező oklevelet adott ki a zalaegerszegi Mária Magdolna kápolna jövedelmeinek elosztásáról. Ez az első ismert okirat, amelyben városunk neve előfordul, még „Egurscug” formában.

⛪ Nincs okunk azt hinni, hogy őseink csak 779 éve települtek volna le a hátságra. Régészeti leletek tanúsítják, hogy e vidéket az ember már rég otthonul választotta. Már első írásos említésekor, 1247-ben sem lehetett jelentéktelen hely, hiszen templomának felügyeletét az oklevélben a püspök saját hatáskörébe vonta.

✅ A város az elmúlt évszázadok során 17, korábban önálló falut is magába olvasztott, így az ő múltjuk is Zalaegerszeg történelmének része. Közülük Gébártról és Andráshidáról (akkori nevén Lovásziról) az első adat 1211-ből, Oláról 1236-ból maradt ránk. Ha tetszik, akár e dátumokat is tekinthetjük városunk első említésének. Pózva 1272, Bekeháza 1310, Vorhota 1318, Csács és Zalabesenyő, valamint Ságod 1336, Bozsok 1339, Neszele 1340, Ebergény 1371, Bazita 1381, Botfa 1386, Kaszaháza 1433, Apátfa a 16. század óta fordul elő a különböző feljegyzésekben.

⛪ 1266-ban IV. Béla király a veszprémi káptalannak adta a területet, így a település egyházi birtok lett.

❗️ Zalaegerszeg az évszázadok során fokozatosan Zala vármegye központjává vált, már 1328-ban és 1357-ben is tartottak itt megyegyűlést.

‼️ Zalaegerszeg egy 605 évvel ezelőtti, 1421-es oklevélben szerepel először városként (oppidum). Az első ismert városbíró (a mai polgármester elődje) nevét is ebből az időszakból tudjuk, Mihály deáknak hívták (Michael litteratus iudex), neve arra utal, hogy írástudó volt, ami ritkának számított akkoriban egy vidéki mezővárosban. A későbbi adatok alapján a városbíró mellett az elöljáróságnak 12 tagja volt (12 esküdt - duodecim iurati, tulajdonképpen a mai 17 fős képviselőtestület elődje), kiadványaikat évenként, pünkösd előestéjén pecsételték meg a településünk védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázoló pecsétnyomóval.

🏰 A 16. század elejére viszonylag jelentős településsé fejlődött. Azonban a török hódítás kedvezőtlenül hatott a városra, melyet 1556-ban német zsoldosok fosztottak ki, 1576-ban pedig a törökök égettek fel 21 házat. Ezért elkezdődött a város megerősítése. A mocsárvárat (a mai bírósági épület környékén) északról a Zala folyó egészen a várfalig terjedő nádas árterület határolta. Nyugatról és keletről szintén patakok mocsaras területe biztosította a védelmet. A vár egyetlen útja dél felé vezetett (a mai Kossuth utca irányában), itt volt a kapu és az ágyúkkal felszerelt torony.

🏹 1600-ban a törökök elfoglalták Kanizsa várát (ami 1690-ig török kézen is maradt), így Zalaegerszeg lett a megye és a környező védelmi vonalak központja, a zalaegerszegi várkapitány egyben a végvárrendszer főkapitányának helyettese is volt, aki rendelkezett a zalai végvárak fölött. Így a város központi, igazgatási szerepe is tovább erősödött. Nem véletlen, hogy dísztermünk falát ékesíti a törökök ellen tollal és fegyverrel küzdő Zrínyi Miklós portréja, hiszen Zala vármegye főispánjaként fontos szerepe volt a végvárrendszer megerősítésében.

🏰 Az 1664-es vasvári békében továbbra is a magyarok kezén maradt Zalaegerszeg, a várat pedig tovább erősítették.

‼️ A mezőváros fejlődésére nagy hatást gyakorolt az a tény, hogy adminisztratív, centrális funkcióját meg tudta tartani a törökök kiűzése után is, így végül 1732-ben itt épült meg a barokk stílusú vármegyeház (a mai bíróság épülete), innentől kezdve, tehát 294 éve hivatalosan is városunk a megyeszékhely.

