Fekvése - Poloha - Position
Alsópokorágy egyike Rimaszombat hét kataszteri területének, területe 4,077 km²[1], a városközponttól 2 km-re északra fekszik, a Balogpádárra vezető út mentén. Két tót falu Hont Vármegyében, földes Uraik G. Berényi, Lusinszky, G. Szendrei Török, és Jekelfalusi Uraságok, lakosaik leg inkább evangelikusok, fekszenek Zeherjéhez közel, Rima Szombatnak is szomszédságában, me
llynek filiáji, határbéli földgyeik jó termékenységűek, boraik gyengék, piatzozások Rimaszombatban, holott fuhatozással is keresik élelmeket, gyümöltsök, mikor terem, elég van." [2]
Fényes Elek szerint "Pokorágy, (Alsó), magyar falu, Gömör-Kis-Hont vmegyében, Rimaszombat szomszédságában: 22 kath., 240 ref. lak., termékeny gazdag határral, s szőlőmiveléssel. tartozik. " [3]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában "Alsópokorágy, magyar kisközség, ev. ref. vallásu lakosokkal. Házainak száma 79, lakosaié 377. 1438-ban említik először, mint Ajnácskő vár tartozékát és mint ilyen szerepel még a XVII. század közepén is. Később az osgyáni uradalomhoz csatolták. A mult század elején a br. Kemény, a Szentmiklóssy, a Rakovszky és a Pongrácz család volt a birtokosa. Református temploma a husziták idejében épült. Az egyház 1700-ból való érdekes úrasztali poharat őriz. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszombat." [4]
1910-ben 371, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. 1921-ben 349 lakosából 347 magyar volt. A második világháború után magyar lakosságának egyötödét kitelepítették, helyükre magyarországi szlovákok jöttek. 1970-ben 291 lakosából már csak 194 volt magyar, 97 pedig szlovák volt.
1948-ban mesterségesen kapott egy szlovák megnevezést is a település, "Nižná Pokoradz" névvel. Ez a kommunista egynemzetiségű ideológia keretén belül valósult meg kegyelemdöfésként a kitelepítések után, hogy tovább mélyítsék azt a mítoszt, hogy ez itt évszázadok óta szlovák település. Hivatalosan csak a szlovák megnevezést lehet használni. Ez a szégyenletes névkreálási aktus Okáli Dániel költő és kitelepítési népbiztos nevéhez köthető, aki egy borgőzös éjjelen több mint félszáz magyar településnevet változtatott kitalált szlovák névre. Célzott támadás volt ez a mai napig háborús bűnösnek tartott magyar etnikum felé. Szégyenletes pontja ez a falu történetének, mely az addig évszázadok óta "jól" működő homogén református magyar közösséget saját akaratuk elkenére szétverte s az egységes nemzeti identitás megtörése mellett a faluközösség önvédelmi immunitását is tönkretette megfertőzve erőszskkal a proletár istenttagadó szellemiség melegágyának az elültetésével a betelepített magyarul is remekül beszélő nincstelen tótság megkülönböztetett segítésével, a többetnikumúsággal pedig szétverve az addig jelen levő kulturális, felekezeti és közösségi életet. Ez nem egyedi jelenség volt akkoriban, de a református vallású közösségek elsőszámú célcsoportok voltak az akkori hatalom számára, midőn a vallásuk miatt az asszimilációjuk nehezebben működött, minthogy magyar nemzeti specifikum volt a régióban. Ezért mai napig egyfajta mentsvára is Szlovákiában a református hit és gyülekezet a felvidéki magyarságnak.
1974-ben Dúsa, Mezőtelkes és Felsőpokorágy községekkel együtt Rimaszombathoz csatolták. Nevezetességei
Református temploma 1891-ben épült neoklasszicista stílusban a régebbi templom alapjain. Van még az egykori református iskola, mely jelenleg városi tulajdon a kollektivizálási elkopzások útján, van egy "Z" akciótervben megépített művelődésiház a település, az egykori tanítólak és a református temető. Közkedvelt turisztikai látványossága a közeli Kőjankó (természetes eróziós tevékenység során kialakult képződmény a vulkanikus Palaszkatető oldalában), a kőfejtő barlangok a súvadásos jelnségekkel és a Pokorágyi tavacskák (Lápos mocsaras képződmény). A Palszka tetőről szép átlátások nyílnak mind a Rima és a Balog - völgyekbe, tiszta idő estén láthatóak az Alcsony-Tátra csúcsai a Király-heggyel észak felé, valamint délen a Bükki hegység az emblematikusan vakító fehérséggel "villogó" Bélapátfalvai mészkőfejtővel, de a Mátra csúcsaival, a közelebbi Ragács egykori vulkáni kürtő ormaival, hasonlatosan a Medvesalji fennsík laposan elterülő platójával, a Salgói várral a horizonton, a Karancsi hegységgel melyet a népnyelv a Palóc Olümposznak is hív s a Mucsényi formás oromzattal. A településen halad keresztül a Széchy-Mária pirossal jegyzett turistaút, mely a füleki várat köti össze a murányi várral végig gerinctúra formájában, mely 82km hosszú, s remek túralehetőséget biztosít könnyedebb lankáktól a nehezebb hegyi kaptatókig. Az út maga egykor lovasútként szolgált a két vár között, melyhez egy legendás mű is kapcsolódik, a közeli nagybalogi várkapitány Gyöngyösi István tollából a "Márssal társalkodó Murányi Vénusz" mely Wesselényi Miklós füleki várkapitány és Széchy Mária mint a murányi vár úrnője kalandos úton beteljesült igaz szerelmét írja le, megteremtve ezzel az addig ismeretlen "szerelmi történetet" feldolgozó ma használatos love story műfajt. Maga Kazinczi Ferenc is méltatta magát a bátorságit kilépve a szürke katonás, harciművek után az új műfajnak a megteremtését. A második világháborúig jelent meg a versstrófákba szedett elbeszélő költemény fokozatos újranyomtatásokban, vagyis közel 400 éven keresztül folyamatosan. Mondhatni bestsellerként. ;) bemutatva a kor háborús viszontagságait, elsősorban a kuruc-labanc ellentétet középpontba állitva a szerelem szálára fűzve. Tanulságos korjellemzést ad az egykori viszonyokról és emberi erkölcsi berendezkedésekről, melyek most is fellelhetőek. A település temető-dombján, helyi nevén Hóra-tetőn 2020 óta, amióta életre lett hívva az "összetartozásunk-tüze" össz Kárpát-medencei kezdeményezés, az Összetartozás napján mely a száz évvel korábbi szégyenletes esemény a trianoni diktátum aláírásának s életbelépésénel a napján június. 4-ére esik, immáron hagyományosan meggyújtjuk mi is a tűzet magas máglyába rakva azt, s ezzel is hirdetjük most már szabadon, magunk örömére, de nem más nemzetiségek ellen, hogy itt vagyunk, amint az tesszük legalább ezer éve, magyarként, s elsősorban emberként és keresztény és keresztyénként. A település kataszterében három hétvégiházas övezet (Kisszőlő, Nagyszőlő és Temető-patak) is található, ahová a falukról blokkokba költöző szombatiak szeretettel járnak ki zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. A település Felsőpokorággyal, Perjésével, Zeherjével és Rimaszombattal határos közigazgatásilag. Földutakon járva remek túrakat lehet tenni a települések között kerékpárral, hó estén pedig futósível is. Több remek kilátópont is található, ahonnan Rima-völgye pazar képet mutat a dél-gömöri régiókkal alant.
