Complexul Geologic Racoş reprezintă o arie geologică de importanţă naţională cu o suprafaţă de 95,2ha şi care este integrată în Situl Natura2000 Dealurile Homoroadelor începând cu anul 2007. Astăzi aria protejată conservă manifestările vulcanice bazaltice cuaternare vizibile în cele trei cariere, devenite puncte de atracţie turistică:
Monumentul Naturii Coloanele de Bazalt de la Racoş (Cariera MTTC)
1. Cariera de scorie bazaltică Dealul Hegheș (numit de localnici Vulcanul Stins)
se află în partea de nord-vest a complexului. Cariera conservă bine neck-ul bazaltic Hegheș - circa 100m înălţime faţă de cota inferioară a carierei, care reprezintă centrul erupţiilor scoriacee târzii. Neck-ul este înconjurat de scorii bazaltice de diverse culori, de la negru până la roşu aprins, cu intercalaţii de bombe vulcanice. Peisajul este unul de tip lunar, de culoare roșiatică, cu vegetație sporadică specifică. În scoriile bazaltice, pe fisuri, s - au format micro - conuri de eroziune, în care materialul este sortat gravitațional. Localnicii le numesc ”morile dracului”.
2. Lacul de Smarald
Cariera de bazalt Brazi (în care se dezvoltă un lac numit de localnici „Lacul de Smarald”), se află în partea nord-estică a Complexului Geologic Racoș şi cuprinde o secţiune geologică a vulcanului bazaltic de 200 m lungime şi peste 50 m înălţime. Lacul se formează din precipitații, din topirea zăpezilor, dar și din izvoarele de fund, identificate încă din timpul exploatării bazaltului. Aici pot fi observate forme ale curgerilor bazaltice, precum şi o secţiune tectonizată a formaţiunii acoperitoare vulcanogen - sedimentară. Creșterea vegetației în lac și popularea acestuia cu pește de către localnici au contribuit la formarea unui ecosistem acvatic aflat în continuă transformare. În prezent adâncimea maximă a lacului este de cca. 18m şi crește anual cu aproximativ 0,5m-1m.
3. Coloanele de bazalt
de la Racoș sunt localizate în cariera MTTC, care aparține Complexului Geologic Racoș. Exploatările de bazalt s-au oprit în anii `60 ai secolului trecut, când situl a fost declarat monument al naturii. Curgerile de bazalt aparțin primei perioade de erupție din zona Racoș, care au avut loc în urmă cu cca. 1,3-1,4 milioane de ani. Privind coloanele vedem următoarea succesiune de „punere în loc a bazaltelor”. În bază, pe o înălțime de 6 - 8m, coloane verticale, decimetrice, pentagonale. Deasupra coloanelor decimetrice se dezvoltă o curgere orizontală bazaltică cu grosimea de max. 2m. Peste curgerile bazaltice, se dezvoltă coloane metrice, verticale, pentagonale. În ultimul timp cercetările de teren au identificat în cariera MTTC și coloane centimetrice.
🇭🇺
A Geológiai Komplexumot, a középkori Sükösd-Bethlen várkastélyt, illetve a Facebook oldalt az Alsórákosért Egyesület működteti.
Az Alsórákosi Geológiai Komplexum egy 95,2 hektárnyi nemzetközi fontosságú terület, amely 2007 óta a Natura2000- Homoródi Dombságok program része. Ma a természetvédelmi terület megőrzi a negyedkori bazaltlávás vulkanikus megnyilvánulások maradványait, amelyek a három látványosság színhelyén figyelhetőek meg és turisztikai célponttá váltak:
Salakbánya (A Hegyes Domb bazalti salakbányája)
Smaragd- Tó (Fenyős)
Bazaltoszlopok (MTTC bánya)
1. A Hegyes - Vulkáni salakbánya: a terület északnyugati részén helyezkedik el. A bánya jól őrzi a Hegyes Domb bazalti nyúlványát. Ez körülbelül 100 méter magasan helyezkedik el a bánya alsó magassági pontjához viszonyítva, amely a késői salak- kitörések középpontját jelenti. A vulkánineck - et különböző színű bazalti salak veszi körül, a feketétől a tűzpirosig, ezekbe közbeékelődnek vulkáni bombák. A táj „Hold” jellegű, vöröses színű, jellegzetes szórványos növényzettel. A bazaltos salak repedéseiben, eróziós kúpok keletkeztek, amelyekben az anyag a gravitáció hatására választódik ki. A helybéliek az „ ördög malmainak” nevezik.