✅ A 18. század második felében dinamikusnak fejlődött a város (az 1770-ben végrehajtott megyei összeírás 311 családot talált 1928 lélekkel), a II. József-féle népszámlálásig megint igen jelentős a növekedés, a népesség 2881 fő volt és 593 családot vettek számításba. 1793-ban hét céh volt a városban: váltómíves -megrendelésre dolgozó - magyar és német szabó, csizmadia, kovács és bognár, lakatos és asztalos, szűrszabó, német varga, magyar varga.

⛪ Az 1760-as években épült az akkor monumentálisnak számító templom, illetve a Kvártélyház épülete.

🔥 A legnagyobb tűzvész 1826. július 18-án és július 29-én volt a városban, a zsúpos és oromtetős házak szinte egy pillanat alatt leégtek. Még ebben az évben Póka Antal mérnök tervei alapján tégla- és kőházakból építették újra a maival megegyező szerkezetű belvárost.

🇭🇺 A város lelkesen üdvözölte és köszöntötte 1848 márciusát és megválasztotta a 40 tagú képviselőtestületet. A vármegyeháza termeiben emelték fel szavukat a haladás és a magyarság ügyének érdekében Deák Ferenc és Csány László is, a róluk készült festmények ugyancsak a díszteremben láthatók. Országos szinten kitűntek a küzdelmekből a zalai katonák. 1849. május 21-én a magyar csapatoknak sikerült visszafoglalni a budai várat. Az ostromban az első sorokban küzdöttek a zalai 47. honvédzászlóalj hős katonái, akik közül Püspöky Grácián zászlótartó, honvéd hadnagy tűzte ki először a magyar lobogót a visszafoglalt erőd falára. Nevét utca viseli Zalaegerszegen.

➡️ Az 1867-es kiegyezés után átalakult a közigazgatás, Zalaegerszeg továbbra is megyeszékhely maradt, de csak nagyközségi besorolásban.

👍 A 19. század végére a modernizáció egyre inkább halaszthatatlanná vált. A polgári közigazgatás kiépülését követően hivatalnokok, és az értelmiségi réteg egy markáns csoportja a kiváló szervezőképességéről ismert Kovács Károly ügyvéd vezetésével mozgalmat indított a rendezett tanácsú városi jog elnyeréséért. Az egyik első lépés a helyi képviselőtestület tagjainak megválasztása volt. 1885. május 13-án ünnepélyes közgyűlésen mondták ki a határozatot. „Ami után hónapokon keresztül vágyva vágytunk, végre elértük! A város nagyközönségének óhaja a rendezett tanácsú várossá alakulással befejeztetett.” – írta 1885. május 17-én a Zala megye című újság. Az első polgármesternek Kovács Károlyt (1885-1895) választották meg.

✅ 1890-ben az Ukk–Csáktornya vasútvonal megépítésével a város bekapcsolódott a vasúthálózatba. 1895-ig új gimnáziumot, villanytelepet, városházát, szállót, óvodát, pénzügyi palotát, téglagyárat épített a város.

➡️ Az első világháború szenvedései a várost is elérték. A mai külső kórház helyén hadifoglyok számára hatalmas barakktábort létesítettek, amit később internálótáborrá változtattak.

💪 Az 1920-as évek során ismét fellendülés volt tapasztalható a város életében. Ekkor épült meg a postapalota, a vasútállomás, a tűzoltóság épülete, a rendőrségi székház (a mai ügyészség), illetve a Notre Dame-rend kolostora Czobor Mátyás polgármester (1918-1936) és Mindszenty József apátplébános (1919-1944) időszaka alatt.

ℹ️ A második világháború idején 1945 első hónapjaiban a német hadvezetés fokozott erőfeszítéseket tett, hogy a nyugat-dunántúli védelmét megerősítse, biztosítsa Ausztria és a dél-zalai olajmezők védelmét. 1945. március 29-én azonban a szovjet csapatok már elérték a várost, komoly ellenállásba nem ütköztek, így Zalaegerszegen nem voltak említésre méltó pusztítások (a vasútállomás bombázását leszámítva). A háború utáni választások az egész megyében erős jobboldali győzelmet hoztak, Zalaegerszegen is a szavazatok többségét a kisgazdapárt kapta, azonban a kommunista párt hatalomátvétele a város életére is hatással volt. A kommunista párt helyi szervezete az 1949-ig megtartott választásokon 10 százalék körüli eredményeket ért el, ám a helyi testület élére végül mégis ők kerültek.

