30/12/2021
BÚÉK :-)
Szilveszteri szokások
A hagyományok szerint a szilveszteri és újévi szokások, babonák összefonódtak, hiszen mindegyik arra volt jó, hogy az új évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak.
Nagyon sok hiedelem vonatkozik az étkezésekre, egy középkori babona szerint szilveszterkor nem szabad mindent megennünk és akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. De ha már eszünk, akkor válasszuk a disznóhúst mert a disznó előretúrja a szerencsét. Ellenben tilos baromfit enni, mert a tyúk hátrakaparja a szerencsénket. A közhiedelem szerint, a hal szerencsét hoz, de ez csak a folyó menti vidékeken igaz – Budapesten is – így tehát ahány pikkely, annyi pénz, máshol viszont a hallal együtt elúszik a szerencsénk. Rétessel a szerencsénket hosszúra nyújthatjuk és az egész kenyeret is ilyenkor kell megszegnünk, hogy egész évben legyen kenyerünk. Lencsét azért kell ennünk, hogy egész évben tele legyen a pénztárcánk.
Ezen az éjszakán a jóslatoknak is fontos szerepük van, különösen sok jövendölés vonatkozik a szerelemre.Régebben a házaknál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leány, aki megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. Ha azt is tudni akarjuk ki lesz a férjünk, akkor házi gombócokat kell készítenünk, amibe gondosan becsomagolt papírokat kell rejtenünk rajtuk a férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét. Egy másik praktika szerint ólmot kell olvasztanunk, majd hideg vízbe csepegtetve megnézzük, hogy milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatjuk a leendő férjünk nevének kezdőbetűjét. A kevésbé ügyeseknek az az egyszerű tipp maradt, hogy tegyenek férfinadrágot a párnájuk alá és megálmodhatják ki lesz a párjuk.
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos, hiszen a legtöbb ember megélhetését a föld jelentette. Nem tudom a megváltozott időjárásnak köszönhetően mennyire állnak még a jóslatok, de egy próbát megér. Ha az újév első napján süt a nap, akkor egész évben szép időre lehetett számítani. Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél. Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. A csapadék eloszlásáról pedig úgy tájékozódhatunk, hogy 12 gerezd fokhagymába sót teszünk, s amelyik gerezd reggelre nedves lesz, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani.
Újév napjára is van néhány babona: Újév napján semmit, még a szemetet se vigyük ki a házból, mert a hagyomány szerint “elszáll a tehén haszna”. Úgy cselekedjünk, hogy amilyen az év első napja, olyan lesz az egész év is, ezért igyekezzünk nem összeveszni senkivel. Régen szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, “elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt. Azonban, ha nem sikerült a friss vizes fürdés, és betegek vagyunk elsején nem szabad orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
Az sem mindegy, ki látogat meg minket elsőként az újévben, ha az első látogató nő, nem sok jóra számíthatunk, de ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az sok szerencsét jelent. És honnan ered a durrogtatás, a tűzijáték és a trombitaszó? A nagy zajkeltéssel egyesek szerint el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket.
A hazai szokások után nézzünk kicsit körül a nagyvilágban:
Japánban a fenyődíszt az év utolsó napjáig kint hagyják az ajtónk, mert ez szimbolizálja, hogy maguk mögött hagyják az előző év minden búját baját és az új évet tiszta lappal kezdik.
Hollandiában szilveszterkor amerikai fánkot kell enni, mert ez áldást hoz a házra. Szerintük ugyanis a gyűrű alakú sütemény biztosítja, hogy a szerencse is, akárcsak a kör, végtelen legyen.
Ha az új évben egzotikus helyre szeretnénk utazni, akkor a mexikói hagyományokat kell követnünk, szilveszter éjjel egy bőrönddel a kézben kell sétálni egy kört, ezzel biztosítjuk, hogy jövőre messzi tájakra jutunk el.
Görögországban is hagyománya van az ételbe rejtett szerencsének. Az ottani emberek újév napján vasilopitát sütnek, aminek belsejébe pénzérmét rejtenek. Aki megtalálja tányérján a pénzt, egész évben szerencsés lesz. Érdekesség, a görögök az új esztendőt nem január 1-jétől, hanem az ortodox naptár szerint, január 6-ától számolják.
A spanyoloknál az év utolsó napján, amikor az óra éjfélt üt, gyorsan meg kell enni egy tucat szőlőszemet. Egyet, minden egyes ütéskor. Ha valaki mindet le tudta nyelni ennyi idő alatt, 12 hónap boldogságra számíthat a következő évben.
A latin-amerikai országokban az emberek sárga ruhát viselnek hiszen szerintük ez az árnyalat, amelynek tónusa a legközelebb áll az aranyéhoz, a következő évre gazdagságot hoz nekik.