2. Smaragd – tó
A Fenyős (amely területén egy tó alakult ki, amit a helybéliek Smaragd- tónak neveznek) az Alsórákosi Geológiai Komplexum észak- keleti részén helyezkedik el, magába foglalja a bazalti vulkán mintegy 200 méter hosszú és 50 méter magas részét. A tó a csapadékokból, olvadásokból,valamint a tó fenekén lévő forrásokból táplálkozik, amelyeket még a bazalt-kitermelés korában azonosítottak. Itt megfigyelhetőek a bazaltláva folyások formái, valamint egy földszerkezeti formációs szakasz, vulkáni eredetű üledék takaró. A tó növényzetének növekedéséhez és annak halakkal történő benépesítéséhez, valamint a változásban lévő vízi ökoszisztéma kialakulásához, a helybéliek folyamatosan hozzájárulnak. Jelenleg a tó mélysége körülbelül 18 méter, ez évente 0,5- 1 méterrel nő.
3. A Bazaltoszlopok
az MTTC bánya területén helyezkednek el, amely az Alsórákosi Természetvédelmi területhez tartozik. A bazalt kitermelése a 60 - as évek végén szűnt meg, amikor a helyet természeti területnek nyilvánították. A bazaltláva folyások, a Rákos környékén történő első kitörési időszakhoz tartoznak, amely körülbelül ezelőtt 1,3-1,2 millió évvel ezelőtt történt. Az oszlopok helyzetét nézve, a következő folyamatosságot figyelhetjük meg. Az alapon, 6 - 8 méter magasan, függőleges, deciméter pontosságú, ötszögű oszlopok alakultak ki, ezek fölött pedig egy vízszintes bazaltláva folyás, maximálisan 2 méteres vastagságban. A lávafolyás fölött ötszögű függőleges, méteres oszlopok alakulnak ki. Az utóbbi idők kutatásai az MTTC bánya területén centiméteres élhosszúságú oszlopok jelenlétét is azonosították.
🇬🇧
The Geological Complex, the Sükösd-Bethlen castle and the Facebook site are operates by the Alsórákosért Association.
Racoş Geological Complex is a geo-site of national importance and have a surface of 95,2 ha. It is included in the Natura2000 – ROSPA0027 Dealurile Homoroadelor since 2007. Today the site preserve the Quaternarz basalt volcanic eruptions visible in the three quarries:
The sleeping volcano (Hegheş basalt scoria quarry)
2. The Emerald Lake (Brazi basalr quarry)
3. Racoş Basalt Columns Natural Monument (MTTC quarry)
1. The sleeping volcano (Hegheş basalt scoria quarry), located in the North-West, is part of the Racoș Geological Complex. The quarry preserves the Hegheș basaltic neck, with a height of 100 meters from the quarry's lowest level, and represents the last eruptive phase in the Racoș area. The neck is surrounded by basalt scoria of different colours from black to crimson as well as by volcanic bombs. The red coloured scenery, with sporadic specific vegetation, reminds of a “Martian” landscape. In the basalt scoria walls, in fissures, erosion micro-cones can be observed, where the materials were sorted gravitationally. The locals call this cones the “The Devil's Mills”.
2. The Emerald Lake
Brazi Basalt Quarry (with its lake, called by the locals The Emerald Lake) is situated in the North-Eastern area of the Racoș Geologic Complex and is a geological section of the basalt volcanic apparatus with a length of 200 meters and height of 50 meters. The lake is formed mainly of precipitation, snow melting and springs, identified during the basalt mining operations. In the quarry there is a section through the basalt flows as well as a section through the sedimentary volcanic rock formation. The lake specific vegetation and the introduction, by the locals, of fish in the lake have contributed to the formation of an ecosystem in continuous transformation. At the moment the lake has a depth of 18 meters and is annually rising with approximately 0,5 – 1 meter.
3. Racoș Basalt Columns
are located in the MTTc Quarry which is part of the Racoș Geological Complex. The mining activity was halted in the 1960s when the site was declared a natural monument. The basalt lava flows belong to the first eruptive phase in the Racoș area, approximately 1,3 – 1,4 million years ago. Admiring the columns one can see the distinctive eruptive phases. At the base, with a height of up to 12 meters, vertical pentagonal prism columns. The intermediary phase, characterized by horizontal basalt flows, with a thickness of 1 meter. The last phase, with vertical pentagonal columns 1 meter thick. Latest researches in the MTTc Quarry have revealed the presence of centimetric columns.