🇭🇺 Az 1956-os forradalomban Zalaegerszeg is tevékenyen részt vett. A megmozdulások 1956. október 26-án kezdődtek, a sortűzben többen meghaltak és megsebesültek. Ezt követően egészen a szovjet csapatok november 4-ei támadásáig a várost a Forradalmi Tanács irányította.

✅ Az utolsó fél évszázadban jelentős volt Kustos Lajos tanácselnök (1967-1989) és Gyimesi Endre polgármester (1994-2010) városépítő tevékenysége.

🛡 A város címere a városi pecsét többször módosult rajzából alakult ki, a már 1247-ben álló kápolna és a 18. században épült plébániatemplom védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázolva. A mai napig használatos címerben pajzs alakon Mária Magdolna látható, lábai alatt korbáccsal, babérkoszorús jobb kezét védelmezően a 16-17. századi végvárat jelképező stilizált vár fölé nyújtja. Bal karjában vállára fektetve hosszú szárú keresztet tart. A kibontott haja Jézus Krisztus lábának illatos olajjal való megkenésére és hajával való letörlésére utal. A korbács a bűnbánat egyik középkori szimbóluma.

❗️ BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ZALAEGERSZEG! 🎂

08/05/2026

Huszonhárom gyors gondolat arról, hogyan neveljünk olvasó embereket:
Bezzeg a mi időnkben mindenki olvasott, de a mi időnkben nem volt mindig a kezünk ügyében képernyő, és nem állt gombnyomásra rendelkezésére a világ minden tudása meg szórakoztató baromsága, sorozatokból se volt végtelen mennyiségű azonnal elérhető, nem lestek nagy nyelvi modellek a figyelmünkre, és a szerelmünk se akarta, hogy percenkét cset és videóüzenetekben erősítsük meg érzelmeinket.
Ma is sokan olvasnak, és mindig is lesznek olvasó emberek, a szavakra épülő történetmesélés túl régen jelen van az emberi civilizációban ahhoz, hogy csak úgy véget érjen, de szülőként és emberként nekünk is van felelősségünk abban, hogy olvasó embereket neveljünk magunkból, egymásból, a gyerekeinkből.
Erről írtam egyszer pár gyors, vázlatszerű gondolatot, aztán a lista egyre nőtt és nőtt ahogy évről évre újra átgondoltam javítottam bővítettem:
1. Mutassunk példát, olvassunk magunk is, vegyük erre rá a párunkat is, beszéljük meg az olvasmányainkat egymással, lássák a gyerekek, hogy olvasunk. (Írtam arról is, hogy magunkat hogyan tudjuk rávenni az olvasásra, majd ezt is megosztom.)
2. Olvassunk fel rendszeresen a gyerekeinknek, esténként, vagy bármikor (emlékszem, a Tenkes kapitányát épp a chicagói reptéren fejeztük be sorban állás közben). Az esti felolvasások életünk legintimebb pillanatai, érdemes egy-két könyvnyi felolvasást felvenni, ezek az idők ugyanis gyorsan elmúlnak, öregedő apai (anyai) szívünknek jót tesz majd, ha belehallgatunk abba, hogy szuszogtak, kérdeztek, arra is rácsodálkozhatunk majd, ha eljön az idő, hogy milyen fiatal is volt a saját hangunk tíz évvel ezelőtt. (Szabadon mesélni is csodálatos, szépen lehet váltogatni az olvasással, amikor kicsi voltam, édesanyám mindig a váradi Stern palotában átélt kalandjairól mesélt nekem, én Harapó nevű óriás varázsbüféjéről meséltem éveken át a fiaimnak.)
3. Olvassunk fel a párunkkal is gyakran egymásnak is, ha nem is egész regényeket (bár ez nagyon-nagyon jó házasságterápia) akkor legalább verseket.
4. Tegyük a hangoskönyveket minél előbb az életünk részeivé (én meselemezeken nőttem fel, több százszor hallgattam meg a Hungaroton klasszikus lemezeit, Schwajda György Óz, a nagy varázsló adaptációja volt – fent van a Spotifyon! - a kedvencem és imádtam a rádióban leadott folytatásos regényeket) – gyerekeim kiskorukban kaptak úgynevezett mesegépet – hangosan hallgatható mp3. játszó volt ez, rámásoltam a lemezeket, maguk dönthették el, mit és hányszor hallgatnak meg. Csodálatos színészek olvasnak csodálatos hangoskönyveket, csodálatosan, felnőttként is roppant élvezet egyik-másik. Nálunk A Tom Sawyer és a Családom és egyéb állatfajták volt a két legnagyobb kedvenc, de azt is nagyon vicces volt visszahallani, hogy Rudolf Péter hangsúlyaival idézik egymásnak Csukás Istvánt. (A Tizenötéves Kapitány és a Tamás Bátya Kunyhója rádiójáték változata is hatalmas kedvenc volt.)
5. Autózáskor is hallgassunk közösen hangoskönyveket, hosszú utakon elmaradhatatlan Rejtő, Hasek, Hrabal, Kosztolányi, remek szórakozás, kétszer is végighallgattuk a Szent Péter esernyőjét, amíg leértünk Horvátországba.
6. Olvassunk közösen, halk zene, gyertya, hangulatos olvasólámpák, nyugalom – "az olvasóklub megnyílt" szoktam mondani – jó dolog együtt ülni, olvasni és beszélgetni.
7. Építsünk olvasókuckót vagy zugot nekik (vagy éppen magunknak), gyerek koromban boldog órákat töltöttem könyvel a kezemben létrák tetején, asztalok alatt, erkélyre kitett függőágyakban, talán azért is szeretek máig olyan nagyon függőagyban vagy hintaszékben olvasni.
8. Adjunk célzottan könyveket a gyerekek kezébe, menjünk velük közösen könyvesboltba és könyvtárba, csodálatos gyerekkönyvárak és gyerekkönyvtárosok vannak mindenhol az országban, tele programokkal, társasjátékokkal, vidámsággal és élettel. Válasszunk együtt könyveket de hagyjuk őket is választani, beszéljünk arról, hogy mit olvasnak.
9. Vigyük a gyerekeinket könyves programokra, mutassuk be őket élő íróknak, sőt dedikáltassunk velük. (Féltett kincsek nálunk Berg Judit, Nógrádi Gábor és Böszörményi Gyula dedikált könyvei.)
10. Ne féljünk a képregényektől, adjunk azt is bátran a kezükbe, a nyelvtanulásnál is nagyon jól jönnek majd, hagyjuk, hogy ők is ajánljanak nekünk, olvassuk mi is el azt, amit ők szeretnek, beszéljük meg velük. (Gyerekeimnek hála, felnőtten elolvashattam a Tintint vagy a Bone-t, szuper volt.)
11. Ne féljünk a zsánertől, ponyvától, adjunk nyugodtan sci-fit, krimit, lányregényt a kezükbe, a lényeg, hogy könyv legyen. (Ha évekig nem olvasnak mást, akkor kezdhetünk elterelő manőverekbe – érdemes a zsáner magas irodalmi elágazásaira is felhívni a figyelmet.) Az is jól működik, hogy mi elolvassuk amit ő ajánl, remélhetjük, hogy cserébe ő elolvassa azt, amit mi ajánlunk.
12. Szabadjon abbahagyni a könyveket, nem baj, ha nem tetszik, az szerintem jó szabály, hogy értelmesen kell tudni bírálni a könyvet, ha ez megy, akkor abba lehet hagyni az olvasást. A nem tetszik nem elég, mi nem tetszik?, mért nem tetszik?, akartam mindig hallani. (Ne sértődjünk meg, ha a mi régi kedvenceink nekik nem tetszenek, változnak az idők. Én Karl May-al is és a Tarzannal is csúfos kudarcot vallottam.)
13. Használjuk bátran a filmeket, vagyis az adaptációkat, de ha lehet, csak azután, miután már legalább részben ismerik az eredeti könyvet. Nagyon jókat lehet erről beszélgetni, hogy mit képeltek vagy csináltak volna másként az adaptációban és miért.
14. Nagyon sok videójátékhoz kapcsolódó könyv létezik – ezekkel is lehet próbálkozni, megmutatni, hogy a papíron át is vezethetnek utak azokba a nagyon izgalmas világokba.
15. Ne ijedjünk meg, ha éppen olvasás mentes szakaszok vannak az életükben, megesik, hogy más dolgok hirtelen fontosabbakká válnak, de pár hét után kezdjünk ismét hangosan felolvasni nekik, beszéljünk arról, hogy mi érdekli őket, adjunk olyan könyveket a kezükbe – lehet, hogy épp útleírásokra vagy krimikre, vagy borzongató horrora van szükségük, mindenről van könyv, sőt, mindenről van jó könyv, csak meg kell találni.
16. Biztassuk őket arra, hogy írjanak olvasónaplót (bár ez a szó sokaknál rossz emlékeket kavar fel), pár sort arról, hogy mit és miért szerettek vagy utáltak a könyvben, ezt küldhetik akár emailben is, szabad érte jutalmat adni. (Ezt semmiképpen se úgy kell csinálni, hogy gyűlölt feladat legyen, inkább azt kell hangsúlyozni, hogy jó dolog és szabad írásban véleményt mondani valamiről.)
17. Ha a helyzet reménytelennek látszik, vezessünk be akár napokra családi képernyő-tilalmat. Az a jó, ha ez ránk is vonatkozik, érdemes inkább kihívásként mint büntetésként kezelni. Ez alatt társasozzunk és olvasunk közösen.
18. Használjuk kreatívan a képernyőkultúrát, barátkozzunk meg az ebook olvasókkal, nagyon jól lehet telefonon regényt meg verseket, tabletten képregényt vagy magazint olvasni, az e-papiros könyvolvasók pedig egészen lényűgözőek, a beépített szótárak csodálatosan megkönnyítik az idegen nyelven való olvasást. (Nagy pillanat volt amikor a gyerekeim saját e-könyv olvasót kaptak.)
19. Használjuk és mutassuk meg gyerekeinknek az online közösségeket, nagyon hasznosak tudnak lenni a különböző olvasó csoportok, olvasókörök.
20. Menjünk közösen könyvesboltba, vásároljunk együtt és egymásnak könyveket, beszéljünk arról, hogy miért és hogyan választunk könyvet magunknak és másoknak, vegyünk közösen ajándék könyveket.
21. Egész kicsikkel nézhetünk régi diafilmeket, az is jó bevezető lehet az olvasásba.
22. Vegyünk gyerekmagazinokat, gyereklapokat, sőt fizessünk elő ezekre. A mi gyerekeink nagyon szerették annak idején a National Geographic gyerek kiadását, (német és angol példányokat is kaptak egy idő után) én máig nosztalgiával emlékszem vissza a csodás Alfa magazinra. Nem tudom ma vannak-e még ilyenek, de Napsugár, Szivárvány gyermeklapok biztosan vannak, tiszta szívből tudom őket ajánlani.
23. Néha minden erőfeszítésünk ellenére se sikerül átadni a szenvedélyt, ne adjuk fel, időről időre próbáljuk újra, van aki csak a húszas éveiben kap rá az olvasás ízére.

(Ahogy az elején írtam, ez egy folyamatosan bűvölő vázlat, rendszeresen bővítem a listát is, és az egyes pontokat is, minden ezzel kapcsolatos élményt és tapasztalatot szívesen fogadok, ki hogy csinálja, kinek mi vált be?)

(A kép Berlinben készült pár éve, a világ egyik legcsodásabb olvasó-kuckója, a Suhrkamp kiadó olvasó szobája látható rajta, akkor fotóztam, amikor legutóbb arra jártam.)

06/05/2026

Cím

Landorhegyi út 33
Zalaegerszeg
8900

Nyitvatartási idő

Hétfő 10:00 - 16:00
Kedd 09:00 - 16:00
Szerda 09:00 - 16:00
Csütörtök 09:00 - 16:00
Péntek 08:00 - 13:00

Telefonszám

+3692323020

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni PTE EKTK ETK Zalaegerszegi Képzési Központ Könyvtára új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Szervezet Elérése

Üzenet küldése PTE EKTK ETK Zalaegerszegi Képzési Központ Könyvtára számára:

Megosztás

Kategória